Szöveg: Csanaky Lilla | 2018.05.01. | Frissítve: 2020.12.15. | |
A közösségi média ontja a sport tartalmú profilokat, és biztosan neked is megvannak azok a fotók, melyeken sportolás után kedvenceink töltik magukba a fehérjeturmixokat. Ebből kiindulva úgy érezheted, hogy a fehérjepótlás elengedhetetlen, hiszen edzés után már mindenki automatikusan fehérjés italt fogyaszt. Futóberkekben viszont inkább a szénhidrát-bevitel jelentőségéről esik szó. Most akkor mi a helyzet? Szükséges a fehérje-kiegészítés a futók számára is, ha sportolsz, és csinos, izmos testre vágysz?
Miből állnak a fehérjék?A fehérjék nitrogén-tartalmú szerves vegyületekből, ún. aminosavakból épülnek fel. Az emberi szervezetben 20 különböző aminosav található. Ezek közül felnőtteknél 9 esszenciális*, azaz a szervezet nem képes előállítani, táplálékkal tudunk hozzájutni. Állóképességi sportolók táplálkozása szempontjából leginkább három esszenciális aminosavnak, az elágazó-láncú aminosavaknak van jelentősége, BCAA (branched chain amino acids) néven valószínűleg már találkozhattál velük. |
Az alacsony fehérjebevitel negatív hatással lehet a futóteljesítményedre
Futás közben a szervezet optimális körülmények között csak kis arányban (kb. 5%, hosszabb terhelés esetén 10%) nyer energiát fehérjéből, az izmok munkájához a szénhidrátok és zsírraktárak szolgáltatnak energiát. Mégis negatív hatással lehet a futóteljesítményedre, ha az étrended nem tartalmaz elég fehérjét! A megfelelő fehérjefogyasztás segíteni fog abban, hogy ne veszítsd el az izmaidat, illetve az edzés során megsérült izomszövetek regenerációjához is nélkülözhetetlen.
A fehérjék szerepeA fehérjék fontos szerepet töltenek be többek között a szövetek felépítésében és újjáépítésében, az enzimatikus és hormonális folyamatok, az anyagcsere és az immunrendszer működésében, illetve a sejtek közötti kommunikációban. A sporttevékenység hatására megnő a szervezet fehérjeigénye, hiszen... ...az edzés során az elágazó láncú aminosavak oxidációja fokozódik; ...a terhelés hatására jelentkező mikrosérülések regenerációja fehérjeigényes folyamat; ...az izomtömeg növekedésének limitáló tényezője lehet az aminosavak hozzáférhetősége, azaz az építő folyamatokat segíti a megfelelő fehérjebevitel. |
Mennyi fehérjére van szüksége egy futónak?
Több fehérjére van szükséged, ha rendszeresen futsz, de mégis mennyivel? Az ajánlásokban jellemzően kétféle megközelítéssel találkozhatsz, az irányszámok vonatkozhatnak a fehérje aránya a napi energiabevitelben (energiaszázalék azaz en%), illetve a testtömegkilogrammra vetített napi fehérjebevitelre (g/ttkg/nap).
Az állóképességi sportolók számára javasolt fehérje-arány jellemzően 15-20en% (szemben az átlagembernek javasolt 10-13en%-kal). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nap során bevitt táplálék 15-20%-a származik fehérjéből. Egy, a kenyai futók táplálkozását vizsgáló kutatás eredményei szerint ők csupán a napi energiabevitelük 10%-át fedezik fehérjéből, táplálkozásukban jóval hangsúlyosabb szerepet kapnak a szénhidrátok. Ha a kenyai atlétákhoz hasonló mennyiséget eszel, és ugyanolyan edzésmunkát végzel, akkor a versenyeredményeiket elnézve a 10en%-os fehérjebeviteli értékkel sem lőhetsz nagyon mellé.
Véleményem szerint hasznosabb, ha a javasolt napi fehérjebevitelt a a testtömegedre vetítve számolod ki, hiszen az egyéni célok (pl. fogyás) nagyban befolyásolhatják az egyéb makrotápanyagok (szénhidrát, zsír) bevitelének mennyiségét. Felnőttek részére a javasolt fehérjebevitel vegyes táplálkozás mellett 0,8 g/ttkg/nap, növényi alapú étrend esetén 1 g/ttkg/nap. A különbség abból fakad, hogy a növényi fehérje-források aminosav-profilja jellemzően nem teljes, azaz nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat a szükséges mennyiségben és arányban. Ezért érdemes valamivel többet bevinni belőlük, és a nap során a különböző növényi fehérjeforrásokat (pl. hüvelyesek, olajos magvak, gabonák, álgabonák) kombinálni – ezt komplettálásnak nevezik. Azért hatalmas tervezgetést nem igényel ez a dolog, nem kell minden egyes étkezésnél komplettálni, ha változatosan állítod össze az étrendedet, akkor könnyedén fedezheted a fehérjeszükségletedet.
Állóképességi sportolók esetében sporttáplálkozási szakértők leggyakrabban az 1,2-1,4 g/ttkg/nap értéket javasolják, bár újabban ennél magasabb, 1,6 g/ttkg/nap fehérjebeviteli célértékekkel is találkozhatunk. Minél többet futsz, annál inkább a tartomány felső részét célozd meg! A fehérjeszintézis optimalizálása érdekében a leghasznosabb, ha a napi fehérjebeviteledet aránylag egyenletesen osztod el az étkezések között.
Sok futó tapasztalja, hogy a heti kilométerszám növelésével egyenes arányban tűnnek el az izmai. Ha ezt szeretnéd elkerülni, figyelj oda, hogy az egyéni szükségleteidnek megfelelő kalória mellett elég fehérjét is vigyél be!
Ha konditerembe is jársz!
