Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

„Nagy ajándék számomra, hogy hamar rátaláltam a futásra”

Instafutó

Instagram @liliannatoth | A futás szeretete és öröme az élsportban sem ismeretlen - Tóth Lili Anna futóval beszélgettünk

Futócsajok az Instáról: @liliannatoth.

Tóth Lili Anna kétségkívül az eddigi leggyorsabb az Instafutók sorozatunkban. Egy hivatásos futót mutatunk most be, akinek nevéhez rengeteg országos csúcs fűződik. Ő Tóth Lili Anna, akit az Instagramon @liliannatoth néven találsz meg. Mi is követjük őt!

 

Profi futó vagy és egyetemre is jársz ... 

A Budapesti Honvéd Sportegyesület hivatásos sportolója vagyok, így mondhatjuk, hogy profiként űzöm a sportot. Emellett a Budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing szakos hallgatója vagyok, ezt a 7 féléves a képzést januárban fogom befejezni. Civil munkám nincsen, és még egy jó ideig azt szeretném, ha a futás lenne az első számomra. Viszont a tanulmányaimat folytatnám, az alapképzés után tervezek még mesterképzésre jelentkezni. Leginkább az ELTE-n a Vezetés és szervezés mesterszak vonz. 

 

A pályaatlétika világát kevésbé ismerjük hobbifutóként. Te milyen számokban indulsz? 

Elég sok versenyszámban indulok. Igazából széles a skála: 800 méter, 1500 méter, 3000 méter, 2000 méter akadály, 3000 méter akadály, 5000 méter, és 10000 méteres versenyen is rajthoz szoktam állni, ezeket a távokat mind nagyon szeretem. Ehhez még jönnek a mezei versenyek, amik 4-8 km közötti hosszúságúak, és egy-két utcai versenyen is elindulok, ha belefér a felkészülésbe. Ritkán, ha a csapatban szükséges, akkor a 4*400 m-es váltóban is indulni szoktam, sőt, egyszer már 4*100-on is futottam. De a fő számom az akadályfutás. Ebben a versenyszámban értem el a legszebb eredményeimet, és a jövőben is itt látok magamban a legnagyobb potenciált.

 

Milyen eredményeket értél el eddig a sportban, vagy mikre vagy a legbüszkébb?

Talán annak örülök a legjobban, hogy amióta futok, a korosztályomban minden évben ott tudtam lenni a legjobbak között. Minden világversenyemen bekerültem a döntőbe. 2013-ban Európai Ifjúsági Olimpiát nyertem 2000 m akadályon, 2014-ben a II. Nyári Ifjúsági Olimpián lettem bronzérmes 2000 méter akadályon. 2015-ben az Ifjúsági Világbajnokságon 11. helyezett lettem szintén 2000 m akadályon. 2016-ban a Junior Világbajnokságon és 2019-ben az U23-as Európa Bajnokságon is 10. lettem. Emellett 2017-ben junior európai ranglista vezető voltam 3000 m akadályon, valamint ebben az évben ezüstérmet nyertem a mezei futó Európa-bajnokságon a junior mezőnyben (az első és eddig az egyetlen magyar mezei eb ezüstérem ez). Többször döntöttem országos csúcsokat. Jelenleg 3000 m akadályon az U18-as és U20-as, 2000 m akadályon pedig az U23-as csúcsot tartom.

 

Talán azért áll olyan messze a hobbifutóktól a pályaatlétika, mert míg mi a legtöbben felnőtt fejjel vágtunk bele, ti jellemzően már 5-6 évesen lent vagytok a pályán. Te is kisgyerekként kezdted?

Az az igazság, hogy én mindig is imádtam futni, és ez a mai napig így van. Nagy ajándék számomra, hogy hamar rátaláltam a futásra. Amikor kicsi voltam, a testvéreimet és a szüleimet kérleltem, hogy fussanak velem versenyt. Arra is emlékszem, hogy az oviban nagyon élveztem, amikor fogócskát játszottunk. Első osztályos koromban testnevelés tagozatra lettem beíratva. Ekkor kötelező volt sportot választani, de mivel az iskolában nem volt atlétika, így az ugrókötelezést választottam, amelyet 5 évig űztem, és mellette lovagoltam. Második osztályos koromban az iskola benevezett a városi mezei futóversenyre, amelyet megnyertem. Ekkor kértem a szüleimet, hogy beszéljünk a dombóvári futóedzővel, Gazsi bácsival, hogy járhassak futni. Gazsi bácsi azt mondta akkor, hogy még várnom kell, és csak harmadik osztályos koromban jöhetek le edzésre. Emlékszem, hogy alig vártam az első edzésemet. Elképesztően élveztem, nagyon jó volt a társaság. 9-től 19 éves koromig, edzettem Gazsi bácsi kezei alatt a Dombóvári VASE-ban, igazán jó alapokat kaptam. Nagyon hálás vagyok Gazsi bácsinak. Az egyetemi tanulmányaim miatt váltottam és jöttem el 2017-ben a Budapesti Honvédba.

Mikor jöttek az első sikereid és mik voltak ezek? Esetleg fel tudsz idézni egy emlékezetes versenyt, amin még gyerekként vettél részt?

