Szöveg: Csaba Orsolya | 2021.06.25. | |
jacoblund | Futóként gyakran megkapjuk azt a kérdést, hogy miért tesszük ezt magunkkal... Hát azért, mert szeretünk futni – ilyen egyszerű
Aki már fut egy ideje, annak biztosan ismerős lesz az alábbi listán található megjegyzések egyike-másika... Vagy az összes. Az esetek igen jelentős részében nem futó ismerősök – vagy ismeretlenek – szájából hangzanak el, és egy idő után mindegyikhez hozzá lehet szokni vagy hozzá lehet szólni. Léteznek rájuk általános panelválaszok, de akad, amelyikre nem is nagyon lehet mit reagálni, legtöbbször csak halvány mosollyal veszi tudomásul a futó, hogy „na, már megint...”
1. „Fuss, Forrest, fuss!”
Nem tudnám megszámolni, hogy hányszor hallottam már ezt a megjegyzést. Igazi gyöngyszem, és lássuk be, pont a film miatt szeretni való is. Ezredszerre persze már eléggé unalmas, és tényleg kitalálhatnának már valami frissebbet, hiszen a film már majdnem 30 éves, szóval itt lenne az ideje beújítani.
De mivel Forrest Gump valódi hős, utolérhetetlen rákászhajó kapitány és bámulatos pingpongbajnok, így tulajdonképpen a „Fuss, Forrest, fuss!” bóknak számít. Egyébként tudtad, hogy Gump mennyit futott a filmben? Pontosan 3 év, 2 hónap, 14 nap, 16 óra alatt 15 248 mérföldet (24 560 km-t)!
2. „A maraton megvolt már?”
Igen, a maratoni táv maga A Legenda, a hosszútávfutás csúcsa (nem távban, hanem presztízsben), így nem is csoda, hogy a nem futók számára kívülállóként ezt tűnhet minden futó legnagyobb vágyálmának. Talán éppen ezért kérdezik meg annyiszor, hogy futottunk-e már maratont. Habár az is igaz, hogy ez pont egy olyan kérdés, amit a futók is gyakorta feltesznek egymásnak.
Valóban, a maraton csodálatos élmény és elképesztő teljesítmény, de egyáltalán nem „kötelező elem” egy futó számára. Sokan nem is tervezik, hiszen annyi más szuper futócél akad még...
3. „Miért teszed ezt magaddal?”
No, ez az a kérdés, amit egy futó biztosan nem tesz fel egy másik futónak (max saját magának mondjuk egy nyári résztávozás közben/után). Akik nem szeretnek futni, vagy soha nem is próbálták megszeretni, azok számára tényleg fura lehet, hogy mi meg nyomjuk melegben, hidegben, szélben, esőben, reggel, este, jóban, rosszban, fiatalon, idősen és így tovább.
Ha ezzel a kérdéssel találkozol, akkor gyorsan zárd rövidre egy „Á, csak mert élvezem!” válasszal, és suhanj is tovább. Mert azt, aki ezt a kérdést felteszi, nagy valószínűséggel nem fogod tudni meggyőzni arról, hogy mi a jó ebben. Kivéve, ha sok időd van, és élvezed a térítést.
4. „Tudtad, hogy XY is fut?”
Vannak szuper futóközösségek, amelynek tagjai jól ismerik egymást, és bizonyára azzal is tisztában vagy, hogy ki a futó a baráti/haveri körödből, a családtagjaid közül. Sőt, ha egy kistelepülésen élsz, ott is helytálló lehet ez a kérdés. De egyébként honnan tudhatnád, hogy a (feltehetően nem futó) kérdező unokatestvérének a férjének a főnöke vagy az anyukájának a keresztlányának a szomszédja is fut?
Attól még, hogy futók vagyunk, nem ismerjük a város összes futóját névről és arcról. Az viszont igaz, hogy mi, futók valahol egy csapat vagyunk, szóval ha felteszik neked ezt a kérdést, küldhetsz egy nagy hajrát a kérdező unokatestvérének a férjének a főnökének!
5. „Én is futottam...”
A nosztalgiázós megjegyzés, ami általában vagy azt takarja, hogy az illető futott az általános iskolai tesiórákon, vagy azt, hogy futott felnőttként is, de aztán valamilyen okból abbahagyta. Ez egyébként szerencsére egy olyan megjegyzés, amely egy klassz beszélgetésbe torkolhat, már ha a második esetről van szó, mert megoszthatjátok egymással a kedvenc futóélményeiteket. Sőt, a beszélgetőtársadnak feltehetően azt sem kell megmagyaráznod, hogy miért szeretsz futni.
