Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Belső monológgal a jobb futóteljesítményért

by davidpereiras | Az önmotiváció nem csak a futásban, de az élet minden területén nagyon fontos - önbizalom, önértékelés. Mindkettő fejlődik, ha futni kezdesz

Légy önmagad legnagyobb szurkolója!

A kimondott szónak ereje van. Nemcsak akkor, amikor másnak mondod, hanem akkor is, amikor magadhoz vagy magadban beszélsz.

Te is megfigyelted már, milyen sokszor folytatsz belső monológot egy nap során? Kutatások igazolták, hogy mindannyian kommentáljuk saját cselekedeteinket: gondolatban megveregetjük saját vállunkat, motiváljuk vagy épp kritizáljuk önmagunkat. Nincs ez másképp sport közben sem. A sportpszichológusok ezért foglalkoznak kiemelten a belső monológok, vagy szaknyelven a self-talk témájával, és a módszer megfelelő elsajátításával segítik a sportolókat a még jobb teljesítményhez.

Te akartad…

A belső párbeszédek nagy mértékben meghatározzák az önmagunkról alkotott képet, befolyásolják a hangulatunkat, döntéseinket… egyszóval a mindennapjainkat. Henry Fordnak van egy mondása, amit sokat idéznek és az élet minden területére érvényes: „Akár azt hiszed, meg tudod csinálni, akár azt, hogy nem, igazad lesz.” Nincs ez másképp a sportban sem. Ha visszagondolsz egy-egy nehezebb edzésre vagy versenyre, biztosan vissza tudod idézni a belső monológot, ami közben a fejedben járt. Nagy valószínűséggel a gondolataid kicsengése rányomta a bélyegét a teljesítményedre is: lökött tovább az úton vagy épp újabb akadályt gördített eléd. Nekem életem egyetlen 24 órás futása ugrik be példaként, amikor a véget nem érőnek tűnő koromsötét éjszakában először bukkant elő belőlem a gondolat, hogy mit is keresek én ott a pályán? Nagyon érdekes még ma is felidézni azt a monológot, ami ezt a kérdést követte fejemben: „Senki sem kényszerített, hogy ide gyere. Te akartad megtapasztalni, hogy milyen egy teljes napon keresztül a pályán lenni. Te akartad feszegetni a határaidat, te akartad megnézni, mi van a határmezsgyén túl. Na, most látod, pont ez. Erre voltál kíváncsi, tessék csak szépen nyugodtan körbe nézni itt, mert ezért jöttél ide.”

 

Meg tudom csinálni? Meg tudom csinálni!

A belső monológ során nyelvi formába öntve haladunk végig valamely gondolatsoron. Ez a fajta monológ nagyon egyedi és sokszor csak számunkra érthető rövidítéseket, jeleket és motívumokat tartalmaz, melyek nem feltétlenül követnek nyelvtani szabályokat. A belső monológ egyfajta pszichológiai stratégia, amit a mentális állapot javítására alkalmazhatunk. Három formáját különíthetjük el: a pozitív, az oktató jellegű és a negatív belső beszédet. A pozitív belső beszéd motivál, energizál, és ezáltal pozitív érzelmi reakciókhoz vezet. Az ilyen monológokban fordulnak elő a „Csak így tovább!”, a „Ez az!”, a „Meg tudom csinálni!” és az ezekhez hasonló mondatok. Az oktató jellegű belső beszédben leginkább a technikára vagy egy konkrét cselekvéssorra irányul a figyelmét és ezáltal nő a teljesítmény is. Ilyen mondatok a „Most a légzésre figyelj!” és a „Tartsd alacsonyan a pulzust” vagy az ”Emeld jobban a lábad!” is. A negatív belső beszéd legtöbbször akadályozza teljesítményt, emeli a szorongásszintet és csökkenti az önbizalmat. A leggyakoribb ilyen mondatok: „Minek jöttem ide?” vagy „Nem vagyok elég jó!”, „Nem tudom megcsinálni!”, „Ez túl nehéz!”, „Nem vagyok rá képes!”.

 

Negatívból pozitív

A kivételek mindig erősítik a szabályt. Vannak, akik szembeszállnak a pozitív monológok logikájával. Ennek egy ékes példája Tommy Haas teniszező 2007-ben előadott önostorozása az Australian Open negyeddöntőjében. A Nyikolaj Davigyenko ellen játszott meccsen bár az első szettet megnyerte, a másodikat és a harmadikat elvesztette, és nagyon úgy nézett ki, hogy a negyediket is el fogja, mivel még a saját szerváit sem tudta hozni. Ebben a kritikus helyzetben a kétperces szünetet saját maga szidására használta ki. A világhálón elérhető videón, ráadásul érdekes módon hol egyes szám első, hol második személyben beszélt saját magához. De mit is mondott ebben a monológban?

„Nem nyerhetsz így… Ez így nem megy... így nem működik. Túl sok a hiba. Ezt így nem lehet… Nem akarom ezt. Nincs is kedvem hozzá. Miért csinálom ezt az egészet? Minek? Kinek? Legfeljebb magamnak. Miért? Nem tudom megcsinálni. Nem értem. A semmiért fizetem az embereket. Az abszolút semmiért. Csak hogy izgalmas legyen… Egy idióta vagy. Már megint nem mentél a hálóhoz. Szép…" A monológ végén aztán jön a csavar és a következő szavakkal ment vissza a pályára: "De nyerni fogsz. Meg fogod nyerni ezt a meccset, gyerünk! Nem veszítheted el. Harcolj!" Haas végül fordított, 6:3, 2:6, 1:6, 6:1, 7:5-re megnyerte a meccset.

 

Fejben dől el

A mentális erő megkerülhetetlen tényező a jó teljesítmény elérésében. Martin Hagger, az ausztráliai Curtin Egyetem pszichológia professzora is, aranyéremre esélyes csapatok vagy versenyzők váratlan bukását vizsgálva jutott érdekes eredményekre. Tapasztalatait egy TEDx beszédben összegezve beszél arról, hogy a milyen nagy szerepet játszik a sportolók teljesítményében a mentális felkészültség és hogyan lehet elsajátítani azokat a technikákat és stratégiákat, melyekkel a sportolók hatékonyan képesek kezelni a stresszt. Hagger is kiemeli a belső monológot, mint önbuzdító eszközt, amit akkor érdemes bevetni, amikor fogytán a motiváció. Találj ki te is olyan mondatokat, amelyek megerősíthetnek egy-egy kihívás során. Ezek a megerősítések rendkívül sokat tehetnek hozzá a teljesítményedhez, a gondolatban elmondott monológok pedig olyan kísérőid lehetnek, melyek átsegítenek a holtponton vagy a nehezebb felkészülési időszakon. Ügyelj arra, hogy magadban főként pozitív kicsengésben beszélj, hiszen te magad vagy a saját legfőbb támogatód.