Szöveg: Csaba Orsolya | 2019.05.06. | Frissítve: 2021.09.22. | |
Istock | Az intermittent fasting legnépszerűbb változata a 16:8-as módszer, azaz amikor 8 órás időtartamban lehet , 16 órában pedig nem lehet étkezni.
Sokan vannak, akik fogyási céllal vágnak bele a futásba, és a sport mellé egy olyan fogyókúrás módszert keresnek, ami egyszerűen követhető és könnyen tartható. Az elmúlt esztendőkben egyre nagyobb népszerűségre tett szert az intermittent fasting (IF), azaz időszakos böjt elnevezésű fogyókúrás-, pontosabban életmódprogram. Cikkünkben összegyűjtöttük a módszerrel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, szakértőnktől, Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakembertől megtudhatod, hogy mik az IF előnyös, illetve hátrányos elemei.
Mi az az intermittent fasting diéta?
Az időszakos böjtölés olyan táplálkozási rendszer, melyben az evési és a koplalási periódusok meghatározott időtartamban váltják egymást. Elsősorban tehát nem az a meghatározott, hogy a program során mit fogyaszt a fogyni vágyó, hanem az, hogy mikor fogyasztja. Az IF hívei a módszer sikerességét azzal magyarázzák, hogy a böjtölés szokása tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. A leegyszerűsített példa szerint az ősemberek akkor ettek, amikor sikerült ennivalót szerezniük, amikor pedig nem, akkor más megoldás nem lévén: koplaltak. Ebből kiindulva az időszakos böjtölés természetesebb módszernek tűnik, mint az, hogy az ember 3-4 óránként (vagy többször) étkezik a nap során.
Az IF-nak több változata is létezik. Van, amelyik a napokat osztja fel táplálkozós és böjtölős részekre, és akad olyan, amely az adott hétre vonatkozóan határozza meg, hogy melyik a koplalós, és melyik az „evős” nap.
A három legelterjedtebb módszer:
Az 5-2 diéta: Amikor a hét egymást követő 2 napján csak 500-600 kalóriát visz be a szervezetébe az alany, a többi 5 napon a megszokott módon étkezik.
A 16/8 módszer: A nap 24 óráját úgy osztja fel a módszer követője, hogy egy 8 órás időintervallum alatt beviszi a nap összes étkezését, a fennmaradó órákban pedig böjtöl. Egy példa erre: délelőtt 10.00 és délután 18.00 között lehet enni, előtte és utána nem!
Evés-Stop-Evés (Eat-Stop-Eat) módszer: Egy adott héten egy vagy két alkalommal 24 órán keresztül nem vesz magához ételt a diétázó. Például: este 19.00-kor megvacsorázik, majd másnap este 19.00-ig nem eszik semmit.
Fontos: ezek a módszerek is csak akkor járhatnak eredménnyel, ha az evős időszakokban a fogyni vágyó nem kompenzál, azaz nem visz be a szervezetébe több kalóriát, mint amennyit egyébként a nap folyamán elosztva tenné. Azaz a nem koplalós periódusban is ügyelni kell a kiegyensúlyozott, mértéktartó és egészséges táplálkozásra.
Az IF-módszerek közül a legnépszerűbb a 16/8-as, mert a követői közül a legtöbben ezt tartják a legegyszerűbbnek és legjobban betarthatónak.
Mit mondanak a kutatások?
– A fogyás szemszögéből nézve az az előnye a böjtölésnek, hogy be tud indulni a zsírégetés, azaz előtérbe kerül a zsírból történő energiatermelési folyamat – mondja Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakember. – Ha állandóan, pontosabban rövid időközönként visz be az ember táplálékot, akkor abból állítja elő a szervezet a működéséhez, valamint természetesen a sporthoz is szükséges energiát. Ellenben ha böjtöl, akkor kénytelen a test a zsírraktárakhoz nyúlni.
