Szöveg: Kiss Virág | 2016.09.05. | Frissítve: 2019.10.07. | |
A szuperélelmiszer a 21. század életmódváltóinak hívószava. A sportolók titkos fegyvere. Talán Te magad sem sejted, hogy mennyi szuperélelmiszert eszel nap mint nap. De vajon tényleg egészségesebbek, fittebbek leszünk ezektől a cuccoktól?
Szavak hálójában
Igaz, hogy a szuperélelmiszer szó mostanában vert gyökeret Magyarországon, ha azonban a szó eredetét keressük, akkor 1915-ig kell gondolatban visszamennünk az időben. Az Oxford Dictionary a superfood kifejezésről azt írja, hogy tápanyagokban dús élelmiszer, amelyről úgy tartják, hogy különösen kedvező hatást gyakorol az egészségre és a jó közérzetre. A szuperélelmiszer kifejezést azonban mégis csak a 90-es években ismerték meg jobban az emberek. 1990-ben jelent meg Michael van Straten és Barbara Griggs nagysikerű könyve a Superfoods, azaz Szuperélelmiszerek. Valójában a szuperélelmiszereknek nincs konkrét definíciója: többnyire azokat az élelmiszereket sorolják ide, amelyek valamiben kiemelkedőek a többihez képest. Ez lehet vitamin- vagy ásványi anyag-, rost- vagy antioxidáns-tartalmuk. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ezek az élelmiszerek minden téren kiemelkedőek lennének, bár a nevük igencsak megtévesztően, de ezt sugallja. Maradjunk annyiban, hogy a szuperélelmiszer szó inkább egy marketing célokat szolgáló elnevezés, amellyel bizonyos - főleg távoli országokból származó - egzotikus élelmiszerek csoportját jelölik. De fontos hozzátenni, hogy nem csak ezeket.
Uniós tiltás
Mivel a szó használata elképesztő méreteket öltött, és valójában semmiféle jogi szabályozás nem áll mögötte, ezért 2007-ben az Európai Unió be is tiltotta használatát. Így egy-egy élelmiszerre kizárólag akkor használható a szuperélelmiszer kifejezés, ha tudományos vizsgálatok is alátámasztják előnyös tulajdonságait. Ez persze nem gátolja meg a forgalmazókat és életmód irányzatok gurujait, hogy évről évre újabb és újabb trendek mentén határozzák meg, hogy mi az adott év szuperélelmiszere.
Mi a szuperélelmiszer trend 2016-ban?
Mindig vannan slágerek a szuperélelmiszerek piacán. Míg 2015-ben a kókuszolaj, a fodros kel, az acai bogyó és az agavé volt, amit a vásárlók leginkább kerestek, saját tapasztalataim alapján (lévén, bioboltot üzemeltetek), idén már új termékekkel csábítanak vásárlásra a forgalmazók. 2016-ban az avokádóolaj, a teff, a nyírfavíz és az édesburgonya is a favoritok közé került.
Mely élelmiszerekről állítják, hogy szuperélelmiszerek?
Számtalan zöldség és gyümölcs, gabonaféle, zsiradék, fűszer- és gyógynövény került fel erre a listára. Nézzük most a legismertebbeket!
Gyümölcsök: kék áfonya, acai bogyó, goji bogyó, grépfrút, kiwi
Zöldség: brokkoli, fodros kel, cékla, édesburgonya, babfélék, csicseriborsó, spárga Gyógygomba: reishi
Gabonafélék: quinoa, teff, köles, tönköly, zab, barna rizs
Magvak: chia mag, lenmag, tökmag, mandula, kendermag
Gabonafélék: barnarizs, quinoa, köles, hajdina, zab, tönköly
Halak: szardínia, lazac, makréla
Csírák: lucerna, brokkoli, búza, retek
Algafélék: wakame, zöld alga, kék alga,
Fűszerek, gyógynövények: kurkuma, gyömbér, fokhagyma, zöld tea, maca, moringa, guarana
Zsiradékok: kakaóvaj, kókuszolaj, avokádóolaj
A szuperélelmiszerek nem csodaszerek
Munkám során azt tapasztalom, hogy az emberek hajlamosak valóban csodaszerekként tekinteni a szuperélelmiszerekre, ahelyett, hogy az egészségvédelemben betöltött szerepüket a helyükön kezelnék. Persze némileg érthető. Mert ha megnézed, miként is jellemzik a forgalmazók ezeket az egzotikus, távolról jött cuccokat, akkor többnyire ilyen gyógyhatásokról olvashatsz: • rákmegelőző, • rendkívüli antioxidáns hatású, • kiemelkedő rostforrás • immunerősítő • méregtelenítő • lúgosító • vitalizáló • emésztésjavító • cukorbetegséget megelőző. Ha ez mind igaz lenne, akkor a szuperélelmiszereknek köszönhetően már nem lenne dolga az orvosoknak.