Ennél magasabb bevitel is előnyös lehet számodra, ha a futás mellett erősítő jellegű (pl. crossfit) edzést is végzel, csökkentett energiatartalmú étrend mellett szeretnéd a zsírmentes testtömegedet növelni.
Az International Society of Sports Nutrition 2017-es állásfoglalása szerint az elérhető kutatási eredmények alapján a szükségletet meghaladó fehérjebevitel nem segíti a sportteljesítmény fokozását állóképességi sportolóknál. A túlzott bevitelnek ráadásul kedvezőtlen következményei is lehetnek, úgy mint kiszáradás, fáradékonyság, emésztőrendszeri panaszok (pre- és probiotikus készítmények fogyasztásával részben megelőzhető), illetve fennálló veseprobléma súlyosbodása.
A futás előtti étkezésnél szénhidrátokat fogyassz
Mivel futás során a fehérjék nem játszanak komoly szerepet az energiaszolgáltató folyamatokban, így a futás előtti étkezésnél ne a magas fehérjebevitelre törekedj, hanem a szénhidrátokat részesítsd előnyben. A futás előtti nagyobb mennyiségű fehérjebevitel emésztőrendszeri problémákat is okozhat, ezért kerüld a fehérjedús fogásokat, mielőtt futócipőt húzol. Erősítő edzéseknél viszont a mozgás előtt bevitt fehérjével elkerülheted, hogy a lebontó folyamatok kerüljenek túlsúlyba. Ha az izmaid építése a célod, akkor jól jöhet ilyenkor egy fehérjeital.
Futás közben csak hosszabb távok esetén kell pótolni a fehérjét
Ha hosszabb távokat futsz, akkor a szénhidrát mellett érdemes fehérjét is bevinned futás közben a frissítéseddel az izmaid védelme, a fehérjeszintézis fokozása és a jobb regeneráció érdekében. Erre azonban csak ultratávok esetében, kb. 4-6 órát meghaladó állóképességi terhelésnél van szükség.
Az International Society of Sports Nutrition állásfoglalása szerint állóképességi sportolók számára hosszabb és intenzívebb edzések közben 0,25 g/ttkg/óra fehérjebevitel javasolható. Szerencsére ma már számos olyan terméket találsz a sportélelmiszer-gyártók kínálatában, amely optimális arányban tartalmaz szénhidrátot és fehérjét.
Futás után a szénhidrát- és fehérjepótlására figyelj
Az edzést követően 30-60 percen belül elsősorban a folyadék-, elektrolit- és szénhidrátpótlás elengedhetetlen, a fehérje kevésbé lényeges az akut regeneráció szempontjából, inkább a hosszabb távú adaptáció támogatása miatt fontos. A megfelelő fehérjebevitel elősegíti a fehérjeszintézist és ezáltal a megfelelő nitrogénegyensúly fenntartását, illetve az izmok regenerációját.
Itt sem kell azonban túlzásokba esni, az edzés hosszától és intenzitásától függően kb. 0,1-0,3 g/ttkg fehérjét érdemes ilyenkor bevinni. Erősítő jellegű edzés után ennél nagyobb mennyiség is indokolt lehet, de 20-30 g fehérjénél többet felesleges egyszerre bevinned.
Nem mindegy azonban, hogy milyen összetételű fehérjeforrást fogyasztasz! Ilyenkor fontos, hogy megfelelő mennyiségben vigyél be elágazó-láncú aminosavakat (különösen leucint), de ehhez nem kell feltétlenül BCAA-termékeket fogyasztanod, megfelel a célnak például a tejsavófehérje, tojás, húsok, szója vagy egyes növényi fehérjeporok is. Edzést követően jó megoldás lehet egy fehérjeital vagy fehérjeturmix, ha valamilyen szénhidrátforrást is fogyasztasz mellé. Praktikus megoldás lehet egy banánnal dúsított fehérjeturmix, amit könnyedén magaddal vihetsz.
Milyen fehérjeforrásokat fogyassz?
Az állóképességi sportolók számára javasolt napi fehérjebevitel megfelelően összeállított étrend esetén könnyedén fedezhető, a tévhitekkel ellentétben még 100%-ban növényi alapú táplálkozás mellett is, úgyhogy nem kell ezentúl steaket steakkel enned a fehérjeszükségleted fedezéséhez. Egyes állati eredetű élelmiszereknél a magas fehérjetartalom magas telített zsírsavtartalommal is együtt jár (pl. sajtok, zsírosabb húsok), ami kifejezetten káros lehet az egészségedre, és az alakodnak sem tesz jót.
Érdemes tehát minél több növényi fehérjeforrást is beépítened az étrendedbe: fogyassz rendszeresen csicseriborsót, lencsét, fekete vagy vörös babot, kölest, szejtánt, mandulát, tofut, zabpelyhet, quinoát, borsót és chia magot.
Jó állati eredetű fehérjeforrás például a görög joghurt, halak, sovány húsok, túró vagy cottage cheese.
A Dietitians of Canada, the Academy of Nutrition and Dietetics és az American College of Sports Nutrition állásfoglalása szerint egyelőre nincs elég kutatási eredmény, amely a fehérjeporok és magas fehérjetartalmú ételek sportteljesítményre gyakorolt hatását egymással összehasonlítva elemzi. Nem szükséges tehát speciális termékeket fogyasztanod a megfelelő izomépítéshez vagy regenerációhoz. Néha viszont kifejezetten jól jöhet egy-egy ilyen termék, hiszen folyékony állagának köszönhetően gyorsan felszívódnak belőle a tápanyagok, könnyen elfogyasztható, utaztatható, úgyhogy jó alternatívát jelenthet olyan napokon, amikor nincs időd vagy kedved az étrended tudatosabb tervezésével bíbelődni.
