Szöveg: Virág-Erdélyi Zsófia | 2019.06.05. | Frissítve: 2021.10.07. | |

Istock | Futóként sem tudod elkerülni a nehéz pillanatokat, előbb vagy utóbb mindenkit utolér egy holtpont.

Motivációs tippek a legnehezebb pillanatokra.

A hobbifutókkal és a profikkal is egyaránt előfordul(hat) verseny és edzés közben az, hogy könyörtelenül betámadja őket a holtpont. A rettegett FAL. Amikor úgy érzed: nincs tovább, eleged van az egészből, meg egyébként is mit keresel itt. Állandó szerzőnk, Virág-Erdélyi Zsófi maratonfutó olimpikon motiváló írása segít abban, hogy mentálisan legyőzd a legyőzhetetlennek tűnő akadályokat.

A lábad zsibbad, a szíved hevesen ver. Levegőért kapkodsz, mint egy partra vetett hal. Próbálod a fájdalommal telt lábaidat felváltva előre dobálni, a karjaidat igyekszel erőteljesebben használni, és rendezni a szétesett mozgásodat. Az arcodon a tiszta szenvedés jelei mutatkoznak. A GPS órád most nem a barátod, hiszen mint egy kegyetlen kiképzőtiszt, rád zúdítja a kellemetlen számokat, melyek jelentése röviden és nyersen annyi: „Lassulsz!” Lehajtod fejed, a földet bámulod, és érzed, ahogy a kisördög a válladon csücsülve a markába nevet, és füledbe súgja a féltve őrzött, azaz a nagyon mélyen elrejtett gyengeségeidet. A lelked megtörik, a testedben a fájdalom erősödik, mert a félelmeid, az önsanyargatásod, a bizalmatlanságod veszik át az uralmat.

STOP!

Itt álljunk meg egy kicsit. Ha neked is ismerősek ezek az érzések, ha futás, verseny, esetleg edzés közben előfordult már, hogy a kisördög átvette feletted a hatalmat, akkor jó helyen jársz. Mert most együtt legyőzzük!

A legfontosabb dolog, még mielőtt a versenynek nekiindulnál, hogy az adott állapotodnak megfelelően határozz meg egy célt. Határ a csillagos ég. Az a lényeg, hogy a saját igényeihez, állapotodhoz és vágyaidhoz alakítsd. Ne legyen túl könnyű, de ne legyen elérhetetlen sem. A legjobb, ha ezt még a versenyre való felkészülés kezdetekor megteszed, de most ne ijedj meg, hiszen az sem baj, ha a verseny előtt ülsz le és gondolod át a célod. Csak mindig vedd figyelembe a felkészülésed, az állapotod!

Nekem szinte mindig az idővel kapcsolatosak a céljaim, és az edzéseimet annak érdekében alakítottuk ki, hogy azt az időcélt elérjem. Sokszor segít verseny közben az a gondolat, hogy edzésen ezt a tempót produkáltam már, sőt futottam már gyorsabban is ennél. Számomra az idő az, ami nagyon motiváló tud lenni.

Legyen, ami motivál!

Miután kitűzted a célt, a motiváció érdekében érdemes egy kicsit inspirálódni mások háza táján is. Ez még mindig a verseny előtt történik, és a megmérettetés közben tudod majd hasznosítani. Igen, egy versenyre nem csak testileg, de lelkileg is készülni kell. Lehet ez bármi: film, könyv, idézetek, zene, a szomszéd néni vagy bácsi, a saját gyermeked, egy híres sportoló. Bármi, bárki, bárhonnan. Egy olyan történet vagy néhány mondat, aminek jelentése van számodra, és erőt tudsz belőle meríteni.

A minap a gyermekemnek a mesekönyvéből inspirálódtam, amit a nagynénitől kaptunk. Épp elveszítettem volna a hitem magamban, ebben az egész futás dologban, amikor ez jött velem szembe: „Bárcsak minden gyerek és felnőtt elhinné, hogy ha erősen hisz valamiben, és azt sokszor elképzeli, akkor valóra is válik!” (idézet Beck Andrea: A Titoktündér című könyvéből)

Elárulom nektek, hogy az én kisördögöm szinte állandóan a vállamon üldögél, és folyamatosan suttogva próbálja eljuttatni hozzám a gonosz kis gondolatait. Az első rész elolvasása a könyvből szinte pofonként ért.

