Szöveg: Imre Alexandra – futó- és triatlonedző | 2021.01.27. | Frissítve: 2022.01.14. | |
Nemrég vágtál bele a futásba, vagy esetleg már futsz egy ideje, de „bezavar” a téli hideg, a korai sötétedés, és úgy érzed, fogy a lelkesedésed? Akkor feltétlenül olvasd Imre Szandi futó- és triatlonedző írását!
Új kezdet, nehezítő körülményekkel
Új év, új célok, új motiváció! Aztán telnek a napok, a hetek, a célok egyre távolibbnak tűnnek, a motiváció kezd alábbhagyni, amúgy is sötét van, amúgy is hideg van, és „Majd holnap!”...
Ez a helyzet sokaknak ismerős lehet, akár egy kezdő sportolóról van szó, akár olyan emberről, aki már évek óta koptatja az aszfaltot vagy a terepet.
Az új esztendő az egyik legjobb alkalom, hogy változtassunk, új dolgokba vágjunk. Eleinte talán nem is gondolunk bele abba, hogy ez az időszak az, amikor nagyon sokat van sötét, jellemzően hideg az idő, ilyenkor elindulni sportolni nem a legkönnyebb, még a profiknak sem.
Legyen célod!
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy nincs kimondott cél, ennek hiányában pedig a kellő lendület sem lesz meg. Ez nem csak a kezdőkre vonatkozik, hanem bárkire, aki sportol. Mindig legyen célod, ami jelentheti azt, hogy szeretnél 1 km-t futni megállás nélkül, vagy szeretnél javítani a maratoni idődön, esetleg szeretnél lefogyni 5-10-15 kilót, szeretnél életmódot váltani, szeretnéd a barátaiddal körbefutni a Balatont, szeretnél a pároddal eljárni egy kicsit sportolni és így tovább. Tényleg bármi lehet cél, ami megadja a motivációt.
Eljöhet az a pont, amikor úgy érezheted, hogy már nem tudsz többet futni, nem tudsz fejlődni, innen már nincs tovább. De, ilyenkor is van! Olyan nincs, hogy nincs. Biztos van egy kedvenc helyed a nagyvilágban, ahol szívesen elindulnál mondjuk egy 10 km-es versenyen. Biztos akad olyan körülmény, amiben még nem próbáltad ki magad. És ha alaposabban utánaolvasol, kicsit kutakodsz, akkor a beszámolók alapján rögtön lázba jöhetsz, hiszen valami új élmény vár, amiért mindjárt megéri újra és újra felhúzni a futócipőt.
Az olimpiai mozgalom mottója: Citius, altius, fortius! Azaz: Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Ez az a mondat, ami kifejezi, hogy mindig igyekezzünk a lehető legtöbbet kihozni magunkból, és amikor már nem menne gyorsabban, akkor biztosan fog menni magasabbra és erősebben. Futónyelvre lefordítva: amikor már távolságban nem megy több, gyorsabban akkor is mehet. Vagy amikor már nem megy gyorsabban, biztosan menni fog messzebbre.
Ha csökken a motiváció
Ez is egy gyakori probléma. Általában olyan esetekkel találkozom, hogy a fő cél túlságosan távoli. Nehéz fenntartani a lelkesedést, és könnyebb elengedni egy-egy edzést, ha időben vagy netán képességekben nagyon messze van a cél.
Mindenképp legyenek részcéljaid is! Ahogy edzéselméletileg is a legfontosabb a fokozatosság, és ahogy egy edzésterv mikro-, valamint makrociklusokra épül, ugyanúgy a lépcsőket és az időszakokat a célok kialakításánál is alkalmazhatjuk.
Például ha újévi fogadalmad az őszi maratoni táv lefutása, úgy, hogy jelenleg 21 km a leghosszabb futóteljesítményed, mit tehetsz? Amit én edzőként javasolnék, hogy legyenek köztes céljaid, tavasz végére juss el odáig, hogy a 21 km már ne okozzon problémát, nyáron pedig célozz meg egy 30 km környéki futást. Emellé nézz ki 2-3 versenyt (persze, ha már lesznek újra versenyek), ami közel áll a szívedhez valamiért. Ezek után pedig csak lépésről lépésre kell haladni. Így rögtön akad pár köztes cél, amit könnyebb elérni, és időben is hamarabb kell teljesíteni – így nagyobb a motiváció.
