Szöveg: Olosz József | 2019.06.13. | Frissítve: 2020.06.06. | |
Istock | Az isiász vagy más néven ülőideg-gyulladás nagyon kellemetlen tünetekkel jár. Futóként a fokozatosság elvének betartásával, a rendszer erősítő edzésekkel, nyújtásokkal, hengerezéssel, masszíroztatással és szakember által javasolt gyógytorna gyakorlatok végzésével tudod csökkentetni az isiász kialakulásának kockázatát.
Mik a legjellemzőbb tünetei, mi áll a hátterében, mi az az „ál isiász”, és összefüggésbe hozható-e a futás a probléma kialakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornászának írásából.
De mi is az az isiász?
Az isiász (ülőideg-gyulladás) az ülőideg érintettségének/gyulladásának gyűjtőfogalma. Az ülőideg (nervus ishiadicus) a gerincből kilépve végighalad a comb és a lábszár hátsó részén, beidegezve az útjába kerülő izmokat. A gerinccsatornából kilépve a lábakig nagyon sok helyen kompresszió alá vagy alagútba kerülhet. Bárhol is legyen az érintettség, nagyon hasonló, nehezen differenciálható tüneteket produkálhat. A comb, ritkábban a lábszár hátsó részén végigfutó fájdalom, amihez gyakran derékfájdalom is társul – így jellemezhető legjobban a tünetegyüttes.
A tüneteket a nervus ischiadicus, avagy az ülőideg gyöki vagy egyik fő ágának irritációja okozza, viszont ezen tünetek jelenléte nem minden esetben idegi érintettség következménye. Összességében a tünetek jelenléte nem ad bizonyosságot arról, hogy a háttérben valóban isiász vagy esetleg egy isiászt utánzó probléma (ál-isiász) áll.
• A valódi isiász: Az isiász egyértelmű tünete a comb hátsó részén végighaladó éles, hasogató fájdalom. Inkább éles/forró/elektromos, mint tompa/diffúz. A tényleges isiász az alsó végtagon érzés béli változást is okozhat, úgy zsibbadást (amikor az illető nem érzi az adott területet), mint bizsergést. Egy terület érzéketlensége vagy időszakos érzéskiesése az egyetlen biztos jele az idegi érintettségnek. A többi tünetet képes utánozni ízületi bántalom, izom trigger pont vagy fascia érintettség.
• Gerincsérv: A kitüremkedett porckorong is irritálhatja az ülőideget, ami a fentebb említett tünetekben nyilvánulhat meg. A közhiedelemmel ellentétben nagyon ritkán okoz panaszt a gerincsérv. Kutatások igazolják, hogy a tünetmentes személyek 40%-ánál gerincsérv látható az MR felvételen.
• A keresztcsonti ízület problémája: Ez egy elképesztően stabil és nagyon kis, finom mozgással rendelkező ízület, amely a keresztcsont és medencelapát találkozásánál található. Feszessége, nem megfelelő működése szintén okozhat fenékbe és lábba sugárzó fájdalmat. Kizárólag a tünetek alapján nem lehet megkülönböztetni a valódi isiásztól.
• Hamstring (combhajító izmok) és piriformis (körteképű izom) szindróma: A piriformis izom mélyen a fenékben helyezkedik el, és görcsös feszessége által alagutat képezhet az ülőidegnek. De az izomban lévő trigger pontok is képesek utánozni a tüneteket, függetlenül az idegi bántalmazásától. Hasonló a helyzet a hamstring izmokkal. Sok hosszútávfutónál begyulladhatnak, sérülhetnek ezen izmok eredéseinél az inak, amik az ülőcsontnál találhatók. Történetesen az ülőideg itt halad lefele, így a feszes, megduzzadt izom akadályozhatja az ideg működését. Láthatjuk, hogy egyes izmok közvetlenül trigger pontok által, valamint közvetve idegkompresszió által képesek isiászos tüneteket produkálni.
Mik azok a trigger pontok?Szakmai körökben myofasciális trigger pontokként is emlegetik, ami nem más, mint egy fájdalmas csomó, mikrógörcsök az izomban vagy a fasciában. Ezek bárhol kialakulhatnak a testben rossz mozgás, túlerőltetés, sérülés és egyéb okok mentén is. Ezeket a pontokat veszi kezelésbe egy masszőr, ezekre a pontokra célzunk, mikor masszázslabdát használunk, ezek azok a pontok, amiket elérve felszisszenünk, és nyomásukkal nemcsak a nyomás helyén, hanem egy távolabbi ponton is megjelenhet kisugárzó fájdalom vagy bizsergés. |
• Fascia: A fascia az egész test beborító, idegekben gazdag hálózat. Ugyanazon rendszer öleli körbe az izmokat, ínakat, idegeket és a belső szerveket. Gazdag beidegzése révén, fájdalmat, bizsergést és gyengeséget is produkálhat – akárcsak egy isiász.
