Mindent a futásról nőknek Németh Györgyi blogja
Írj nekünk

Ő is fut! – Matesz Eszter

Mióta a blogot írom, számos kiváló futónővel kerültem kapcsolatba. Levelezünk, küldjük egymásnak az inspirációt, megbeszéljük az anyaság-család-munka-futás kihívásait, biztatjuk egymást. Kapcsolatunkat nem a kilométerek és a gyorsaság határozza meg. Egyszerűen jó tudni, hogy más is azt gondolja, hogy azért mert gyereke és családja lett, nem áll meg az élet. Lehet sportolni, kicsit a saját célokat is építgetni. Így arra jutottam, hogy bemutatom azokat a futónőket, akik számomra motiválóak itt az oldalon. 
Legyen az első, MATESZ HUSZTI ESZTER, aki igen aktív tagja a Mindent a futásról nőknek közösségnek. Van egy 1 éves gyönyörű kisfia, Noel. Férjével Münchenben élnek. Munka és kisgyerek mellett kezdett újra futni, túl is van egy kiváló félmaratoni futáson, ahol 1h 42p alatt teljesítette a 21km-t, most pedig az első maratonjára készül. Végtelenül szimpatikus számomra Eszter kitartása. Münchenben volt szerencsém találkozni is vele.  Ismerjétek meg Esztert, az anyukát, a futót - ő hogyan csinálja.
 
 
NÉVJEGY
 
NÉV: Matesz Huszti Eszter
ÉLETKOR: 30
CSALÁDI ÁLLAPOT:  házas
GYEREKEK SZÁMA: Egy kisfiam van, Noel, 14 hónapos
FOGLALKOZÁSA: Otthon idegenforgalmi szakmenedzserként végeztem. Egyelőre ezen a területen még nem dolgoztam.Itt Münchenben jelenleg kisvállalkozóként dolgozom.
 
 
 
Mióta futsz?
Azt hiszem, mióta az eszemet tudom. Édesapám atléta edző. A közép-hosszútáv futás a szakterülete. Ebben nőttem fel. 8-10 éves korom óta rendszeresen edzettünk. Nem voltak ünnepnapok vagy hétvégék. Minimum napi egy edzés mindig volt,  rendszeresen jártam versenyekre is. Akkor gyerekként a futás, az edzések csak teher és nyűg voltak. Amíg az osztálytársaim suli után otthon lehettek vagy csavarogtak, addig én az edzőpályán futottam a köröket. Nem nagyon láttam a lényegét a dolognak, csak azt, hogy én mindenről lemaradok vagy kimaradok. Felnőtt fejjel döbbentem rá arra, hogy én szeretem ezt a sportot, hogy ez kell nekem. Imádom a szép futócipőket és felvillanyozz, ha egy-egy ilyen csodában indulhatok neki az edzésnek.Természetesen nem ezért futok elsősorban. A futás rendben tartja a lelkem és formálja a testem. Nekem a futás mindenféle problémára, betegségre orvosság. Olyan, mint a drog. Elvagyok nélküle pár napig vagy egy hétig, de akkor már komoly elvonási tüneteim vannak.
 
Edzésterv alapján vagy érzésre futsz?
20 éves koromig edzésterv alapján mentek az edzések. Aztán 2009-ben kezdtem újra mozogni, futni. Akkor csak érzésre mentek ezek a futások. A cél az volt, hogy leadjak pár kilót és kicsit formáljam a testem. Akkor még gyerek nélkül, munka után szükségem volt valamire, ami kikapcsol.Szinte mindennap mentem futni.
2013. januárjában kezdtem készülni a müncheni félmaratonra. Ekkor kezdtem el a magam kis edzésterve alapján futni. Nem volt egy bonyolult terv .Heti 3 edzés, két rövidebb (10-12 km) és hétvégén egy hosszabb (15-17 km). Visszatekintve, ma már tudom, hogy gyerek, munka és család mellett szükségem van célokra, ösztönzésre és egy jó edzéstervre. Ha ezek nem lennének, nem biztos, hogy elindulnék este 8 után bárhova is.
 
Mennyit futsz hetente?
Ez nálam három részre osztható.Volt idő, mikor heti hatszor húztam futócipőt, napi 10-14 km-t futottam. Akkor még nem volt meg a kisfiam, volt időm pihenni. Ma már kevesebb fér bele a napjaimba. A félmaratonra készülve heti 3-4 edzés volt a jellemző. Összesen ez olyan 45-55 km között mozgott hetente. Most kezdem a maratoni felkészülést és ezzel együtt igyekszem magam rászoktatni a heti ötszöri edzésre.Hogy ez mennyi lesz kilométerben? Azt még én sem tudom. De nagyon nagy kihívás ez a felkészülés számomra.
 
Mit jelent számodra a futás?
A futás életem szerves része. Azt hiszem, azért is, mert ebben nőttem fel. Így neveltek a szüleim. Számomra ez az életforma a természetes. Ez olyan, mint lélegezni. Levegő nélkül sem lehet élni. Futás nélkül sem.
 