Ha „csak” futni szeretnél
Rendben, de mi van akkor, ha te csak futni szeretnél, és eszed ágában sincs versenyezni? Akkor is könnyen találhatsz célokat. Teljesen kezdőknél hatalmas siker az első futva megtett kilométer. Kezdd villanyoszloptól villanyoszlopig futással. Utána már két villanyoszlopnyi futás, egy oszlopnyi séta. Tűzd ki magad elé célnak, hogy 2-3 hét alatt eljutsz az 1 km-ig. Meglátod, a lelkesedésed el fog vinni az első 5 km teljesítéséig, ami, mondhatni, minden kezdőnél egy mérföldkő.
Kell egy futótárs?
Mindig jól jön egy társ. Könnyebb fenntartani a kezdeti lelkesedést, ha nem egyedül ugrassz bele. Barát, barátnő, haveri társaság. Ha nem egyedül kell nekiindulnod, könnyebb lesz. Már csak azért is, mert ha tudod, hogy a sporttárs vár rád, akkor akármennyire nincs kedved, nekiindulsz. Utána pedig boldogan térsz haza, hogy milyen klassz is volt, és jó, hogy elmentél.
Ugyanilyen motiváló lehet a csapatszellem, ha például közösen neveztek be egy versenyre. Akkor már „muszáj” edzened, hiszen a csapatot nem hagyhatod cserben, számítanak rád. Eleinte ezt talán még „muszáj”-ként fogod fel, de ahogy megosztjátok egymással az élményeket, úgy lesz egyre motiválóbb mindenki számára. A „Hú, ő már a héten lefutotta az adagját, én pedig még semmit”-gondolatnál fogod biztosan felhúzni a futócipődet.
Segíthet a szakember
Sokan egyedül készülnek, saját kútfőből vagy internetről letöltött anyagból. Egy idő után, amikor esetleg megtorpansz a fejlődésben, érdemes lehet felkeresni egy edzőt, és átbeszélni vele, hogy mit csináltál eddig, miket értél el, hogyan léphetsz tovább. Sokan nem szeretnének edzőt, mondván, minek, az interneten számtalan edzésterv közül választhatnak. De ha találsz magadnak egy megfelelő edzőt, aki kicsit irányt mutat, elmagyarázza, mit miért csinálsz, figyelembe veszi a napi rutinod, nézi a fejlődésed, és azok alapján állítja össze az edzéstervedet, úgy mindjárt motiválóbb lesz az edzés, hiszen nagy valószínűséggel a fejlődés is igen látványos lesz.
Ha megvan a motiváció, mi vezethet a biztos sikerhez?
Építsd be a napi rutinodba az edzéseket. Nagyon gyakran hallani azt a kifogást, hogy „nekem erre nincs időm”. Egy kis előretervezéssel biztosan bele fog férni az edzés a heti rutinba. Fontos, hogy ugyanolyan programmá váljon, mint az alvás, az evés, a munkába járás. Persze akadnak olyan napok, amikor tényleg nem fér bele, de ilyenkor rögtön gondolkodj a megoldáson. Ha ma már nem is jut időd egy óra mozgásra, de ha a holnapi feladatokból esetleg valamennyit előre hozol, akkor viszont másnap lesz annyi időd, hogy megcsináld az edzést.
Azt szoktam javasolni, hogy ha megteheted, akkor próbálj meg mindig ugyanazokon a napokon edzeni, így könnyebb lesz vele tervezni. Néha elcsúszik egy-egy nap, előfordul. Netán kimarad egy edzés, megesik. De ha állandó programként kezeled, akkor hozzászoksz te is, a szervezeted is, és sokkal könnyebb lesz nekiindulni. Sőt, azon veszed észre magad, hogy már várod, hogy a napod fénypontja az edzés!
Ez a következő lépcső, ez a legjobb állapot. Ha idáig eljutsz, akkor feltehetően jó ideig nem lesz motivációvesztés! Akad, akinél pár hét kialakul ez az érzés, másnak talán több időre van szüksége. De azt mondom, érdemes kitartani, mert ha ez az érzés megvan, minden megvan!
