Szöveg: Jakus Béla | 2016.07.07. | Frissítve: 2021.08.03. | |
Istock | Egy idénybe 1-2 fő versenyt és emellett több kisebb felkészülési versenyt érdemes beiktatni a futóedző szerint
A téma, amit most Jakus Béla futóedző szakértőnk körüljár, a felkészülési versenyekről szól. Mikor és milyen mennyiségben érdemes versenyezni, ha edzésként is gondolunk ezekre a megmérettetésekre?
Sokszor merülnek fel a következő kérdések az amatőr futók versenyzési szokásai kapcsán:
- Milyen gyakran versenyezzek?
- Mi az ideális arány az edzések és a versenyek viszonylatában?
- Mit jelent az, hogy túl sokat vagy túl keveset versenyzem?
A válasz nem egyszerű
Nem is lehet kijelenteni, hogy mindenkinek ugyanannyi versenyzésre van szüksége. Véleményem szerint nem mindegy, hogy kezdő futókról vagy pedig rutinosabb futókról beszélünk.
Nyilván az sem mindegy, hogy egy sportoló éppen milyen élethelyzetben van, mennyit tud pihenni az edzések, versenyek után, hogyan táplálkozik, mennyit alszik, milyen stresszes a munkája, vannak-e gyerekei, támogatja-e a családja a sportolását, és folytathatnám.
Vegyük példaként azt, hogy az első maratonod előtt állsz. Egy ilyen nagy kihívásra készülve sok-sok időt, munkát, fáradtságot, pénzt áldozol, és szeretnél az adott napon a lehető legjobban teljesíteni, a legtöbbet kihozni magadból.
A tanácsom az, hogy 3-5 hetente rövidebb, 10 km és 21 km közötti versenyeket érdemes beiktatnod edzőversenyként. Az edzőversenyek jellemzője, hogy itt nem a csúcsforma elérése, a teljesítmény maximalizálása a legfontosabb feladat, hanem a versenyzés által létrejövő fizikai előnyök kihasználása, és az itt szerezett tapasztalatok későbbi felhasználása.
A versenyzésnek többféle célja van
A fizikai és mentális képességek fejlesztése, tapasztalatszerzés és a verseny pozitív hatásainak kihasználása.
Ezalatt azt értem, hogy a versenyen olyan impulzusok érhetnek, amelyekkel edzésen nem találkozhatsz. Amennyiben a verseny után megfelelően tudsz regenerálódni, sikerül fizikailag és mentálisan is kipihenni a magad, akkor a teljesítményedre nagyon jó hatással lehet a verseny.
Versenydrukk
A verseny előtti készülődés felfokozott izgalmi állapota nem mindenkire van jó hatással. A szakirodalom háromféle fázist különböztet meg.
Az első a rajtkészség. Ilyenkor a futó enyhe izgalmat érez, ami a verseny természetes velejárója. A futó már alig várja a versenyt és sokkal jobb teljesítményt képes kihozni magából, mint edzésen. Remek lehetőség kisebb versenyeken kipróbálni, hogyan reagálsz versenyszituációkban. Kisebb versenyeken nincs akkora tét, kisebb a feszültség, és így könnyebben hozzászoksz a versenyek légköréhez.
A második fázis a rajtláz. Ilyenkor erős izgalom, idegesség, izzadás, gyengeség érzet fogja el a futót. Jellemző, a koncentráció hiány, szétszórtság, idegesség.
Vannak, akik a verseny előtti napokban alig tudnak aludni, a verseny reggelén egy falatot sem tudnak lenyelni, sűrűn szaladgálnak a mellékhelységbe, jobban izzadnak a szokásosnál, és ha rápillantanak a pulzusmérőre, az sokkal magasabb számot mutat a szokásosnál. Ez az állapot még nem kóros, gyakorlással javítható. Ezért remek lehetőség kisebb versenyeken kipróbálni, hogyan reagálsz versenyszituációkban. Kisebb versenyeken nincs akkora tét, kisebb a feszültség is, és így könnyebben hozzászoksz a versenyek légköréhez. Tudjuk, hogy minden futó volt egyszer kezdő, és olyan futó nincs, akinek mindig minden verseny tökéletesen sikerült. A rutin megszerzése nagyon fontos, mert amikor majd a célversenyen rajtjánál állsz, akkor tudni fogod, hogy mit kell tenned a verseny előtt, és azt is, hogyan kezeld a feszültséget. Ha valamit elrontasz, akkor inkább kisebb versenyeken hibázz, és mire a fő versenyeden indulsz, már legyen egy kidolgozott rutinod a verseny előtti órákra, percekre.
A harmadik fázis amiről érdemes beszélni, a rajtapátia. Ez az állapot egyértelműen bénítóan hat a versenyteljesítményre. Jellemző, hogy a versenyző fáradnak érzi magát, nem szeretne versenyezni, képtelen bemelegíteni a rajt előtt. A mozgása koordinálatlan, lustának, kedvetlennek érzi magát. Ilyenkor előfordulhat hasmenés, esetleg hányás is az izgalom miatt.
Edzéseken nem lehet lemodellezni a versenyek hangulatát, azt, amikor odaállsz a rajtvonalra, és rengeteg futó vesz körbe, amikor mindenki izgatott, mindenki melegít, szól a zene. Ilyenkor természetes módon mindenkiben megnő a feszültség, és ez hatással lesz a teljesítményre. A verseny célja, hogy olyan teljesítményt hozz ki magadból, ami sokkal jobb, mint amire edzésen képes vagy. Ennek a magasabb teljesítménynek pozitív élettani hatásai vannak.
A forma felmérése
A versenyzést használhatjuk a sportforma megállapítására, ami az edzettség aktuális szintjének felmérését jelenti. Ez lehet jó vagy rossz, illetve a két szélsőérték között ingadozhat. Az edzőverseny egyik fő célja, hogy megállapítsd hol tartasz önmagadhoz és másokhoz képest, és a tapasztalatokat begyűjtve, az információk birtokában a felkészüléseden változtass, ha erre szükség van.
Nem tudsz lemondani az újabb és újabb versenyekről?
A versenyzésnek lehetnek esetlegesen káros hatásai is. Ha túlvállalod magad, túl sokat vagy túl intenzíven versenyezel, akkor előfordulhat, hogy nem tudod magad kellőképpen kipihenni. Elképzelhető, hogy a folyamatos versenyzés, és az ebből adódó fáradtság miatt nem tudsz a hétköznapokon megfelelő edzésmunkát végezni, és éppen a főversenyen nem fogsz tudni úgy teljesíteni, ahogy szerettél volna.
Összefoglalva
Javaslatom szerint legyen egy idényben 1-2 fő versenyed, és emellett iktass be több kisebb felkészülési versenyt is. Használd őket formába hozásra, tapasztalatszerzésre, hagyj időt a regenerálódásra, és legfőképpen élvezd a versenyek hangulatát!