Ebből a könyvből tanultam még egy módszert a csúnya gondolataim elűzésére. A történet kisfiúja varázscsengőt kap, hogy elkergesse az undok tündért, aki a negatív gondolatokat erősíti benne. Ha nincs nála varázscsengő, akkor hangos tapssal tudja ugyanezt megtenni. Hiszitek vagy sem, de működik! Amikor a minap a könnyű futásomon voltam kint, megfordult a fejemben, hogy elég lesz kevesebb is, és amúgy is milyen lassan futok már, ez borzasztó. Borzasztó vagyok. Ekkor tapsoltam három hatalmasat futás közben, hogy elűzzem ezeket a negatív gondolatokat. Mókás? Persze, hogy az. De a futást befejeztem, a tempót picit növeltem, és büszkén fejeztem be azt az edzést.

Nálam most ez működik. De ha taps neked túl erős, akkor találj ki valami más mozdulatot, amit össze tudsz kapcsolni a pozitív gondolatokkal.

A Futásról Nőknek oldalán sok motivációs írást, valamint a futással kapcsolatos könyvekről szóló cikket találsz, ha nagyon nem tudod, merre is indulj inspirációért.

A fájdalom időszakos, a büszkeség örök

Ha megtaláltad a te saját erőt adó példaképed, akkor biztos rábukkansz egy-két olyan mondatra, ami úgy megfog, de úgy, hogy ki sem tudod verni a fejedből. Megkaptad a mantrád, amit folyamatosan fejleszthetsz. Elárulom, hogy nekem mi megy a fejemben, mikor nehezebb szakaszokat élek meg verseny közben. „Pain is temporary, pride is forever”. Szabad fordításomban ez így hangzik: „A fájdalom időszakos, a büszkeség örök”. Nekem ez azt jelenti, hogy bármennyire is fájnak, zsibbadnak a lábaim, és szinte alig tudok már előre haladni, akkor is kapcsoljak egy erősebb fokozatra, mert ez a rossz érzés meg fog szűnni, amint átszakítom a célszalagot, és a helyét átveszi a büszkeség, amit viszont innentől kezdve folyamatosan érezni fogok. Ha viszont hagyom, hogy az elmém a negatív gondolataival elhatalmasodjon rajtam, ha elhiszem, hogy tényleg képtelen vagyok rá, és lépésről lépésre megengedem magamnak, hogy csak egy picit lassabban haladjak, akkor a célba érve nem a büszkeség fog eltölteni, hanem az önsajnálat, a szégyen – és a könnycseppek. Ez az érzés is elkísér hosszú-hosszú ideig. Ám futás közben még választhatsz, hogy melyiket szeretnéd érezni a célban!

Gondolj rájuk!

Amint látod, ahhoz, hogy futás közben túllendülhess a nehezebb pillanatokon, a tested és az elméd is edzened kell a versenyre. Ezekhez a tapasztalatokhoz tudsz majd visszanyúlni, mikor a negatív gondolatok próbálod elhessegetni és pozitívabbra cserélni. Minden versenyen más és más szituációba keveredhetsz, és előfordulhat, hogy nem mindig fog működni az, ami korábban már bevált. Olyankor gondolj azokra az emberekre, akik ott állnak miattad a pálya szélén, vagy azokra, akik a felkészülés alatt végig támogattak. Ez biztosan erőt ad majd a következő lépésekhez!

Nem adom fel!

Számomra hatalmas löketet tud adni Andy Grammer Don't Give Up On Me című dala. Tudom, hogy ez a szám igazából egy párkapcsolatról szól, de én a refrént saját magam motiválásra tudtam fordítani. Ha épp hazafelé vezetek egy nehezebb edzésről, ami nem úgy sikerült, ahogy elterveztem, ezt a dalt maximumra kapcsolom, és ordítom a világnak a refrént: „Nem adom fel, akkor sem adom fel, még akkor sem, mikor az utolsókat lélegzem, és azt mondják, hogy már semmi sem maradt. Nem adom fel, nem fogom, akkor sem mikor már senki sem hisz bennem.”