Amire a legbüszkébb vagyok a futásban?
A legbüszkébb a müncheni félmaratoni teljesítményemre vagyok. Hogy miért? Mert egyedül küzdöttem meg a felkészüléssel. A férjem és a családom maximálisan támogatott lelkileg, de az edzéseken egyedül voltam. Minden másnap este, mikor letettem a kisfiamat aludni, akkor indultam futni. Ez hatalmas elszántságot követelt tőlem. Az én életemben a futás és család felállás teljesen új. Noel még csak 14 hónapos. Most tanulom csak, hogyan kell összeegyeztetni a családot, a munkát és az edzéseket. Ez a félmaraton engem igazolt. Mert jól sikerült és most már tudom azt, amit még múlt év decemberében nem is sejtettem, hogy igen is, össze lehet egyeztetni mindent, csak akarni kell.
 
Futás mellett mi érdekel, mit csinálsz még szívesen?
Futás mellett most a másik hobby, ha lehet igy nevezni, a családom. Imádom, ahogyan átélhetem a kisfiammal „az első dolgok” varázsát. Ahogy felfedezzük együtt a világot. Itt Németországban általában egy évig vannak otthon az anyák a gyermekeikkel. Noel szeptembertől bőlcsibe megy, ami azt jelenti, hogy nekünk úgymond másfél évünk van arra, amire a magyar anyáknak három. Ìgy igyekszem minden percet megragadni és maximálisan megélni vele.
 
Mikor edzel, hogyan illeszted be a teendőid mellé az edzéseket?
Hétfőtöl csütörtökig csak este, fektetés után van időm edzeni. Ez azt jelenti, hogy olyan 8-fél 9 körül indulok el. Attól függ, hogy a férjem mikor ér haza. Pénteken szerencsére előbb végez, akkor még van időm vacsora előtt lelépni kicsit. Az erősitő edzéseket egyelőre DVD formájában csinálom itthon napközben, amig Noel alszik. Szombaton és vasárnap szerencsére délután is tudok edzeni. Ez attól is függ, hogy milyen családi programunk van. Családi program esetné, marad az esti futás. Noel napközben egy hosszabbat alszik, így általában szombat/vasárnap erre az időre tervezem az edzéseket. Így azt hiszem, nem érzékeli, hogy mennyit nem vagyok otthon és nem érzi „anya hiányát”.
 
A férjed, család mit szól ahhoz, hogy futsz?
Azt mondhatom, hogy ebből a szempontból is szerencsés vagyok. A férjem mindenben támogat. Nagyon jól „tűri”, hogy heti 1-2 este vacsorázunk csak együtt. A testvérem a másik nagy támogatóm. Igaz, hogy távol vagyunk egymástól, de otthon Magyarországon ő is edz heti 4 alkalommal. Igy ez rám ösztönzőleg hat. Ha úgy érzem, hogy nincs erőm este elindulni, csak arra gondolok, hogy ő már túl van a napi adagján, igy nekem is mennem kell edzeni.
 
Milyen célod van a futásban a jövőre nézve?
Május elején futottam a müncheni félmaratont.Ez volt az első.  Felemelő érzés úgy versenyezni, hogy nem az a fontos, hogy hányadik helyen végzel. Elsősorban magammal és az idővel versenyzek. Januárban azt mondtam, hogy csak a félmaraton és kész. Ès most, június elején már elkezdtem a felkészülést az októberi München Maratonra. És azt megelőzöen még futok a Nike Budapest félmaratonon is szeptemberben. J  Mindenképp szeretnénk a férjemmel egy kistestvért Noelnek. Ezért úgy tervezem, hogy a 2013-as és 2014-es év még az enyém és a futásé. Igy jövőre tervezek szintén 1-2 félmaratont, májusban Münchenben, szeptemberben Budapesten. Az UltraBalatonon is gondolkodom. Jó lenne, ha csatlakozhatnék egy jó kis csapathoz esetleg váltóban. Egyénileg? Talán az még nagy falat lenne. Fejben még nem vagyok rendben. Azon még sokat kell dolgoznom. Talán még jövő ősszel belefér a müncheni vagy a pesti maraton is. Meglátjuk. Utána viszont megint a családé lesz a főszerep.
 
Szülés után mikor kezdtél el újra futni és milyen taktikát követtél?
 
Azt tudni kell, hogy szinte semmit nem mozogtam a terhességem alatt. Az első három hónapban még futottam valamennyit, de utána semmit. Folyton fáradt voltam és a hátam közepére nem kivántam a mozgást. Mivel szinte egész eddigi életemben futottam, a mozgásszegény életmód hamar kilókban is jelentkeztek. Terhességem alatt 20 kg-ot híztam. Ma már ezt nyugodt szívvel el merem árulni. Szülés után persze minél előbb szerettem volna újra a régi formában tudni magamat.De a baba és az itthoni teendök minden energiámat felemésztették. Először idén januárban kezdtem újra futni. (Noel 2012. márciusában született) Igazából nem volt semmi extra taktikám. A fokozatosság elvét követtem és figyeltem a testem jelzéseit. Ebből a szempontból szerencsésnek mondhatom magam, hamar visszatalált a szervezetem a terhesség előtti állapotához.