Az, hogy a szervezet működésére hogyan hat a böjt, szakértőnk szerint egy rendkívül összetett kérdéskör.
– Az időszakos böjtre vonatkozó kutatások között van olyan, amely kimutatta, hogy koleszterinszint- és inzulinszint-csökkenést eredményezhet az ilyen típusú diéta. De fenntartásokkal kell kezelni ezt a módszert a kutatások szempontjából is, hiszen az időszakos böjtnek több típusa is van, tehát mindig nagyon fontos megnézni, hogy a kutatás, amelyről olvas az ember, melyikre vonatkozik. Illetve a másik lényeges dolog, hogy jellemzően nagyon rövid időtartamú, néhány hetes kutatások állnak csak az érdeklődők rendelkezésre, tehát a hosszú távú hatásokról nem sokat tudunk. Ráadásul ezekben a vizsgálatokban gyakran erősen túlsúlyos egyéneket vesznek részt. Amennyiben egy elhízott ember csak annyit változtat az addigi életmódján, hogy nem 16 órán keresztül eszik, hanem csak 8 órán át, akkor már vélhetően kevesebb kalóriát fog bevinni, és ezáltal nyilván csökkenni fognak a paraméterei is. Ráadásul a másik érdekesség a kutatási eredményekkel kapcsolatban, hogy nem egy esetben azt mutatták ki: nagy azoknak az aránya, akik elhagyják a vizsgálati folyamat során az előírt módszert. Most olvastam egy olyan kutatásról, ahol az elhagyók aránya 30 százalék felett volt, pedig csak egy néhány hetes programról beszélünk. Viszont az eredményeket az ilyen esetekben sokszor úgy extrapolálják, hogy azokra, akik elhagyták a programot, kivetítenek egy olyan értéket, amit elérhetett volna, ha bent maradt volna a kutatásban...
Figyelj oda, hogy mit és mennyit eszel abban a 8 órában!
Ahogy már említettük, az intermittent fasting legnépszerűbb változata a 16:8-as módszer, a többinél jelentősen hosszabbak a koplalásos időszakok.
– Az utóbbiakat én kifejezetten ellenzem. Ezért is lényeges kiemelni, hogy az IF különböző változati jelentősen eltérnek egymástól, és ezáltal a hatásuk is más! – hangsúlyozza Lilla. – Az emésztőrendszerünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a hét napjain nagyjából ugyanaz legyen az étkezési időbeosztás. Ha percre pontosan nincs is kőbe vésve, de kell egy rendszer, valamint egy viszonylag egyenletes tápanyagbevitel. Képzeld csak el, milyen hatással van a szervezetedre mondjuk az 5-2-es változat: 5 napig habzsidőzsizel, aztán két napra parkolópályára küldöd az emésztőrendszeredet, majd 48 óra koplalás után megint elkezdesz lakmározni... Nem is szólva arról, hogy abban a két éhezős napban az ember mennyire tudja a munkáját megfelelően elvégezni, hogyan képes sportolni, és mennyire esik ki a szociális hálójából azzal, hogy kerüli az étkezéseket... Ez a fajtája az időszakos böjtnek véleményem szerint semmiképp sem egy hosszútávon tartható dolog, és sokkal több negatív hatással jár, mint amennyi előnye lehet.
Ami tehát kipróbálásra ajánlott lehet a módszer iránt érdeklődők számára, az a 16:8?
– Igen, de ez is kikötésekkel, hiszen vannak, akik számára ezek a diéták tiltottak (lásd cikkünk Gyakori kérdések című részét – a szerk.)! Emellett aki fogyni szeretne, annak egyáltalán nem mindegy, hogy abban a 8 órában, amikor ehet, mit fogyaszt. Én ezt tartom a módszer hiányosságának: tulajdonképpen nem tanít meg egészségesen étkezni, sem azt, hogy milyen táplálékokra és milyen arányban van szüksége a szervezetnek. Nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a 8 óra során sok zöldséget egyél, fogyassz teljes értékű gabonákat, álgabonákat, azaz lassan felszívódó szénhidrátokat, amelyek megakadályozzák a vércukorszint ingadozását, és még sorolhatnám. Tehát alapvetően az hiányzik belőle, hogy milyen legyen a táplálék mennyisége és minősége. Pedig a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető szabályait ilyenkor sem szabad figyelmen kívül hagyni!
