Szöveg: Csanaky Lilla, Csaba Orsolya | 2020.02.19. | Frissítve: 2020.02.23. | |
Istockphoto | Ha a sport szempontjából tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy testmozgás közben alapvetően egyszerű cukrokat „kíván” a szervezet
A cukorbevitellel kapcsolatban számos tévhit kering, és ami a táplálkozást illeti, a kifejezetten sporttevékenység alatti frissítést külön kell kezelni ebben a témakörben. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértő segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, és azt is elmondjuk, a fogyni vágyó futóknak mire érdemes odafigyelniük.
Csapda: a hozzáadott cukor
– Van, aki azt vallja, hogy a cukrot nem szabad teljesen kiiktatni az étrendből, hiszen az agynak glükózra van szüksége, ami igaz is – mondja Csanaky Lilla. – Viszont a szénhidrátot a szervezetünk glükózzá bontja le, tehát kifejezetten glükózt vagy részben glükózból álló asztali cukrot az agyműködés miatt nem szükséges fogyasztanunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az egészségügyi problémák megelőzéséhez napi 5, max. 10 energiaszázalékig vihetnénk be a szervezetünkbe hozzáadott cukrot. Egy átlagos ember energiaszükségletére átszámítva a napi 5 energiaszázalék kb. 5 db kockacukornyi mennyiséget jelent.
Szakértőnk felhívja a figyelmet arra, hogy a fent említett ajánlásban a „hozzáadott cukor” megfogalmazás kulcsfontosságú!
– Az 5 energiaszázalék nem azt jelenti, hogy ennek megfelelő mennyiségű cukrot tehetünk a kávénkba, a teánkba! Hiszen ebbe a mennyiségbe beleszámít már az is, amit például a reggelire megevett cukrozott gabonapehellyel, a virsli mellé elfogyasztott ketchuppal és még számos más, hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerrel beviszünk a szervezetünkbe.
Ha tehát a WHO-ajánlást tekintjük, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés cukor fér bele az egészséges étrendbe. De mivel egyre több feldolgozott élelmiszert fogyasztanak az emberek, átlagosan bőven meghaladja a cukorbevitel a fent említett napi 5 energiaszázalékot.
– Ezért valóban az lenne a célszerű, hogy ha nem muszáj, akkor tényleg ne használjunk cukrot az ételek elkészítéshez. A táplálkozási naplók elemzésekor gyakran azt látom, hogy a hozzáadott cukor tekintetében azok is meghaladják a napi ajánlott mennyiséget, főleg a feldolgozott élelmiszerekben lévő cukor miatt, akik alapvetően odafigyelnek a táplálkozásukra.
Mi a cukor?
Egyszerű cukroknak tekintjük mondjuk a monoszacharidokat, amelyek egy cukoregységből állnak. Ilyen például a glükóz (szőlőcukor) és a fruktóz (gyümölcscukor). Amit mi asztali cukornak hívunk, azaz a szacharóz (répacukor, nádcukor) a diszacharidok közé tartozik, egy glükóz- és egy fruktózmolekulából áll össze.
Ha a sport szempontjából tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy testmozgás közben alapvetően egyszerű cukrokat „kíván” a szervezet, hiszen az a fontos, hogy gyorsan felszívódjon. Tehát a glükóz és/vagy a fruktóz az, ami a sporttermékekben megtalálható, valamint gyakran a maltodextrin is, ami egy glükózmolekulákból álló hosszabb lánc, és szintén gyorsan képes energiát szolgáltatni.
Hatása a sportteljesítményre– A szénhidrátbevitellel az állóképességi teljesítményünk fenntartását tudjuk elérni – mondja Lilla. – A szervezet glikogénraktárai végesek, sportolás közben lemerülnek, kiürülnek. Ha nem pótoljuk kívülről a szénhidrátot, akkor 1-2 óra után elkezd csökkenni a sportteljesítmény. Az edzés, versenyzés közbeni szénhidrátbevitel, cikkünk témáját tekintve a cukorbevitel, arra hivatott, hogy a teljesítményt fenntartsa. |
Milyen és mennyi cukrot kell bevinni futás közben?
– Először is fontos hangsúlyozni, hogy a glükóz, valamint a fruktóz felszívódását két különböző transzporter segíti a szervezetben. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy egy órában 60 g-nál több szénhidrátot (zselé, izotóniás ital, stb. formájában) nem szabad bevinni, egyszerűen azért, mert nem tud felszívódni. De később a kutatások során kiderült, hogy ha glükózt és fruktózt vagy maltodextrint és fruktóz kombinálnak a sportolók a frissítés során, akkor a 60 g-nál magasabb mennyiség is bevihető óránként, mert más transzportermolekulát használ a felszívódáshoz a glükóz és a fruktóz. Azaz igenis lehet fokozni a felszívódást azáltal, hogy mixeljük ezeket a különböző transzportereket használó cukormolekulákat. Ami fontos, hogy a frissítést az edzés során gyakorolni kell, nem ajánlott versenyen kísérletezgetni!
Mire kell odafigyelnünk?
Az amatőr sportolók számára a frissítés tudománya néha kicsit bonyolultnak tűnhet, de Lilla azt mondja, mindig van egy jó kiindulópont.
– Érdemes alaposan átböngészni a sporttermék csomagolásán lévő leírást az összetevőkről. A cukor-, pontosabban a szénhidráttartalommal kapcsolatban olyan kifejezésekkel találkozhatunk, mint például „carb mix”, „dual source carb mix”, multiple transportable carbohydrates”. Tehát a sporttermékeket gyártó cégek is követik azt a fent már kifejtett metódust, hogy kombinálják a különböző típusú cukormolekulákat. Ezt pedig jellemzően fel is tüntetik a termékeiken.
Lilla felhívja a figyelmet arra, hogy a fruktóz nagy mennyiségben emésztőrendszeri panaszokat okozhat, például hasmenést, puffadást. Sokan talán nem is tudnak róla, hogy fruktózintoleranciájuk van, mert a hétköznapokban a fruktózbevitelük nem túl magas. Viszont ha például sporttermékekkel nagyobb mennyiségű fruktóz jut a szervezetükbe, akkor jelentkezhetnek a felsorolt problémák – ezért is mondjuk el olyan gyakran, hogy a frissítést edzésen kell begyakorolni, kitapasztalni.
Szőlőcukor a frissítőasztalon
A szőlőcukor (glükóz) monoszacharid, nagyon gyors felszívódású: hirtelen emeli meg a vércukorszintet, de a visszaesés is gyorsabb ahhoz az esethez képest, amikor glükóz és fruktóz kombinációját visszük be. És ezzel vissza is kanyarodunk az előbbi témánkhoz.
– Azok a sporttermékek, amelyek kombinálják a fruktózt és a glükózt, fokozatosabb vércukorszint-emelkedést eredményeznek: a fruktóz ugyanis lassabban szolgáltat energiát, míg a glükóz és a maltodextrin aránylag gyorsan. Ajánlott tehát a szőlőcukor helyett inkább a sporttermékeket használni verseny közben. Viszont ha a távból már csak egy rövidebb, néhány kilométeres szakasz van hátra, akkor nem probléma, ha szőlőcukrot eszeget a futó, hiszen ha utána lejjebb is esik a vércukorszintje, már célba ért vagy mindjárt célba ér. Tehát a szőlőcukrot tartogassuk a táv végére, vagy kiegészítésképp fogyasszunk el egy-egy darabot a sporttermék mellé, de ne ez legyen a frissítésünk fő eleme! – javasolja szakértőnk.
Fogyni vágyó futók és a cukor
Ha futunk, rendszeresen sportolunk, közben pedig szeretnénk megszabadulni a súlyfeleslegtől is, akkor mennyire kell tartanunk a cukortól?
– Ha valaki fogyni szeretne, akkor a cukrot tényleg érdemes kerülni, de legalábbis jelentősen lecsökkenteni a bevitelét. Viszont a sporttermékek fogyasztása edzés és versenyzés közben a fogyni vágyó futóknak is fontos, mégpedig akkor, ha a sporttevékenység eléri, meghaladja a 90 percet. Ilyenkor nem kell tartózkodni a cukortartalmú sporttermékektől, mert visszaeshet a teljesítmény, sőt, még a testmozgás közben felhasznált energia mennyiségét is negatívan befolyásolhatja.
Viszont sokan beleesnek abba a hibába, hogy már egy kb. 60 perces, alacsony intenzitású edzés közben is gélt, izót fogyasztanak – pedig nem kellene. Főleg azoknak nem, akik plusz kilókkal küzdenek és fogyási céllal futnak.
