Szöveg: Szabó Gábor, futóedző | 2019.12.15. | |
@aleboccianet via Twenty20 | A futás és a sportteljesítmény megmutatja, hogy mire vagy képes évről évre, hogyan is állsz az öregedéssel szemben - és visszafelé is hat, sporttal bármely életkor aktívvá tehető
Amikor 10 éves voltam, a 20 éveseket tartottam öregeknek, 20 évesen a 30 éveseket, és 30 évesen a negyveneseket. Valószínűleg ezt így fogom folytatni még egy darabig :) . Egy biztos, közös szenvedélyünk a futás nem csak segít az öregedés elleni küzdelemben, de pontos visszajelzést is ad arról, hogy az évek a testedet mennyire viselték meg. A pulzusod, a légzésed, a tempód üzennek neked, hogy valójában hány éves vagy - és ezt még egy teljesítménydiagnosztikán is meg tudják mondani neked a valós éveidhez képest. Érdemes a kedvenc távodon a legjobb idődhöz viszonyítva mérlegelni, mennyire sikerül felvenni a kesztyűt az idő múlásával.
Szívfunkciók
Elég jelentősek a különbségek a fiatalok és az idősebbek szívfunkciói között, mivel az életkor előre haladtával azt artériák és a szív fala is vastagszik, rugalmatlanná válik. Az erek csökkent rugalmassága miatt megnövekszik a perifériás ellenállás, ami vérnyomás emelkedést okoz.
A szív nagysága még növekedhet is az életkorral, viszont ez főleg a kamrák közti falvastagság növekedésével magyarázható, aminek a következménye a szív enyhe funkciócsökkenése. Ez tehát nem azonos a sportolás következményeképp elért un. „sportszív”-vel, ami növeli a bal kamra méretét, és annak teljesítményét is.
Viszont a rendszeres állóképességi edzések, amilyen a futás is, komplex hatásain keresztül lecsökkenti az életkor okozta kedvezőtlen funkcionális és szerkezeti változásokat a keringési rendszerben és a szívben egyaránt. Csökkenti a veszélyes triglicerid és LDL mennyiségét, és növeli a HDL szintet, ami megóvhat az érelmeszesedéstől. Az erek endothél sejtjei által termelt NO-szintáz enzim aktivitását - ami az erek rugalmasságát szabályozza - a futás szintén növeli.
Ezek a hatások nemcsak életmeghosszabbító szerepük miatt fontosak, de folyamatosan, napi szinten karbantartják testünket, helyreállítva, regenerálva az esetleges károsodásokat.
A VO2 max értéke (az adott sportoló által maximálisan felvehető oxigén ml-nyi mennyisége, amit testsúlykilogramm-ra és egy perc időtartamra vonatkoztatva adnak meg) a 30. életév után szép lassan csökkenni kezd, a szív és tüdőfunkciók romlása miatt. Főleg a tüdőben található alveolusok mérete, felülete nagy mértékben csökken az életkor előre haladtával. Így az egész tüdő térfogata csökken, és a gázcsere felületének csökkenése direkt módon rontja a VO2max-ot.
Ezt az életkor-függő romlást le lehet lassítani rendszeres, és megfelelően magas intenzitású edzésekkel. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ha valaki 40 év felett heti 3x félórát kocog, ugyan valamit tett az egészségéért, de például a VO2 max csökkenését nem tudja elodázni. Ahhoz sajnos komoly kilépés kell a komfortzónánkból, magas intenzitású edzések formájában.
A futás és a szabadgyökök
Az emberi szervezetben a szabadgyökök természetes termékei az aerob metabolizmusnak. Becslések szerint csupán egy sejtünkben 1 millió szabadgyök keletkezik naponta. Ezek igen magas reakcióképességük miatt, azonnal kapcsolatba lépnek zsírokkal, fehérjékkel és a DNS-el is. A membrán lipideknek emiatt megváltozhat az áteresztőképessége, a fehérjék akár funkciójukat is veszthetik, a DNS pedig mutálódik a szabadgyök reakciók következtében. A sejtalkotók ilyen szintű sérülései jelentős változásokat okozhatnak a szervek, sőt egész testünk működésében.
Az oxidatív sérülések felhalmozódása és a szervezet öregedése, és hanyatlása közötti összefüggés egyértelmű, bár nem kizárólagos, hiszen az öregedésre vonatkozó tudományos elméletek elég sokszínűek és szerteágazóak. Például a hipotalamuszban lévő perifériás hormon receptorok érzékenységének csökkenése is az egyik elfogadott hipotézis az öregedésre.
Mindenesetre tudományos vizsgálatok sora bizonyítja, hogy az oxidatív sérülések jelentősen csökkennek rendszeres testmozgás következtében, mert a fokozott aerob aktivitás serkenti az antioxidáns, és az oxidatív sérülést javító enzimek működését.
30 és 75 év közötti változások
Érdekes módon vannak egészen elhanyagolható változások is, melyekre kevésbé van hatással az évek múlása: ilyen például az alapanyagcsere, a test víztartalma, az idegek ingerület vezetési sebessége. 60-80%-os csökkenés mutatkozik az agyi keringésben, a szív méretében és perctérfogatában, valamint az idegrostok számában.
Drasztikus és látványos, 50-60%-os csökkenés figyelhető meg a vázizomzatban, a fent már említett vitálkapacitásban és VO2max-ban, és az agy súlyában! De még ezeknél is nagyobb a változás a vér pH regulációs képességében, ami a fiatal kori értéknek 20%-ra esik vissza.
Ezek a funkcióromlások nem egyenletesen csökkenve érik el az időskori szintet, 40 és 60 év között alig, utána viszont meredeken zuhannak az értékek. Természetesen a rendszeres edzés nagy mértékben képes csökkenteni a fentiek életkorból adódó romását.
Tanácsok idősebb futóknak
Több keresztedzés: mivel 50 év felett már jelentősen megnövekszik a futások utáni regenerációs idő, ezért érdemes a futóizmokon kívül más izomzatot is fejleszteni, hogy az edzések rendszeressége ne szenvedjen hiányt.
Erősítés: heti 2-3 alkalommal javasolt, 20-30 perces, teljes testre kiterjedő, túlnyomóan saját-testsúlyos gyakorlatok formájában.
Csapatban futás: hajlamos az ember elhinni (mert, hogy roppant kényelmes álláspont), hogy neki már elég a lassú kocogás, meg már kevesebb is elég, hát nem! Néha egy fiatalos csapatban eltöltött közösségi futóélmény új célokat, friss lendületet adhat a futásaidnak. Mindenképp próbáld beiktatni legalább heti egyszer!
Hosszabb bemelegítés: akár egy kis gimnasztikával és tényleg totyogós lassú futással vezesd fel az edzést. Hagyj időt a testednek, hogy valóban bemelegedjen.
Nyújtás! A nyújtás különösen fontossá válik az évek múltával, hiszen a szövetek víztartalma és rugalmassága is csökken, minden edzés után, de akár egyéb időpontokban is naponta többször szakítsunk rá időt!
