Szöveg: Csaba Orsolya | 2021.11.21. | |
Igen, nem könnyűek, de a nagyobb kihívást jelentő edzéstípusoknak is fontos szerepük van az edzéstervben
Vannak azok a futóedzésfajták, amikbe – ha nem is mindig – nehézkesebben vágunk bele. Miért? Mert nem mindig van kedve az embernek résztávozni, tempófutást csinálni vagy dombon tempózni, hiába tudjuk pontosan, hogy fontosak és szükségesek. Ezekben az esetekben segíthet, ha fejben kicsit átkeretezzük a „mumusedzéseket”, és máshová helyezzük a fókuszt.
Értsd meg, hogy mitől félsz!
Első lépésként fogalmazd meg, hogy miért nem szereted az adott edzéstípust. Oké, gyorsan jöhet a válasz: „Mert baromi nehéz!” De gondold egyel tovább: a múltkori tempófutás közben rosszul lettél? Esetleg a szintes résztávnál megfájdult a térded? Amennyiben konkrét oka van az ellenérzésednek – és nem csak annyi, hogy „mert nehéz” –, akkor érdemes visszatekinteni, mert talán a kelleténél intenzívebben futottad azt a tempót, vagy esetleg túl erős volt az az emelkedő, amin résztávoztál. Legközelebb érdemes jobban odafigyelni a pulzusodra, illetve egy kicsit enyhébb emelkedőt választani, és megfigyelni, hogy ezúttal mik a tapasztalataid.
Tartsd szem előtt a célt!
Igen, a nehezebb edzéseknek célja van! Tudatosítsd magadban, hogy miért van szükséged ezekre a tréningekre: „Letolom a mai résztávot, mert tudom, hogy ez segíti a tempóm fejlődését!” „Megcsinálom ezeket a hegyi sprinteket, mert tudom, hogy erősebb és gyorsabb leszek általuk, ráadásul a koordinációmat is növelik!” „Tudom, hogy a tempófutás megtanítja a testemet anaerob küszöb környékén futni, ami pedig hozzásegít ahhoz, hogy jól bírjam a hosszú távokat!” Nyugodtan mondd ki magadnak ezeket az előnyöket, akár többször is, aztán veselkedj neki, hajrá!
Nézz szembe velük!
Általában az edzéstervben nem ezek a „nemszeretem” edzések kapják a hangsúlyt – ha csak a 80/20 módszert tekintjük, a heti összes edzésmennyiség 20%-át teszik ki a magas intenzitású edzések, alapozás időszakában pedig jellemzően visszaszorulnak (de ez nem azt jelenti, hogy az alapozás során nem kell tempómegtartó edzésfajtákat végezni, lásd fartlek, repülő vagy fokozó!). Mindenesetre könnyen beleeshet az ember abba a hibába, hogy ezekre az edzésekre csak elvétve veszi rá magát, mert, ugye, nagyon nehéz... Ez még az alapozás időszakába beleférhet, de egyébként nem jó ötlet. Pont azért, mert számos előnnyel bírnak, és hiányukban elmaradhat a várt fejlődés. Hasznosabb tehát újra meg újra szembenézni velük, és az előnyeiket szem előtt tartva nekiállni, megcsinálni!
Egy kis segítség a futóbarátoktól
Ha van olyan futócimborád, aki szívesen elkísérne egy-egy ilyen nagyobb kihívást jelentő edzésre, ne félj a támogatását kérni, ha nem is mindig, de legalább alkalmanként. Már a puszta jelenléte motivációs erővel bírhat, plusz ha még biztat, lelkesít is az intenzív szakaszok közben, az óriási segítséget jelenthet mentálisan!
Némi jutalom
Habár egy-egy kemény edzés elsődleges jutalma az, hogy rendkívül sokat tettél a fejlődésedért, de ha ez segít, akkor felajánlhatsz magadnak néha egy-egy kis „ajándékot” az elvégzett munkáért cserébe. Például időzítsd aznapra a kedvenc ételed elkészítését – vagy megrendelését –, esetleg a futás utáni gyors zuhany helyett teremts egy kis wellnesshangulatot magadnak a fürdőszobádban illatos fürdővel, gyertyafénnyel, a kedvenc különleges testápoló termékeiddel. Bármilyen apróság jöhet, amire jóleső érzéssel gondolsz és amire jutalomként tekintesz a hétköznapokban.