– Egy 60 perces edzésnél abban az esetben lehet szükségünk ilyen termékekre, ha egy intenzív, mondjuk egy megerőltető résztávos tréningről van szó. Viszont ha az alacsony, közepes intenzitású edzés nem éri el a 90 percet, akkor ne fogyassza ezeket a cukros sporttermékeket a fogyni vágyó, mert gátolhatják a súlycsökkenést.
Mi lehet az alternatíva a mindennapokban?
Méz, sztívia, nyírfacukor, juharszirup, kókuszvirágcukor... És még hosszan sorolhatnánk azokat a termékeket, amik népszerű cukorhelyettesítők. Viszont ha a fogyókúrát nézzük, akkor az említettek jelentős része a kalóriabevitel szempontjából nem sokkal jobb, mint a cukor.
– Egyénfüggő, hogy kinek mi lehet a megfelelő cukorpótló. De fontos azt is megemlíteni, hogy már maga az édes íz is beindítja az inzulintermelést, ebből a szempontból a mesterséges édesítőszeres italok gyakori fogyasztásával is óriási öngólt rúghatunk. Azaz ha valaki fogyni szeretne, akkor ne ezekből az italokból vigye be a napi szükséges folyadékmennyiséget, inkább csak egy-egy pohárral igyon belőle, mondjuk a főétkezéseknél.
Cukorpótlók
A legjobb, ha az ételkészítés során minimalizáljuk az édesítést, és ez vonatkozik a cukorpótlókra is. Végezetül nézzük meg, hogy szakértőnk szerint mik a legfontosabb tudnivalók néhány közkedvelt természetes cukorpótlóval kapcsolatban.
Méz: Alapvetően a mézben is a legnagyobb arányban előforduló cukormolekula a szacharóz, tehát ugyanaz a helyzet, mint az asztali cukornál. Kicsit ugyan alacsonyabb a szénhidráttartalma és a glikémiás indexe, valamint minimális mennyiségben vannak benne B-vitaminok, de a fogyni vágyók számára a cukor helyettesítésére nem alkalmas tökéletesen a méz.
Nyírfacukor, eritrit: Ezeket természetes cukorpótlóknak titulálják, de sokaknál irritálhatják a bélnyálkahártyát, és hasmenést, puffadást okozhatnak. Az viszont kétségtelen előnyük, hogy kevesebb szénhidrátot tartalmaznak, mint a cukor. Az eritritnek például nincsen felszívódó szénhidrát- és kalóriatartalma, ilyen szempontból jó választás lehet, de mivel ez is egy cukoralkohol, a fogyasztása során előfordulhat az előbb említett irritáció.
Sztívia: Jó alternatíva lehet a cukor helyett, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) is biztonságosnak ítélte. Van viszont egy rendkívül jellegzetes mellékíze, amit vagy bír valaki, vagy nem.
Kókuszvirágcukor: A glikémiás indexe állítólag nagyon alacsony: 35. Viszont ennek az adatnak a forrása a Fülöp-szigetek egyik állami intézménye, a Fülöp-szigetek pedig a legnagyobb kókuszvirágcukor exportőr a világon... Ebben az esetben tehát a kutatási eredményekre való hivatkozás finoman szólva is megkérdőjelezhető. Más laborban ugyanis magasabb értéket mértek. A kókuszvirágcukrot a kókuszpálma nektárjából állítják elő, 80 százalékban szacharózból, 10-10 százalékban glükózból és fruktózból áll. Előnyei közt szokták felsorolni, hogy ásványi anyagokat és aminosavakat tartalmaz. Ez igaz, viszont mivel normál esetben nem fogyasztunk belőle óriási mennyiséget, a bevitt 1-2 teáskanálnyi kókuszvirágcukorral az ásványianyag-szükségletünk töredékét sem fedezzük. A kókuszvirágcukor abból a szempontból hasznos, hogy igen intenzív az íze, tehát a sima cukornál kevesebbet kell használni belőle a kívánt édes íz eléréséhez.
Agavé- és juharszirup: A vegánok számára jó alternatívát jelenthetnek a méz helyett. Valamivel alacsonyabb a glikémiás indexük a sima cukorénál, de nem számottevő különbség. Az agavénak magas a fruktóztartalma, a juharszirup pedig ugyanúgy nagyrészt szacharózt tartalmaz, akárcsak a kristálycukor.