Igazából azt kell mondjam, hogy mióta futok, szinte az összes versenyemet megnyertem, amelyet a korosztályomban futottam. Nagyjából 60-szoros korosztályos magyar bajnok vagyok, és azt hiszem, hogy összesen kétszer voltam második helyezett a korosztályomban. Így már kiskoromban is sikeres voltam, ami talán még több kedvet adott a folytatáshoz. Emlékezetes verseny számomra, amikor először indultam országos bajnokságon, gyerek korosztályban. Ezt még a Népstadionban rendezték, 1000 m volt a táv. Hatalmas élmény volt a nagy stadionban futni, minden olyan hatalmasnak tűnt, fantasztikus élmény volt és nagyon boldog voltam, hogy sikerült megnyernem.

 

Hogy látod, mennyiben változtatta meg a kamaszkorodat, a felnőtté válásodat a sport?

Nekem mindig a futás volt az első, így természetesen ott voltam minden edzésen, céltudatos voltam. De ezt én választottam, hiszen nincs annál jobb dolog, mint azt csinálni, amit a legjobban szeretsz. Így az esetleges áldozatok, amit a futás miatt meghoztam, például az, hogy nem jártam bulizni, számomra természetes lemondások voltak. De az nagyon sokat jelentett mindig is, hogy a családom és a barátaim teljes mértékben mögöttem állnak és álltak. Nélkülük nem menne.

 

A te szinteden már muszáj edzővel dolgozni, ki most az edződ?

Az edzőm Káldy Zoltán (10 000 m-es felnőtt magyar csúcstartó, olimpiai és világbajnoki döntős futó), nevelőedzőm Fazekas Gáspár. Szerintem nagyon-nagyon fontos, hogy az edzővel egy bizalmi kapcsolat épüljön ki mind emberileg, mind szakmailag.

Hogyan néz ki egy átlagos edzésheted?

A felkészülési időszakban általában 2 résztávos edzésem van, az egyik hosszabb (1600-2000 m-ek), a másik rövidebb (600-1000 m-ek), emellett egy tempó futás szokott lenni (4-8 km), valamint egy közepes váltogtatás (6-8km). A többi napon pedig könnyű hosszú futások, amelyek után 8-10x 100 m lendületeset futunk. A három erősebb edzésnapon reggel van egy könnyű 30 perces futásom. Hetente járok masszázsra, alapozó időszakban, ha tehetem uszodába is. Emellett heti 1-2x szoktam jógázni, és heti 2 alkalommal gyógytornázni. Minden edzés után SMR-hengert használok és alaposan nyújtok. Amikor jó idő van, szívesen megyek biciklivel edzésre vagy egyetemre, így akár ez keresztedzésnek is felfogható.

A világ legkülönbözőbb tájain jártál a futás miatt. Kicsit mesélsz nekünk a kedvenc élményeidről, helyeidről, versenyeidről?

Nekem a kedvenc versenyem a Nanjingi Ifjúsági Olimpia volt. Fantasztikus volt a stadionban a hangulat, mert nagyjából 50.000 néző volt. Az én számomig már sok magyar induló is végzett a versenyével, és kijött szurkolni az én döntőmre. Hatalmas egyéni csúcsot sikerült futnom, így nagy élményként marad meg számomra. A kedvenc országom Spanyolország, nagyon tetszik az emberek jókedve, hozzáállása, szeretek náluk versenyezni. Mindig jó a hangulat.

 

Ha belefér az életedbe, milyen hobbid van a futás mellett?

Szeretek hegyet mászni. A Magas-Tátrában többször jártam már. De szeretek simán kirándulni is, nyáron a természetes tavakban úszkálni. A barátaimmal kávézni és beszélgetni. Valamint lovagolni is nagyon szeretek, csak elég sérülésveszélyes sportág, ezért nem igazán szoktam.

Milyen céljaid vannak a közeli és távoli jövőre nézve? 

Idén szeretnék 3000 m akadályon U23-as országos csúcsot futni, valamint a decemberi mezei Eb-n szeretnék minél előrébb végezni. Hosszabb távon a felnőtt csúcsot szeretném megdönteni 3000 m akadályon, olimpiára kijutni, Európa-bajnokságon top 8-ban végezni, minél szebb és hosszabb karriert befutni.

 

Azokban a számokban, amikben te versenyzel, engem mindig az tölt el csodálattal, hogy sok-sok év munkája múlhat egy rossz lépésen, egy rosszul vett akadályon, hogy 1-1 másodperc mennyit számít. Kérlek, adj nekünk, hobbifutóknak tippet, hogyan tudunk a legkoncentráltabban, a legjobb formában odaállni a versenyhez!

Szerintem először is bízni kell saját magunkban. Hogy az elvégzett edzésmunka már megvan, a versenyen csak "le kell aratni a termést". Nekem az működik, ha nem agyalom túl a dolgokat, mert akkor görcsössé válhatok. Van egy kis mondókám: "Légzés, lépés, tiszta fej", ezt szoktam mondogatni magamban. A váratlan szituációkban is a legfontosabb, hogy nyugodt tudjak maradni, és akkor jó döntéseket tudok hozni. Dolgozok sportpszichológussal, Ószabó Orsival, én nagyon hasznosnak érzem. Talán a legfontosabb egyébként, hogy az ember örömmel álljon oda versenyezni, abból csak jó dolog születhet. 

 

Van akár magyar, akár külföldi futó példaképed?

A magyar példaképem Papp Krisztina távfutó, fantasztikus amit elért, a külföldiek közül pedig a kétszeres Európa Bajnok 3000 m akadályon, Gesa Krause.