Nem egyértelmű
Egy rövid példában összefoglalnám a lehetséges okok megnyilvánulását és összefonódását. Alanyunknál 25 évvel korábban történik egy súlyos bokatörés. Túl sokáig van rögzítve, gipszelve a végtag, későn kezdi az illető használni a lábát, hónapokig fájdalmai vannak. Az inaktivitás miatt a fascia fő alkotóeleme, a kollagén nem tud megfelelően rendeződni. A kollagénrostok mozgás hatására párhuzamosan rendeződnek, és irányuk megegyezik az erőkifejtés irányával. Ha nincs mozgás, például gipszelésnél, a kollagénrostok összekuszálódnak, és a gipszlevétel után nem tudják ellátni a feladatukat. A szervezet általában kompenzál, megoldja a problémát: egy kicsit elcsavarodik a medence, sétálásnál kifele fordítja az ember a lábát stb.. Alanyunk nem sokat sportol, a mozgatórendszer nincs kitéve nagy terhelésnek, így ezek a kompenzálások nem tudnak „a felszínre törni”. Főhősünk 20 évvel később kedvet kap a futáshoz. Eleinte csak szórakozásból, a kikapcsolódás kedvéért kocog, majd egyre hosszabb távokat teljesít. A nagy terhelés feltétele, hogy a fascia és a mozgatórendszer olajozottan működjön. Egy idő után az eddig „néma” kompenzálások relevánssá válnak, és mivel sokáig kifele fordított csípővel futott, a keresztcsont vagy a derék túlterhelődik, és valódi vagy „ál-isiászt” okoz. Ebben a példában a diagnózis keresztcsontízület érintettség vagy gerincsérv okozta isiász, az egésznek az oka viszont a bokatörés és a nem megfelelően regenerálódott fascia rendszer.
Ebből a példából láthatjuk, hogy csak azért, mert a fenékben és lábban sugárzó fájdalmat érez valaki, ez alapján még nem jelenthető ki egyértelműen, hogy isiászról van szó. A tünetek alapján még nem következtethetünk biztosan a probléma okára. Néhány tünet kórjelző, nagyon specifikus lehet egy problémára. Az említett esetben a combba, lábszárba sugárzó fájdalom, valamint a zsibbadás egy specifikus isiász tünetegyüttes, de a tünetek és az isiász között csak korreláció van, mintsem ok-okozati összefüggés.
Az inaktív életmód következményei
Sokáig azt hittük, hogy a sok ülés, a rossz testtartás, az irodai munka szoros összefüggésben van a derékfájdalmakkal, az isiásszal. Számos tanulmány látott napvilágot, amelyekben a kutatók nem találtak összefüggést a tartás, az ülés és a derékfájdalom között. Az ülő testhelyzet önmagában nem okoz derékfájdalmat, idegérintettséget, isiászt, de akkor miért is káros? Létezik az a jól ismert mondás: Use it or lose it. Az emberi test minden szövete akkor fejlődik, regenerálódik, ha használatban, mozgásban van. Semmi nem működik vagy gyógyul meg megfelelő mennyiségű inger nélkül. Ha jobban belegondolunk: legtöbb esetben az első derékfájós epizódunkat nem az irodához kötjük. Inkább munka után teniszezés, kertészkedés, bevásárlás vagy a gyermek fürdetése közbeni egy rossz mozdulathoz. Az elmúlt négy-öt évtizedben gyökeresen megváltozott a munka világa, a mozgást igénylő szakmákat felváltották az inaktív feladatkörök. A mozgatórendszer nem kap elég ingert és szép lassan adaptálódig. De mihez is? A semmittevéshez! Ha nem használjuk, elkopik. Munka után, a sok ülést követően a mozgásigénytől felfokozott állapotban elvárjuk a szervezetünktől, hogy az alvó állapotból hirtelen ébredjen fel, és kezdjen el 100%-ban funkcionálni, mert futni, kosarazni, ugrálni szeretnénk. Erre viszont képtelen, tehát lesérül. Utána már kialakulhat isiász, lumbágó. A sérülést követően a tüneteket bizony nagymértékben fokozni tudja az ülés és az állás.
A fenti gondolatmenet szerint az inaktivitás nagyobb rizikója az isiásznak, a derékfájdalmaknak, mint maga az ülés.
Futás és isiász
A nemzetközi szakirodalomban nincs arra bizonyíték, hogy a futás az isiász rizikófaktora lenne. Az elmélet, miszerint a futás miatt összeütköznek a csigolyák, kopásnak indulnak, majd kialakul a sérv, amely isiászos fájdalmat okoz, már idejétmúlt. Egy korábbi sérülést követően kialakult kompenzációs mozgásminták viszont hozzájárulhatnak az isiász kialakulásához!
A már kialakult isiászos fájdalommal a futás kínszenvedés. Folyamatosan befeszül, görcsöl a combhajlító, később éles fájdalom készteti megállásra a futót. Egy akut isiásznál a futást szüneteltetni kell.
Jótanácsok
• Hengerezz teniszlabdával! Könnyen hozzáférhető és egyszerűen alkalmazható eszköz. Amennyiben egy csípőizom feszülése sugárzik ki a fenékbe vagy combba, akkor egy teniszlabdával nagyszerű eredményt lehet elérni. Csak helyezd a fájó testrész alá, és alaposan masszírozd át vele a feszes területet.
• Mozgás vagy pihenés? Az elmélet, miszerint teljes ágynyugalom, pihenés szükséges isiász esetén, szintén idejétmúlt. Ahogy az izmaink, csontjaink, úgy az ideg is mozgás hatására képes regenerálódni. Nagyon akut szakaszban, amikor egy kis mozdulat is nagy fájdalmat vált ki, valóban pihentetni kell, majd az akut időszak lencsengését követően egyre több mozgást kell beiktatni a mindennapokba, ezáltal felgyorsítva az ideg regenerációját. Mindig figyelni kell a visszajelzést! Ha túl korán, túl sokat vagy túl gyorsan szeretnél haladni, a szervezet fájdalom formájában jelezni fog, és ilyenkor tudod majd, hogy vissza kell venni.
• Mindig olyan testmozgást kell választani, ami nem provokálja a tüneteket, és mozgás után, valamint másnap reggelre sem válik fokozottan érzékennyé az adott terület.
• Szabad nyújtani? Ha valódi isiász áll a háttérben, akkor tilos! A comb hátsó részén az izmokkal párhuzamosan fut az ideg is. Így ha az izmot nyújtjuk, az ideg feszülése is fokozódik, és hirtelen fognak a tünetek jelentkezni.
Mire érdemes figyelni?
Honnan tudhatod, hogy nyújthatsz vagy sem, mozoghatsz vagy pihenned kell?
Amennyire bonyolult meghatározni az isiászos tünetek valódi okát, épp annyira nehéz célzott terápiát, gyakorlatokat ajánlani.
Figyeld a szervezet által adott jeleket. Ha nem használsz fájdalomcsillapítót, akkor jelezni fog a fájdalom, és nem engedi, hogy kárt tegyél magadban. Ne feledd: túlélésre vagyunk programozva.
Próbálj meg egy enyhe nyújtást, és amennyiben ezt nem követi hirtelen fájdalom, és még a tünetek is tartósan csökkennek, akkor valószínűleg izomfeszülés vagy ízületi érintettség okozza a tüneteket. Ez a szabály a futással vagy a jógával kapcsolatban is. Láttuk, hogy milyen kevés a valódi isiászos eset, és milyen nehéz megkülönböztetni a lehetséges okokat, ezért ne az internetet böngészve próbáld megfejtetni a tüneteid okát, és feleslegesen isiász kezelésére való gyakorlatokat végezni, hanem kezdj el mozogni, akár kocogni. Lehet, hogy azt tapasztalod majd, hogy a futás kimondottan jót tesz, nem fokozza a tünetet, és másnap reggel is képes vagy kikelni az ágyból. Ebben az esetben ne foszd meg magad a futás örömétől! Ha futás közben azt érzed, hogy egyre jobban befeszülnek az izmok (jelzés a szervezettől, hogy probléma van: „Befeszülök, fájdalmat küldök, hogy megvédjelek!”), elkezdesz sántítani, és azon kapod magad, hogy már nem élvezetes a futás, ebben az esetben állj meg. Ha a tünetek tartósan jelen vannak, és semmilyen nyújtással, gyakorlattal nem befolyásolhatóak, akkor mindenképp kérj segítséget orvostól, gyógytornásztól. A célzott terápia mindig a leghatékonyabb! Még az is előfordulhat, hogy az óriási fájdalom hátterében egy banális probléma áll.
Figyeld a tested jelzéseit!
Láttuk, hogy egy korábbi nem megfelelően gyógyult sérülés, például törés, ficam vagy akár egy császármetszés, hosszú távon a test egy távoli pontján milyen mértékű deficitet tud okozni.
Jelek, amiből arra következtethetsz, hogy a szervezeted a kompenzálási képessége határait súrolja, de még nem jelentek meg a tipikus isiászos tünetek: spontán, időről-időre visszatérő fájdalom, amit nem előzött meg trauma („Már öt éve, ha sokat futok reggeli sarokfájdalmaim vannak”), vándorló fájdalom (először csípő-, majd térdhajlat-fájdalom), futás közben, után vagy másnapján derékfájdalom. Ebben az esetben javasolt felkeresni egy szakembert. Léteznek olyan technikák, amelyek segítségével feltérképezhetők ezen rejtett, múltban bekövetkezett sérülések sorát generáló probléma.
Jelek, amik isiászra utalhatnak: a comb hátsó részén, akár a lábszár végig haladó éles, hasogató fájdalom, bizsergés vagy zsibbadás. Sokszor nyugalomban is jelen van. Fenntartott testhelyzet, sok ülés, egyhelyben állás fokozhatja. Társulhat hozzá derékfájdalom.
