Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Amit a leggyakoribb futókat érintő térdsérülésekről tudni érdemes

Istock | Az IT szalag szindróma és a patellofemorális – térdkalács körüli – fájdalom szindróma (PFPS) előfordul futóknál

Tünetek, jellemzők, kezelés.

Ne szépítsük: a térd igazi mumusa a futóknak. Már csak azért is, mert a futókat folyton a térdproblémákkal riogatják, nem csoda hát, hogy kiemelt figyelmet fordítunk rá. Olosz József manuálterapeuta-gyógytornász azt mondja, hogy ha egy futó térdfájdalomról számol be, akkor a fájdalom helyéből, jellegéből és viselkedéséből következtetni lehet a probléma súlyosságára és a szóba jöhető kezelési lehetőségre. Szakértőnk most a két leggyakoribb térdsérülést, a futótérdet, azaz az iliotibialis (IT) szalag szindrómát (angolul: iliotibial band syndrome; a továbbiakban: ITBS) és a patellofemorális – térdkalács körüli – fájdalom szindrómát (angolul: patellofemoral pain syndrome; a továbbiakban: PFPS) mutatja be kicsit részletesebben.

A szindróma (syndroma) (görög eredetű szó) az orvosi nyelvben tünetcsoportot, vagy tünetegyüttest jelent, azaz olyan szimptómák együttesét, amelyek önmagukban nem mindig jellemző tünetei egy-egy betegségnek.

Az ITBS (IT szalag) és PFPS (térdkalács körüli) szindrómák jellemző tünetei

Az ITBS és a PFPS jól elkülöníthetők egymástól mind a tüneteiket, mind a kezelésüket tekintve. Mindkettő a futóknál, a triatlonosoknál és a túrázóknál gyakori, de nyilván az összes létező térdfájdalmat nem lehet e két problémakörbe besorolni.

Az alábbiakban ennek a két szindrómának jellegzetességeit, viselkedését mutatom be, de az említettek mellett számos más oka lehet egy térdfájdalomnak, mint például: artrózis, meniscus sérülés, tendinitis, tendinopathia, idegi érintettség és még sorolhatnánk.

ITBS: A fájdalom általában a térd külső oldalára lokalizál. Az iliotibiális szalag egy megvastagodott ínszerű fascia a térd külső oldalán. Az ITBS esetében mind maga a szalag, mind az alatta lévő képletek irritációjáról beszélünk.

PFPS: A fájdalom a térd elülső részén, a térdkalács körül vagy alatta jelentkezik leggyakrabban. Feltételezhetőleg a térdkalács (patella) irritációja felel a fájdalomért. Gyakori kerékpárosok körében, vagy azoknál, akik sokat ülnek, illetve serdülőkorban.

Az ITBS (IT szalag) és PFPS (térdkalács körüli) szindrómák kialakulásának okai

Egyik szindróma kialakulásának okát sem lehet minden kétséget kizáróan meghatározni. Gyakran említik az ITBS és PFPS kiváltó okaikét a csípőizmok gyengeségét/aránytalanságát, a lúdtalpat vagy a végtaghossz különbséget - de ezek inkább elméletek, melyekre akkor is gyakran hivatkoznak, ha épp a talpunk, térdünk, vagy derekunk fáj. Nincsenek bizonyítékok az ITBS és PFPS valódi kiváltó okaira, de az biztos, hogy az előbb említett okok nincsenek összefüggésben a két szindróma kialakulásával. 

Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy mindkét sérülés összefüggésbe hozható a terhelés mennyiségével, és mindkettő nagyobb valószínűséggel érinti a tapasztalatlanabb futókat.

Érdekes különbség az, hogy a lassabb tempó valójában kockázati tényező az ITBS esetében, viszont valószínűleg nem rizikótényezője a térdkalács körüli (patellofemoralis )fájdalomnak.

Amit mindenképp tarts észben!

Óvakodj a krónikus fájdalom kialakulásától. Lelkes futók elfelejtenek megállni, ha jelentkezik a fájdalom, mondván, „Majd úgyis elmúlik!”. Ne feledd: a fájdalom az agy jelzése, hogy a test veszélyben van. Mivel a fent említett két probléma mechanizmusát nem ismerjük pontosan, így a terápiájukat tekintve sincs tökéletes protokoll. Az evolúcióval foglalkozó szakemberek azt mondják, hogy az ember „futásra született", ezért is lehetséges, hogy a futók többsége hamar megszabadul egyes fájdalmaktól. Néha már a terhelés csökkentésével vagy pár erősítő, nyújtó gyakorlat beiktatásával orvosolható a legtöbb probléma. Ha viszont visszatérő a sérülés, akkor krónikussá válik a fájdalom, innen visszafordítani a bajt már nagyobb feladat.

