Szöveg: Csaba Orsolya | 2019.09.29. | Frissítve: 2020.03.07. | |
Istock | Murakami Haruki - Miről beszélek amikor futásról beszélek című könyve kötelező olvasmány minden futó számára
Mindegy, hogy 5, 10, 21, 42 km-es vagy egy ultratávra készülsz, készültél, a versenyszezon minden futó számára – akár profi, akár amatőr – nagyon fontos. Az várt és elért eredmény tükrében izgatottság, öröm, eufória vagy akár némi csalódottság, szomorúság is dolgozhat benned, attól függően, hogy hol tartasz épp a felkészülésben vagy miként sikerült a versenyed. Egy biztos: ha dolgozol a céljaidért, és odateszed magad, akkor bármi is történik, büszke lehetsz magadra!
A következő hetekre (hónapokra, évekre) pedig jól jön egy kis motiváció. A futók egyik „Bibliájának” számító műből, Murakami Haruki japán író Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvéből válogattunk ki néhány örök érvényű, inspiráló gondolatot. Ezt a könyvet nem lehet megunni.
További nagyon jó edzést és versenyzést kívánunk mindenkinek!
Nap mint nap fejlődhetsz
„Számomra a futás hatékony testedzés, egyben kifejező metafora. A mindennapos futóedzések meg az egymást követő versenyek során apránként egyre magasabbra tettem a lécet, és a szintek teljesítése által én magam is fejlődtem. Legalábbis igyekeztem fejlődni, nap mint nap megtettem érte az erőfeszítéseket. Jómagam persze nem vagyok valami nagy futó. Tökéletesen átlagos – vagy mondjuk talán úgy, közönséges – szinten vagyok. Ám ez egyáltalán nem fontos. Mert az a fontos, hogy akár csak egy kicsivel, de meghaladjam a tegnapi önmagam. Ugyanis ha a hosszútávfutásban létezik legyőzendő ellenfél, az a tegnapi önmagunk.”
Te, a cipőd meg az út
„A futásnak volt néhány előnye. Először is, nem kellenek hozzá partnerek vagy ellenfelek. Különleges eszközök és felszerelések sem szükségesek. Nem kell valami e célra szánt helyre külön elmenni miatta. Ha van egy pár cipőnk, ami megfelelő a futáshoz, meg van egy elfogadható út, akkor futhatunk, amennyit és amikor csak kedvünk tartja.”
A saját erődből
„A futóknak, mint amilyen én is vagyok, az az elsődleges, hogy minden egyes célba a saját maguk erejéből érjenek be. Az, hogy a maguk részéről nyugodtak legyenek: megtették a szükséges erőfeszítéseket, és kibírták, amit ki kellett bírni. Az, hogy a kudarcaikból és az örömeikből levonjanak valamilyen konkrét – akármilyen apró, de lehetőleg konkrét – tanulságot. Az, hogy miután időt és éveket nem sajnálva halmozták a versenyeket, egyiket a másikra, végül eljussanak egy olyan pontra, ahol megelégedést éreznek. Vagy az, hogy legalább valamennyire megközelítsenek egy nagyjából ilyen pontot (hm, valószínűleg ez a legmegfelelőbb kifejezés).”
Fuss a saját utadon
Elcsendesedhetsz
„Futás közben megpróbálok a folyóról gondolkodni. Megpróbálok a felhőkről gondolkodni. De lényegileg semmin sem gondolkodom. Egyre csak futok a házilag barkácsolt, otthonos ürességben, az ismerős csendben. És ez bizony csodálatos. Akárki akármit mond.”
