Szász Eszter
Újlipótifutómami Szász Eszter blogja
Írj nekünk

Maratoni kor - maratonfutás

42 évesen mi sem természetesebb mint egy maratont futni, nem igaz?

 Amikor 2 éve beléptem a negyedik X-be, ahelyett, hogy elkeseredtem volna, elhatároztam, hogy – a családi ünneplésen túl – nem alkoholba fojtom nem létező bánatom, hanem futással teszem emlékezetessé a születésnapom. Erre jó alkalom volt a Suhanj! 6 órás éjszakai futása, végül is ki ne vágyna arra, hogy éjféltől reggel 6-ig egy körpályán szaladjon. Buli helyett ugye.

42 - a válasz mindenre avagy a maratoni kor

Azóta eltelt két év, idén augusztusban maratoni korba léptem, gondoltam itt az ideje lefutni az éveim számát, mindezt barátokkal, lazán, vidáman. Ha már úgyis futok, és a barátaim többsége is ezt a sportot űzi, miért ne lehetne összekötni a kellemest a hasznossal, vagyis szülinapi bulifutást rendezni?

Sajnos programszervezés és persze futás szempontjából a nyári születésűeknek nehezebb dolga van, egyrészt nagyon meleg van (mondjuk ezt korai indulással némileg ki lehet küszöbölni, a futó meg úgyis korán kel ugye), másrészt meg szinte minden hétre jut valamilyen futóverseny, és nehéz ezek közé "beszuszakolni" egy hosszabb távot. Aki meg épp nem fut sehol, biztosan nyaral. A születésnapom előtti szombatra hirdettem meg az eseményt a Margitszigetre. Hazabeszélek, de szerintem a legjobb helyszín, egyrészt mert könnyen megközelíthető, másrészt meg mindenki annyi 5 kilométeres körre csatlakozhat amennyire jólesik neki. A vízvételi lehetőség is megoldott, és még hőségben is találhatunk árnyas részeket. Márpedig hőségre számítani lehetett.

 

Szombat reggel

Úgy alakult, hogy csütörtök és péntek este is nagyon sokáig dolgoztam, csütörtök éjszaka ráadásul még futottam is, úgyhogy az esemény napján nem voltam túlságosan kipihent, de az izgalom miatt nem éreztem a fáradtságot.

Az Atlétikai Centrumnál „felállítottunk” egy frissítőpontot: pöttyös terítő rajta finomságokkal, ahogy egy komoly futóeseményen szokás. A legnagyobb meglepetés a Dóri által készített palacsintahegy volt, Dóri 38 hetes terhesen a száz fokban kisétált, és ellátott mindenkit megfelelő mennyiségű szénhidráttal.

 A "rajtot" 7-re tettem főleg a nagy melegre való tekintettel. Persze nem én lennék, ha nem az utolsó pillanatban érek oda, de aki ismer, tudja, az is csoda, hogy nem késtem el. Páran már ott voltak a „kemény magból”, úgyhogy nem is vártunk sokat, elindultunk.

Igyekeztem a saját tempómban futni, mert a hétvégi Korinthosz miatt soknak éreztem ennyi futást, de csak egyszer 42 éves az ember. Aztán a saját tempóból nem saját lett, de a traccsparti miatt nem esett nehezemre gyorsabban futni, mint ahogy elterveztem. A harmadik körtől kezdve okosan frissítettem, és onnantól kezdve minden körben megálltam és ettem, de főleg ittam valamit. A táv itt sem viccel.

 

 

Félmaratonnál váltás

A legtöbben az első 4 kört futották le velem: az egy félmaraton, edzés, hosszú futás, kinek- kinek szájíze szerint. Nem mondom, hogy nem akartam újra 21 éves lenni, de csak a táv miatt. Szerencsére utána sem maradtam egyedül, hisz megjöttek a „késők”, akik persze kipihenten csatlakoztak, így muszáj volt nekem is összeszednem magam. A tűző  nap miatt kicsit variáltunk az útvonalon, és néhány kört a belső úton és a sétányon futottunk, kétségbeesve keresve az árnyékot.

Az utolsó körök

Bármennyire örömfutás, azért mégiscsak egy maratont futok, úgyhogy az utolsó két kör már nem esett olyan jól. Főleg az utolsó, de mielőtt még kiborulhattam volna, megjelent Edit, aki profi módon végigvitt az utolsó 5 kilométeren, figyelve a légzésemre és arra, hogy megfelelően hűtsem magam. Addigra már nagyon meleg lett, és közben még arra is volt energiája, hogy végigszaladjunk (szó szerint) :), hogy mit csináltam 37 éves koromtól mostanáig. Évenként. Vagyis kilométerenként. A végére annyira belejöttünk, hogy sajnáltam, hogy vége. Azért ahogy pittyent az órám és megláttam a 42-es számot, azonnal megálltam, nem szerettem volna akár egy centivel sem túllépni a koromat.

Kicsit el is érzékenyültem, de úgy gondolom ez belefér. De nem volt idő pityeregni, mert következtek ez élvezetek, a torta (mert azzal is készültek, nem is akármilyennel) és a pezsgő (szigorúan alkoholmentes).

Szívből ajánlom mindenkinek, hogy szervezzen szülinapi futós eseményt, nagyon jó közösségformáló hatása van, és nem mellesleg sportértéke. Persze ettől még nyugodtan lehet „hagyományosan” is ünnepelni.