3+1 ok, amiért jó örömfutónak lenni | Futásról Nőknek

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

3+1 ok, amiért jó örömfutónak lenni

Van aki akkor fut, amikor kedve van hozzá. Hol itt a probléma? A módszernek számos előnye van, és a legjobban passzol egy elfoglalt nő életéhez.

Több mint tizenöt éve futok. Ezalatt az idő alatt volt számos olyan periódus az életemben, amikor konkrét célja volt az edzéseimnek, és egy-egy verseny tisztességes teljesítése lebegett a szemem előtt. De persze voltak és vannak olyan időszakok, amikor a gyerekek és a munka miatt az edzések száma minimalizálódik, én pedig átvedlem kocafutóvá, és átadom magam az örömfutás nyújtotta élvezeteknek.

Ha futótársak közötti beszélgetésben előkerül a heti kilométerszám, csak úgy röpködnek a 40-50-60 kilométerek a levegőben. Én jó ideje nem vezetek edzésnaplót, nem rögzítem a futásaimat. És be merem vallani, hogy van úgy, hogy eltelik egy hét, anélkül, hogy futócipőt húztam volna. Nem szégyellem magam akkor sem, amikor igazi hobbifutó periódusaimat élem, és most elárulom, hogy miért jó néha lazítani egy kicsit.

1. Nincs nyomás

 Ugye ismerős az érzés, hogy bár nincs kedved/erőd/energiád nekiindulni az edzésnek, de menni kell, mert az edzésterv szerint kell haladnod, hiszen van egy célod, amit teljesíteni szeretnél. Hosszú tréningek, kemény intervallok, nincs mese, nyomni kell. Ha valamiért elsunnyogod az edzés egy részét, akkor több napos lelkiismeret-furdalás gyötör.

A klasszikus örömfutás egyik ismérve

Ha nekiindulsz egy tíz kilométeres edzésnek, de hét kilométernél elfogy a motivációd, és abbahagyod, akkor sincs dráma.

Ez így is van rendjén, a kitűzött cél eléréséért keményen kell melózni. Ellenben, ha épp kocafutó időszakodat éled, ilyen veszély egyáltalán nem fenyeget. Ha nekiindulsz egy tíz kilométeres edzésnek, de hét kilométernél elfogy a motivációd, és abbahagyod, akkor sincs dráma. Az ilyen kocafutások alkalmával nincs nyomás, így felszabadultabbak az edzések, többször előjöhet a futok a futás öröméért feeling.

2. Nem kell kütyü

 Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ne kerüljön valami kütyü ránk futás előtt. Pulzuspánt, GPS-es óra, mp3-as lejátszó. Kész futótechnikai arzenál áll rendelkezésünkre, hogy információt kaphassunk minden egyes futólépésünkről, és szórakoztassuk magunkat edzés közben is. Szerencsére kocafutóként csak egy futócipőre van szükséged, és máris indulhat a móka, mindenféle zavaró kütyü nélkül.

3. Örömfutás a versenyeken

Pár évvel ezelőtt egy barátnőm kért meg, hogy segítsek lefutni neki élete első maratonját. Nem volt nagy futómúltja, igazi kocafutó volt, de nagyon szerette volna átélni a maraton-teljesítők eufóriáját. Nem tervezett semmilyen álomidőt, szintidőn belül teljesítés volt a cél. Jó néhány közös edzést beiktattunk, de sose vittünk órát magunkkal. A tervezett távot sose időre, érzésre futottuk. Majd jött a maraton napja. Életemben nem éreztem ilyen jól magam egy versenyen sem. Hiába esett végig az eső, igazi majd’ ötórás örömfutásban volt részem. Itt tapasztaltam meg a tét nélküli versenyen futás élményét, amit azóta is aktívan gyakorolok barátokkal.

+1 Társasági élmény

Kocafutóként a futás nem egy magányos sport többé. „Igazi” futóként sokszor nehéz edzéstársat találnod magad mellé, hiszen még ha közös versenyre is készülsz valakivel, közel sem biztos, hogy egy szinten álltok, és ugyanazt a tempót tudjátok futni a tréningek során. A kocafutóknál azonban ez sem akadály, hiszen mivel nem állnak semmilyen időnyomás alatt, könnyen alkalmazkodnak egymás tempójához. Így a futás a sportolás mellett igazi társasági élménnyé alakul.