Egyszerűen csak futok Kiss Virág blogja
Írj nekünk

Amikor a piac bejáratnál érzed a lángos illatát

Vajon mi mindent tartogat ez az év nekem?
Mindjárt hat óra. Ezt csak onnan tudom, hogy már javában pakolnak ki az árusok a piacon, és a levegőben lángos illata száll. Az idő múlásával kapcsolatban más kapaszkodóm nem igen van, mert az órámat természetesen most is elfelejtettem feltölteni. Igazából már napok óta készülök vele az óráshoz, mert valamikor 2020-ban összesimulhatott egy kólás géllel a zsákomban, így a nyomógombja fellázadt ellenem. És hogy teljes legyen a fejetlenség, a lámpám aksija is igen gyengén muzsikál. 
 
Hát, van ennél ideálisabb egy kora reggeli futáshoz?
Azt hiszem, ideje lenne kicsit komolyabban vennem a futást, meg a dolgaimat így, hogy belekocogok a nyolcadik futós telembe. És félúton futok vagyok 40 és 50 között.
 

Közben a piac bejáratánál már az első fecskék is megjelentek, és néhányan csendesen kortyolgatják forró teájukat, miközben a hidegben egyik lábukról a másikra ácsorogva várják, hogy a lángosukat fokhagymás olajjal megszentelje a lángosos.

Ahogy elhaladok mellettük, hirtelen rámtör a vágy, hogy lefékezzek, és én is bevágjak egy lángost. Fokhagymásat persze, jó sok 20 százalékos tejföllel, csakhogy teljes legyen a lázadás. 

De ez csak pillanatnyi fellángolás, valami egészen távoli nosztalgia, aminek a varázsát egy ezred másodperc alatt töri ketté a cipőmbe beömlő jeges víz, amint a félhomályban belegázolok egy méretes pocsolyába. Nah, jah. Nem én vagyok a legélesebb kés a fiókban, ha sötétben vagy terepen kell futni. Holnap reggelre tényleg fel kellene végre töltenem ezt a k... lámpát-morgok magamban, miközben a szemüvegemet törölgetve próbálok átlátni a szemerkélő esőn, és igyekszem megérkezni gondolatban is.

2021. van, én pedig idén belépek életem 45. évébe

Nem ilyenkor szoktak életközép krízissel küszködni az nők? Lehet, hogy ez az idióta hajnali futás már ennek a jele? 
Néhány éve letettem az esküt, hogy véget vetek a pirkadattal jövő megőrülésnek, és egyébként is öreg és fáradt vagyok már ahhoz, hogy ilyen korán keljek.
 
Vajon mi mindent tartogat ez az év nekem?
 
Amióta futok - túlzás nélkül mondom -, olyan az életem, mint egy sebesen robogó hullámvasút.
 
2020-at például már kineveztem "A legtöbb 1 km-es kör évének", meg aztán "A futópad szüzességem elvesztésének esztendejének", és ne felejtsük el, hogy 2020. volt vegánságomnak első 365 napja is.
 
- Helló, bébi! Jó futást! - kiált rám egy spicces pasas, aki épp egy féldekással küzd. Én meg csak hülyén nevetek és széttárom a karomat, hogy "Ez vajon nekem szólt?", aztán gyorsan magam mögött hagyom a piacot meg fokhagymás lángos illatát, magam mögött hagyom az egész elcseszett 2020-as évet, a három hamvába holt versenyemet és a felkészüléseket; a visszatérni vágyó pánikrohamokat és az egész emberiséget.
 
Ma sincs reggeli. Hogy is lenne?
 
2021. az IF éve (is) lesz.