 

Az ITBS (IT szalag) és PFPS (térdkalács körüli) szindrómák kezelési módjai

Mivel a kiváltó ok vagy okok nem tisztázottak, így a kezelést illetően is csak elméletek vannak. A téma rendkívül szerteágazó, így az alábbiakban a legfontosabbakat igyekszem összefoglalni, a teljesség igénye nélkül.

A tapasztalat az mutatja, hogy a témánkul szolgáló két szindróma hátterében gyakran egy korábbi sérülés, műtét vagy baleset áll. Az első és legfontosabb lépés, hogy egy szakember differenciálja a problémát más kórképektől, hiszen például a csípőízület vagy a fascia is tud a térdbe sugározni.

Nagyban különböznek a későbbi kilátásaink, ha az elején megtesszük a megfelelő lépéseket. Ide tartozik a terhelés csökkentése vagy módosítása, szükség esetén az edzések ideiglenes szüneteltetése. Mikor visszatérnénk futni, akkor lépésről-lépésre adagoljuk a terhelést, és figyeljük meg, hogy mi történik. Ha fájdalom formájában az agyunk ismét azt üzeni, hogy még mindig veszély van, akkor segítséget kell kérni. Ahogy fentebb is írtam: az a cél, hogy ne alakuljon át krónikus állapottá. Aki évek óta szenved az ITBS miatt, az ismeri azon szunnyadó képességét, hogy teljesen tünetmentessé képes válni, egészen addig, míg nem terheljük a következő futással, túrával (a PFPS-re ez nem mindig érvényes).

Krónikus esetben már nagyobb a kihívás. Több irányból kell keresgélni: az egyik irány a korábbi sérülések feltárása, vagy akár a biomechanikai eltérések összefüggésbe hozása, valamint a környezet és felszerelés megváltoztatása, felülvizsgálata stb..

Néhány tanács az ITBS kezeléséhez:

• Ha a csípő körüli izmokat kislabdával vagy masszázzsal kilazítod, illetve nyújtod, az segíthet a tünetek csökkentésében. Amennyiben ITBS-ed van, akkor nem érdemes hengerezni ezt a vastag kötőszöveti részt, mert érdemi javulást nem fogsz elérni ezzel a módszerrel. Viszont ha egészséges vagy, nem vagy sérült, és jól esik, akkor természetesen hengerezheted az IT szalag területét is.

Fuss kevesebbet, de gyorsabban: meglepően hangzik, hiszen ha valami fáj, akkor csökkenteni szoktuk a terhelést. Jelenleg nem is tudnék más hasonló példát hozni. Mivel az ITBS-nél a 30 fokos térdhajlat a kritikus (ez evidencia), így egy gyorsabb tempónál, amikor hosszabbakat lépünk, elkerülve ezt a kritikus szögtartományt, nagy eséllyel a fájdalmat is sikerülhet elkerülni.

Néhány tanács a PFPS kezeléséhez:

• A „kutyaharapását szőrével" mondás itt megállja a helyét, csak jól kell értelmezni. PFPS probléma esetén nem muszáj pihenőt tartani és mellőzni az edzéseket. Lehet edzeni, de a kulcs a terhelés megfelelő adagolásán van. Csökkentsd a távot és vegyél vissza egy kicsit a tempóból.

• Mivel a térdkalács túlterheléséről van szó, így ha megváltoztatjuk a csípő helyzetét egy kis stabilizáló edzéssel, vagy aktiváljuk a combhajlítókat, at bizonyítottan segíthet a tünetek csökkentésében.

 

Ha ez a panaszod, akkor nem ITBS vagy PFPS a problémád!

Ha térdfájdalomról beszélünk, akkor nyilvánvalóan nem csak ITBS vagy a PFPS szindrómáról lehet szó. Más típusú tünetek is megjelenhetnek, amik nem jellemzőek az általam bemutatott térdproblémákra.

Ha az alábbiakat tapasztalod, akkor nagy valószínűséggel nem ITBS vagy PFPS a problémád:

*Elakadás tünet, kattogás vagy instabilitás. Ezek inkább utalnak szalag vagy meniscus érintettségre.

*Duzzanat. Az ITBS sosem dagad be, míg a PFPS is csak nagyon ritkán és nem számottevően. Ha szemmel láthatóan háromszorosára nő, a térd akkor biztosan nem ITBS vagy PFPS szindrómákról lehet szó

*Hirtelen rossz mozdulat miatti fájdalom. Sosem mondják a ITBS vagy PFPS páciensek, hogy: „Egy rossz mozdulat után kezdődött...”.

*Térdhajlatban fájdalom. Nem jellemző egyikre sem.

*Zsibbadás, bizsergés, érzésváltozás. Inkább utalnak idegi érintettségre.

*Fájdalom a térdkalács alatt az ínon. Inkább tendinitis vagy tendiopathia (íngyulladás), mintsem PFPS.

 

A szerző a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza.