Szöveg: Csanaky Lilla, Csaba Orsolya | 2020.01.25. | Frissítve: 2020.01.26. | |
Istock | A banán, a tészta és a zab a futók kedvenc alapanyagai, és a szénhidrát felöltét során gyakran előkerülnek
Mindhárom könnyen emészthető szénhidrátforrás, és mindegyikről elmondható, hogy alacsony a zsírtartalma. „Olyan ásványi anyagokból és vitaminokból tartalmaznak aránylag sokat, amelyek kifejezetten fontosak a jó sportteljesítmény szempontjából” – mondja Csanaky Lilla, magazinunk táplálkozástudományi szakértője. Nézzük végig, hogy melyik favorit miért olyan hasznos, és mikor érdemes fogyasztani őket az edzések időpontjához képest.
Zabpehely
Mi van benne?
• A zabpehely a könnyen emészthető szénhidrát mellett tartalmaz egy bizonyos rosttípust, a béta glükánt. Ez segít abban, hogy az LDL, azaz az úgynevezett „rossz” koleszterin szintje csökkenjen a szervezetben, illetve olyan kutatási eredmények is születtek, amelyek azt mutatják, hogy a felső légúti fertőzések kialakulásának esélyét is csökkenteni tudja.
• A vitaminok közül elsősorban B-vitaminokban gazdag: B1-, B6-, B7-vitaminban leginkább. A B6 számos enzim koenzimje, illetve az anyagcserében is komoly szerepet tölt be. Fontos a hemoglobin szintéziséhez, így a szervezeten belüli oxigénszállításhoz is. A B1-vitamin, amiből rengeteg van a zabban, szintén az anyagcserében, kifejezetten a szénhidrát-anyagcserében tölt be fontos szerepet, és más gabonafélékben is nagyobb mennyiségben megtalálható.
• Az ásványi anyagok közül cink, magnézium, mangán és foszfor található meg benne. A magnézium az izom- és az idegrendszer megfelelő működését befolyásolja, sőt, az immunrendszer működésével kapcsolatban is kimutattak összefüggéseket a kutatások. Az anyagcsere-folyamatokban is szerepet kap, de a futók számára a már említett izom- és idegrendszerre gyakorolt hatása a legfontosabb. Több futó tapasztalhatja azt, hogy jelentősen megnő a magnéziumszükséglete az aktív testmozgás hatására. Egy állóképességi sportolónak étrendtől, edzettségi szinttől és számos más tényezőtől függően a magnéziumszükséglete eléri egy várandós nőét! A mangán a szénhidrát- és zsíranyagcserében, valamint a fehérjeszintézisben játszik szerepet, de a csontok egészsége, a kötőszövetek képzése miatt is fontos.
Mikor fogyasszuk a zabtartalmú fogásokat?
• A már említett magas rosttartalom miatt nagyon fontos kitapasztalni, hogy hogyan reagál rá az emésztőrendszerünk. Sokaknál nem okoz gondot, ha edzés/futás előtt mondjuk olyan 1,5-2 órával esznek zabtartalmú ételt, de van, akinél probléma jelentkezhet – különösen a rendkívül rostos zabkorpa fogyasztása után –, konkrétan görcsök vagy hasmenés formájában.
• Rendkívül fontos, hogy a magas rosttartalom miatt elegendő folyadékot is fogyasszunk mellé.
• Habár a legtöbben reggelire fogyasztják, de mivel magas rosttartalmú, illetve lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz, megfelelő mennyiségben este is nyugodtan ehetjük.
Milyen változatát kerüljük el?
A cukrozott termékekkel csak óvatosan! Vannak olyan zabtartalmú szeletek, amelyek rengeteg cukorszirupot, hozzáadott zsiradékot tartalmaznak, egy darab akár egy teljes ebéd energiatartalmának megfelelő! Ettől eltekintve néha egy-egy bolti, sima zabszelet edzés előtt beleférhet gyors segítségként. De ha van rá időnk, akkor sokkal jobb, ha a zabszeletet magunknak készítjük el otthon.
Banán
Mi van benne?
• Természetesen sok szénhidrát: egy közepes banán kb. 20 g szénhidrátot tartalmaz. Ellentétben a zabbal, ebben az esetben gyorsan felszívódó szénhidrátról van szó, ezért is szeretjük a banánt például közvetlenül edzés előtt fogyasztani.
• Rendkívül alacsony a zsír- és fehérjetartalma, emiatt kiváló sportétel.
• A vitaminok közül a már a zabnál is említett B6 kifejezetten jelentős mennyiségben található meg benne: egy közepes banán nagyjából a napi B6-vitamin szükséglet 20-22 százalékát fedezi. A sportolók számára azért is nagyon fontos a B6, mert szükséges a glikogén lebontásához. A B6-ból a szervezet a legtöbbet az izmokban tárolja, tehát ennyire közvetlenül kapcsolódik az edzés közbeni energianyerő folyamatokhoz.
• Az ásványi anyagok közül nagyon gazdag káliumban, ami kifejezetten fontos a sportolóknak, hiszen az izzadsággal káliumot is veszítünk. Egy közepes banánban a napi káliumszükséglet 12 százaléka található meg. A folyadékháztartás egyensúlyának megtartásában, az idegrendszer és izmok működésében is jelentős szerepet kap a kálium. Magnézium is van a banánban, és mangánból is aránylag sokat tartalmaz.
Mikor fogyasszuk?
Edzés előtt kiváló, mert gyorsan felszívódó szénhidrát van benne. Illetve amikor nem magas a pulzus, és jobban be tudja fogadni a szervezet a szilárd táplálékot, akkor versenyzés közben szintén jól alkalmazható – pont azért, mert könnyen emészthető.
Mennyit ehetünk belőle?
Akinek nincs szénhidrát-felszívódási problémája, azaz például nem inzulinrezisztens vagy cukorbeteg, annak nem kell magát szigorúan távol tartania a banántól, és nem történik baj, ha egy darabnál többet is megeszik belőle naponta. Nem javasolt kora reggel vagy este fogyasztani, ilyenkor ugyanis a szervezet inzulinérzékenysége nincs a topon, ezért érdemes kerülni a kifejezetten gyorsan felszívódó szénhidrátokat. De alapvetően egészen nyugodtan belefér – főleg egy állóképességi sportoló étrendjébe – napi több banán is.
Mire fontos figyelni?
• Sokan teszik a turmixba a banánt: a turmixolás, a folyadék halmazállapot miatt, elősegíti, hogy még gyorsabban szívódjon fel a gyümölcsben lévő szénhidrát. Ami egyrészt előnyös, ha mondjuk edzés után gyorsan vissza szeretnénk tölteni a glikogénraktárakat. Másrészt például egy inzulinrezisztensnél hátrány, hiszen az amúgy is gyors felszívódású szénhidrát még gyorsabban szívódik fel a turmix esetében: nagyon hirtelen emeli meg a vércukorszintet, és rendkívül komoly inzulinválaszra készteti a szervezetet.
• Érettségi állapot: az éretlen banán és a főzőbanán is magasabb rezisztens keményítő tartalommal bír, ami prebiotikus hatású, tehát kedvez a bélflórának. A túlérett banánnak pedig magasabb a cukortartalma.
Milyen formában nem ajánlott?
Talán mondanunk sem kell: cukrozott banánchips. Jellemzően rengeteg hozzáadott cukrot tartalmaz. És mivel feldolgozási eljáráson esett át (kiszárítás), nagyon gyorsan emeli meg a vércukorszintet.
Tészta
Milyen fajtája javasolt?
Befolyásolja a termék a zsír- és a fehérjetartalmat, hogy hány tojásból készült, ez tehát kihat a tápértékre is. Ahogyan az is, hogy milyen lisztből állították elő! Készülhet durumlisztből, teljes kiőrlésű lisztből és számos más alternatíva létezik még. Általánosságban elmondható, hogy a tojásos tészták szoktak jellemzően sima fehér búzalisztből készülni, tehát ezek a kevésbé jó választások az állóképességi sportolók számára. Inkább, ha lehet, a durum- vagy teljes kiőrlésű lisztből készült változatot keressük, esetleg valami alternatív opciót, mint a hajdinalisztből készült tésztát.
Mi van benne?
• Könnyen emészthető, szénhidrátban dús élelmiszer: 100 g száraztészta jellemzően 60-75 g szénhidrátot tartalmazhat. Egy átlagos adag tésztaebéd során simán elfogyasztunk 80-90 g tésztát, tehát könnyű belőle bevinni nagyobb mennyiségű szénhidrátot.
• A vitaminok közül elsősorban B-vitaminokban gazdag.
Ami még előnyös tulajdonsága, hogy számos változatban kapható: a gluténérzékenyek is megtalálhatják a nekik valót, hiszen létezik már tészta álgabonákból, hüvelyesekből (vörös lencse, csicseriborsó) készült lisztből, utóbbi esetekben magasabb fehérjetartalommal is számolhatunk. A rosttartalma nagyban múlik a liszten!
Mikor fogyasszuk?
A szósz, a mártás jelentősen befolyásolja, hogy az adott tésztaételt mikor ajánlott fogyasztani (a tejszínes, zsíros szószokat kerüljük el, mert rengeteg telített zsírsavat tartalmaznak!). Ha egy szénhidrátban dús, de könnyen emészthető szósszal készítjük, például paradicsommal, cukkinivel, akkor 1,5-2 órával edzés előtt egy átlagos adag tésztaétel teljesen optimális lehet. Ha kicsit magasabb fehérje- és zsírtartalmú hozzávaló is kerül a fogásba (például tonhal, csirkehús, sajt), akkor nem árt, ha 3 órával az edzést megelőzően már elfogyasztjuk az ételt. De ezt is nagyon fontos egyénileg kitapasztalni!