Elkezdheti, aki rendszeresen sportol?
– Minden ilyen módszert a saját életkörülményeinkhez, mindennapjainkhoz kell szabni – mondja Lilla. – Mert igen, akad, aki éhgyomorra is képes sportolni, de egy intenzívebb résztávos edzésnél ez nem biztos, hogy jó ötlet, hiszen ilyen esetben a szénhidrát a hatékony energiaforrás! Ezt mindenképp ki kell tapasztalni, személyre kell szabni, mert különben a böjtölés módszere a sport és a munka rovására mehet.
Szakértőnk szerint az IF divattá válásának több oka is van: nem kell hozzá kalóriát számolni, nincsenek megkötések azzal kapcsolatban, hogy mit lehet enni és mit nem, ezáltal könnyen követhető.
– És ha valaki nem eszi túl magát abban a 8 órában, akkor működhet is. Valakinek pszichésen könnyebbséget jelent, ha pontosan meg van határozva, hogy milyen időkereten belül ehet. És a korábbi rossz szokásokhoz képest az új életmód mellett való elköteleződés miatt valószínűleg tényleg kevesebb kalóriát fog bevinni az illető a szervezetőbe, és emiatt fogyni fog – eleinte legalábbis. Az már más kérdés, hogy hosszútávon mennyire fenntartható ez a program.
Összefoglalva:
Ha egészséges vagy, és szeretnél belevágni az IF 16:8-as változatába, akkor is mindvégig tartsd szem előtt a kiegyensúlyozott táplálkozás alapelveit: megfelelő tápanyagok megfelelő mennyiségben, az egyéni igényekhez igazítva, nagyon odafigyelve a szervezet jelzéseire!
Gyakori kérdések
Milyen folyadékot lehet fogyasztani a böjtölés óráiban? Természetesen vizet, ezen kívül kávét és teát cukor és tej nélkül.
Lehet edzeni a böjtölési időszakban? Lehet, de az izmok megóvása érdekében előtte érdemes lehet BCAA-t bevenni (édesítetlen formában).
Nem gond, ha elmarad a reggeli? Valójában csak későbbre tolódik. Kivéve abban az esetben, ha az evési időszakot előrébb hozod, mondjuk 8.00-kor kezded, aztán 16.00-kor fejezed be. Ebben az esetben elfogyaszthatod a nap első étkezését már reggel 8-kor. Érdemes kitapasztalni, hogy mennyire bírod jól a napi teendőidet éhgyomorra, de semmiképp ne erőltesd!
Nem jár izomtömegvesztéssel az IF? Ez minden helytelenül felépített fogyókúrás étrend velejárója lehet. Ha elegendő energiát és fehérjét veszel magadhoz az étkezéses időszakokban, illetve rendszeresen végzel erősítő gyakorlatokat, akkor az izomtömegvesztés elkerülhető.
Lelassítja az időszakos böjtölés az anyagcserét? Nem feltétlenül, éppen azért, mert időszakos. Egyes kutatások eredménye szerint* a rövidebb koplalásos szakaszok még gyorsíthatják is az anyagcserét. Viszont ugyanez nem vonatkozik a többnapos böjtökre!
Kiknek tilos az IF? Gyerekeknek, várandós és szoptatós kismamáknak, gyógyszert szedőknek, cukorbetegeknek, inzulinrezisztenseknek, alacsony vérnyomás-betegségben szenvedőknek, korábbi vagy fennálló táplálkozási zavar esetén, kóros soványság esetén, menstruációs zavarok esetén.
