Egyszerűen csak futok Kiss Virág blogja
Írj nekünk

Ő is fut: Az ördög jóképű hegedűse, David Garrett

"Számomra minden a zene körül forog. Az agyam olyan, mint egy 24 órás zenei album, ami folyamatosan megy, megállás nélkül. A zenét csak teljes szívből, lélekből és maximális odaadással lehet csinálni, másképp nem megy. A szenvedély a kulcsa az egésznek...és én azt szeretném, ha az emberek ugyanúgy élveznék a zenét, mint amennyire én élvezem" (David Garrett)
 
David Garrett négy évesen kezdett hegedülni, ötéves korában hegedűtanárhoz járt, kilencévesen pedig már saját menedzsment intézte az ügyeit. 
Tizenegy évesen csodagyereknek nevezték, miközben szólistaként megfordult többek között a Hamburgi Filharmonikusoknál és a Londoni valamint a Los Angeles-i Filharmonikusoknál is.
Ekkoriban óriási sebességgel rohant előre, aminek az eredménye egy lemezszerződés tizenhárom évesen, és az első önálló CD tizenöt esztendősen.
 
Hatalmas volt a nyomás rajta, a szülei pedig szigorú elvárásokat támasztottak vele szemben, aminek igyekezett is maximálisan megfelelni. Egy darabig.
 
Ami ugyanis más normális gyerek életben megvolt, nála szóba sem jöhetett. Még a számítógépes játékok is tiltólistán voltak, mert a billentyűzet és az egérhasználat megerőltethette volna a kezét, ami ekkoriban már aranyat ért a családnak is. Maradt a napi nyolc órányi gyakorlás és a megfeszített tempó, amivel évi kilencven koncertet is képes volt megcsinálni.
És David Garrett még csak 17 éves volt. 

Fájdalmakból épülő komoly felkészülés

Ennek az őrült tempónak és a szülei által aláírt brutális lemezszerződéseknek az egyik kellemetlen következménye volt egy makacs fájdalom, ami a bal karjában jelentkezett tizenöt-tizenhat éves korában, és elviselhetetlenné tette a játékot számára. A makacs fájdalom miatt már-már úgy érezte, hogy a zenéhez sem tud érzelmileg csatlakozni. Szülei azonban nem vették komolyan a dolgot, édesanyja, akit kemény fából faragtak (és korábban balett-táncos volt), egyszerű nyavalygásnak nevezte az egészet.
 
A fiatal fiú végül nem bírta tovább és orvoshoz fordult. Kiderült, hogy a váll- és nyakproblémák illetve az elviselhetetlen szenvedés a rossz hegedű használattal lehettek összefüggésben.  
 
Ezt követően a több órányi gyakorlást 20-30 perces szakaszokra bontotta, és köztük szüneteket tartott. 
 
Ekkoriban kezdte el az edzőtermeket is látogatni, hogy célzottan foglalkozhasson azokkal az izomcsoportokkal, amelyek egy kétórányi koncert alatt rengeteg munkát kapnak.

Egy ilyen koncert nemcsak mentálisan, de fizikailag is rettentően megterhelő. David Garrett ezért munkája természetes adalékának tekinti az egészséges életmódot és a sportot, ami főként súlyzós edzéseket és futásokat jelent számára. 2018-ban súlyos porckorong sérv miatt hónapokra le kellett mondania koncertturnéját, így muszáj maximálisan odafigyelnie testének jelzéseire is.

S hogy telik egy zenész napja?  

Felkelés után reggeli, majd sport, és csak ezt követően jöhet a gyakorlás- mesélte el 2015-ben a Berliner Morgenpostnak, ahol az is kiderült, hogy menedzserének igen nagy szerepe van abban, hogy az étkezéseiben és a sportban is következetes maradhasson.
Míg ugyanis David a hegedű gyakorlást illetően igencsak motivált, a sportban már kevésbé. Pedig kell a megfelelő állóképesség a hegedüléshez- ezt ő maga is tudja. A hegedű David Beckham-je megtisztelő címért pedig nyilván brutál sokat kell melózni.
 
David Garrett  10 kilométert 55 perc alatt tesz meg, de az indító seggbe rúgást turné menedzserének kell megadnia, ugyanis nehezen veszi rá magát arra, hogy reggelente futócipőt húzzon. Ha valaki, akkor a menedzsere le tudja Davidben győzni a lusta disznót, és mivel együtt futnak,  így könnyebb-vallotta be  a vele készült interjúban, ahol az is kiderült, hogy New Yorkban a Central Park, Berlinben pedig az Állatkert a kedvenc futós helye. 
Futás közben egyébként érdekes módon nem szokták megállítani a rajongók, szerinte azért, mert egy mozgó célpont kevéssé előnyös, és egyébként sem szokás futó embert megállítani.  
Én mondjuk habozás nélkül utánafutnék...
 

Sármos, jóképű rockenergia 

David Garrett nem akarta elhagyni klasszikus zenei gyökereit, amelyekhez ezer szállal kötődik, de szeretett volna 21. századi arculatot adni zenéjének.  
 
A New York-i Juilliard School of Music egyetemen töltött tanulóévei alatt döntötte el, hogy szeretné megfűszerezni a játékát, ezért olyan műfajok után nyúlt, mint a pop és a rock, amelyek közel állnak hozzá mind a mai napig. 
Úgy tűnik, millióknak sikerült átadni a zene iránti szenvedélyét.
Ha szívesen futsz zenére, dobd fel ezt a jóféle Michael Jackson-feldolgozást a listádra te is!

Futottak még-sorozatomat, amelyben olyan ismert művészeket mutatok be, akik futnak, hamarosan folytatni fogom.

Gyere Facebook oldalamra, hogy ne maradj le a következő részről!