Szöveg: Dr. Szikora Gyula | 2016.08.29. | Frissítve: 2020.11.01. | |
Nagyon sok futó szenved a lábszár fájdalmától. Van akinek hosszabb táv lefutása után jelentkezik a feszülő érzés, míg mások futás közben vagy után panaszkodnak.
Mikor és mennyire kell komolyan kell vennünk testünk jelzéseit? Dr. Szikora Gyula ortopéd-traumatológus főorvossal, a láb és a térd betegségeinek specialistájával a lábszár fájdalmainak okait, valamint megelőzésének lehetőségeit vesszük számba.
LÁBSZÁRIZMOK FÁJDALMA
Hogyan és miért alakul ki a lábszárizmok fájdalma?
A futás időnkénti velejárója a lábszárizmok fájdalma, ám ennek mértéke nagyon változó lehet. A jelentős mértékű fájdalmat egyértelműen gyulladás okozza, ami nemcsak a futás mennyiségétől, a túlterhelésből adódhat. A lábszár fájdalma tehát nem kizárólag a nagy megterhelés és a kevés pihenés következménye, hanem szorosabb összefüggést mutat a lábstatikával. A láb boltozatának eltérése, a sarok helytelen állása áll legtöbbször a gyulladás kialakulásának hátterében. A lapos lábboltozat ugyanis egy fokozottabb feszülést okoz a lábszárizmokban, ami miatt azok nem tudnak kellően ellazulni, kellően pihent állapotba kerülni, így hamarabb kifáradnak. Mivel sokkal fáradékonyabbá válik a láb, a teljesítmény is csökken, illetve tartósan kialakulhat egy gyulladás.
Hogyan kell elképzelni az izmok gyulladását?
A lábszár duzzanata, feszessége, merevsége jellemző. Ha ultrahanggal megvizsgáljuk a lábszárizmot, akkor ödéma, vizenyő látható az izmok között. A gyulladás legklasszikusabb tünete a nem múló fájdalom. Ebben az esetben is igaz, hogy ha néhány napos pihentetés után sem enyhülnek a tünetek, az már komolyabb gondot jelez, ami orvosért kiált. Ha ezt a problémát a láb statikai eltérése okozza, a gyulladás megszűntével még nem múlik el a probléma végérvényesen.
Addig nem szabad újra terhelni a végtagot, amíg a lábstatika nem rendeződik. Egy ilyen irányú vizsgálat kiderítheti, hogy milyen típusú talpbetét szükséges. Egy biztos: meg kell tanulnia minden futónak, hogy meddig terhelhető a lába. Akik fokozatosan építik fel az edzésüket, azoknál ritkábban fordul elő ilyen gond. Aki ma egy kilométert és pár nap múlva már 6-7 kilométert akar futni, annak számítani kell arra, hogy fájdalommal jelzi a teste ezt a meggondolatlanságot. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni a bemelegítés és a nyújtás fontosságát. Ezzel a két dologgal nagyon sok baj megelőzhető hosszú távon.
CSONTHÁRTYAGYULLADÁS
A lábszár másik fájdalmas betegsége a csonthártyagyulladás. Ezt is a túlterhelés okozhatja?
Igen. A lábszár csontjain rengeteg olyan izom tapad és főleg ered, amelyek a boka ízületet illetve a láb ízületeit mozgatják. Emiatt túlterheléskor az eredési pontoknál és a lábszárizomzat tapadási pontjainál feszülés alakul ki, ami fájdalommal jár. A futóknál gyakran panaszos a sípcsont éle, ahol a nagy lábszázizmok erednek és futnak végig. Ezeknek a gyulladása csonthártyagyulladást tud okozni magán a sípcsonton. Ezt okozhatja abszolút túlterhelés, valamilyen nagyon extrém teljesítmény. De kiválthatja a lábszárizmok feszülését már egy relatív túlterhelés is, amit a láb már említett statikai hibája okozhat, s aminek következménye lehet a csontos eredési pontnál kialakuló gyulladás. Ezt a sípcsont elülső oldalán jelentkező fájdalom jelzi egyértelműen.
Milyen mértékű ez a fájdalom? Mikor kell gyulladásra gondolni?
A csonthártyagyuladásra az a jellemző, hogy az állapot fokozatosan romlik. Amikor enyhén fájni kezd ez a terület, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy kicsit elfáradt a lábunk, mert sokat edzettünk. Kis fájdalommal még másnap és harmadnap is elmegyünk futni, miközben a meglévő gyulladás egyre jobban súlyosbítja önmagát.
Ez elérheti a járásképtelenséget is?
Ritkán, de ez is lehet a következménye. Praxisom során találkoztam néhány ilyen esettel is, fiatal sportolók voltak, akik nagyon sokat futottak.
A láb statikai hibái korrigálhatóak!A futók első dolga az lenne futócipő vásárlás előtt, hogy ortopéd orvossal megnézessék lábuk statikai helyzetét. A futócipők szerkezetét ismerhetik a sportboltban dolgozó eladók, a láb anatómiai felépítéséhez azonban az ortopéd orvos ért, ő tudja, hogy mire lehet szüksége egy rendellenes lábnak. |
A pihenés és a gyulladáscsökkentők mellett mi segíthet még?
Gyulladáscsökkentő és izomlazító kombináció együtt eredményes. A gyógyító krémek mellett fizioterápiás kezelések, masszázs, nyújtó torna is szóba jöhetnek még. Ha időben elkezdődik a kezelés, egy-két hét alatt meggyógyulhat ez a betegség.
Mikor lehet elkezdeni ismét futni?
A gyógyulást követően el lehet kezdeni az edzést, de csak óvatosan és a fokozatosság elvét figyelembe véve. Komoly gondot okozhat a későbbiekben, ha a felépülés után minden visszaszoktatás nélkül éri a lábat a terhelés, a futó ugyanott folytatja, ahol abbahagyta. Az első időben rövidebb távokat és jóval kisebb intenzitással érdemes futni, majd lépésről-lépésre haladni a terhelés emelésében. Néhány hét után lassan vissza lehet térni a megszokott edzéshez.
Megelőzhető a csonthártyagyulladás?
Nagyon fontos, hogy a lábstatika rendben legyen. Legtöbbször ugyanis laposboltozatú, azaz lúdtalpas futóknál jelenik meg ez a betegség.
A láb szinte minden problémája mögött a lábstatika rendellenességét említette. Megelőzhetők lennének a gondok, ha előbb szakemberrel megvizsgáltatnák a futók a lábukat és azt követően választanának futócipőt?
Ez lenne a sérülések és lábproblémák megelőzésének a legfontosabb, első lépése. Sajnos az a tapasztalatom, hogy hamarabb megy el a futó egy cipőboltba, ahol aztán mindenféle varázslattal lehet találkozni, mint egy mozgásszervi szakemberhez. A futócipők szerkezetét ismerhetik az eladók, a láb anatómiai felépítéséhez azonban az ortopéd orvos ért, ő tudja, mire lehet szüksége egy rendellenes lábnak. Mindenki futhat megfelelő segédeszközzel, azaz egy szakmailag támogatott jó betéttel.