A labor és a való élet
Ám, hogy ez mennyire nincs így, arra remek bizonyíték, hogy ha bepötyögöd a PubMed-be – a világ legelterjedtebb orvosi adatbázisába -, hogy superfood, mindössze 16 tanulmányt fogsz találni a témával kapcsolatban. Nem mondhatni hát, hogy bővelkedünk olyan kutatásokban, melyek alátámasztanák ezeknek a termékeknek a szuperhatékonyságát. Ráadásul a laborokban (in vitro és állatokon) végzett élelmiszervizsgálatok körülményei igencsak eltérhetnek attól, ahogy ezeket az élelmiszereket a hétköznapi emberek fogyasztják. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy bizonyos élelmiszerek együttes fogyasztása például befolyásolhatja a szervezet tápanyagfelszívási képességét.
Goji kontra csipkebogyó
Ez persze nem jelent azt, hogy a goji bogyó például ne lenne egy remek alternatíva az étrendedben, de minek nyúlnál mélyen a pénztárcádba, ha a hazai csipkebogyó sokkal többet tesz az étrendedhez, mint távoli, egzotikus társa. A gojit például előszeretettel javasolják futók étrendjébe, mert - többek között - kiváló C-vitamin forrás. És most nézzük a tényeket! Míg 2 evőkanálnyi nyers goji bogyó 5,4 mg C-vitamint tartalmaz, addig ugyanennyi nyers csipkebogyó 119 mg-ot (forrás: http://nutritiondata.self.com). Elég tetemes különbség, nem? Másrészt a rostbevitelt tekintve is toronymagasan vezet a csipkebogyó: kb. háromszor több rost van benne, mint a gojiban. Igaz, hogy a goji kapcsán mindig hangoztatják, hogy milyen jelentős ásványi anyag tartalma van, ám ezt egy kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással simán bejuttathatod a szervezetedbe. Ezért nem kell a gojit feltétlenül a kosaradba dobni. Elég, ha eszedbe jut a csipkebogyó, vagy akár a homoktövis. Mindkettő ugyanolyan szuper, és nálunk is terem.
A nagy chia-mítosz
A futók másik nagy ászának nevezett chia magot (más néven azték zsályát) is jó lenne a helyén kezelni. Kétségtelenül kiváló omega-3 forrás, amit lépten-nyomon hallhatsz is, de ugyanez elmondható a lenmagról is, ami lényegesen olcsóbban beszerezhető. Mindkettő az alfa-linolénsav nevű esszenciális omega-3 zsírsavat tartalmazza. A sportteljesítményre főleg a tengeri halakban található omega-3 zsírsavaknak (dokozahexaénsav és eikozapentaénsav) van kedvező hatása, ezért a magok mellett, ezeket is érdemes beépíteni az étrendünkbe. A chia kapcsán is számtalan egészségügyi előnyről olvashatunk, de a tanulmányok vegyes eredményekről számoltak be. A pozitív egészségügyi hatásokat igazoló kutatások mellett, ezeket cáfoló eredményeket is találhatunk. Egy 2012-es vizsgálatban 10 heti chia mag fogyasztást követően sem történt semmiféle változás a vizsgálati alanyok koleszterinszintjében, vérnyomás értékeiben, és a chia gyulladáscsökkentő hatása sem mutatkozott meg szervezetükben. Pedig ezekre – állítólag - mind hatással van az azték zsálya. A chia - akárcsak a többi magféle - nagy mennyiségben tud tápanyagot bejuttatni a szervezetbe, amit futóként is jól hasznosíthatunk, remek rost- és ásványianyag-forrás. Használjuk, hát ki ezen előnyeit, de ne várjunk csodákat tőle!
A tálalás is számít!
Az sem mindegy, hogy milyen formában fogyasztjuk el a szuperélemiszernek kikiáltott táplálékot a tányérunkról. A zabot például (hacsak nem vagyunk gluténérzékenyek), érdemes beépíteni étrendünkbe, de a cukros, csokoládédarabkákkal megbolondított instant zabkása, már nem feltétlenül a legjobb formája a zab fogyasztásának. A zöld tea is kiváló teaféleség, de Japánban biztos nem instant (hozzáadott cukorban bővelkedő) formában fogyasztják az egészségtudatos emberek. A szuperélelmiszerekek fogyasztásában is törekedj az egészséges arany középút elvére. Sokan esnek ugyanis abba a hibába, hogy korlátlanul fogyasztják ezeket a termékeket. Jómagam továbbra is úgy gondolom, hogy a változatos, tápanyagokban gazdag élelmiszereket – beleértve természetesen a zöldség- és gyümölcsfogyasztást is - részesítsük előnyben. Emellett igyekezzünk a helyben is megtalálható, szintén szuper képességekkel rendelkező élelmiszereket beilleszteni étrendünkbe.
lektorálta: Csanaky Lilla - táplálkozástudományi szakember