„Életmódként tekintettem rá”
Szabó Anna állandó szerzőnk, írásait rendszeresen olvashatjátok magazinunkban. Triatlon- és futóedző, rendszeresen vesz részt hosszútávú és extrém triatlon-, valamint terepfutó versenyeken. Az időszakos böjt 16:8-as változatát mint életmódot fél évig követte, fogyási céllal vágott bele.
– Korábban már elég sokat fogytam, dehát az utolsó néhány kilónyi súlyfeleslegtől megszabadulni mindig a legnehezebb... Szerettem volna egy olyan módszert, amivel úgy lehet fogyni, hogy az nem megy a teljesítőképességem rovására. Elkezdtem olvasgatni a lehetőségekről, ráadásul egy kollégám az intermittent fasting szerint étkezett, és ő is mesélt róla. Alaposan utánanéztem a neten, és szimpatikusnak, tarthatónak tűnt, ezért úgy gondoltam, hogy kipróbálom. Főleg az tetszett benne, hogy ugye a böjtöt nagyrészt átalszod, tehát nem kell éhezni...
Eleinte gyorsan beindult a fogyás, aztán kicsit lelassult, viszont Anna testének a zsír-izom aránya jobb lett, tehát zsírból fogyott, nem pedig izomból. Ráadásul közben az erőnléte is megmaradt.
– Én dél és este 8 között ettem – meséli Anna. – Egyébként az, hogy mit és mennyit fogyasztasz ilyenkor, attól függ, hogy mi a célod. Ez nem feltétlenül fogyókúrás módszer, hiszen aki ebben a 8 órában a kelleténél többet eszik, az nem fog lefogyni. Aki súly szeretne veszíteni, annak ebben az étkezős időszakban is oda kell figyelnie a kiegyensúlyozott étkezésre. Én mindent ettem, amit addig, de mértékkel. Tejterméket és húst egyébként sem fogyasztok, de azt nem az IF vagy a fogyási cél miatt. Eleinte azt hittem, hogy nehéz lesz elhagyni a reggelit, főleg akkor, mikor reggel úszni megyem, és utána fel tudnék falni egy elefántot is.
– Meglepően könnyen megszoktam azt, hogy ne egyek reggel. Annyit „csaltam”, hogy a kávémat 1 dl zabtejjel fogyasztottam. Ez az, amiről nem tudtam lemondani, de mindössze nagyjából 70 kalóriáról beszélünk. Illetve én ugye nagyon sokat sportolok, és mikor belekezdtem ebbe az életmódba, aggódtam azon, hogy mi lesz, ha a délelőtti edzéseket éhgyomorra kell végezni, a korábban jól megszokott zabkásám nélkül. Ezt a problémát úgy küszöböltem ki, hogy mikor tudtam, hogy másnap reggel vagy délelőtt hosszabb edzésem lesz, akkor előző este több szénhidrátot vittem be, ezzel feltöltöttem a raktáraimat. Azt javasolják egyébként, hogy éhgyomorra maximum két órát eddzünk, alacsony intenzitással, tehát a résztávos, megerőltető tréningeket ne ilyenkorra időzítsük.
Anna az IF-nek számos pozitív hatásait tapasztalta, ehhez viszont az is kellett, hogy néha kompromisszumokat kössön, és adott esetekben figyelembe vegye a szervezete igényeit.
– Voltak speciális helyzetek: például előző nap 44 km-t futottam terepen, elégettem 2500 kalóriát, ezt pedig nem tudtam visszapótolni, így aztán nem csoda, hogy reggel úgy keltem: nagyon éhes vagyok. Ilyen esetben ettem reggel, mert ennyi kompromisszumot azért kötni kell. Nem szeretettem volna sanyargatni a saját testemet! Az időszakos böjtöt nem fogyókúrás módszerként, hanem életmódként kezeltem.
