Szöveg: Németh Györgyi | 2019.10.18. | |
Futásról Nőknek | Én bizony kimegyek 5 kilométerért is futni, mert a kis futás is több, mint a nem futás!
Akkor nem is ütötte meg a fülemet ez a kijelentés, hiszen 8-10 km volt a legkevesebb amit az edzéstervem szerint futnom kellett és heti négyszer 10-18 km között futottam. Akkoriban még volt edzéstervem. Rendszeresen félmaratoni vagy afeletti versenyekre jártam. Távoli volt már az az idő, amikor kezdőként az első pár száz méterrel kellett megküzdenem, mintha sosem lett volna olyan korszaka az életemnek amikor az első 5 kilométeremnek örültem.
A sok futással töltött év alatt és a rengeteg versenyélmény közben csak úgy dobálóztunk a több tízkilométeres történeteinkkel, mígnem az élet visszadobott a startvonalhoz.
Szépen lassan és alattomosan ülőideggyulladásom lett, amiből most már mondhatom, hogy 1 év alatt sikerült kikecmeregni. Ez a sérülés együtt járt egy közel féléves teljes leállással. Nem tudtam futni, mert ha próbálkoztam, 1 kilométer után olyan fájdalmaim voltak, amik megállítottak és jó pár napos kényszerszünetre küldtek. Teljesen kiestem a futás világából. Nem voltak fejkiszellőztetős, utazós kilométereim, nem jártam versenyekre, még egy közösségi futáson sem tudtam részt venni, mert nem hogy 5, de 1 kilométert sem tudtam lefutni.
A futás maga lett a rémálom, és kihasítottak egy szerepet az életemből, nem lehettem futó.
Végigjártam a gyógyuláshoz vezető szokásos köröket, a javulás elindult, és hosszú idő után végre elkezdhettem az edzéseket. Ismét átöltöztem futóruhába 1-2 kilométerért és nem volt még olyan régen az a nap, amikor újra sikerült lefutni az 5 kilométert fájdalom és diszkomfort érzés nélkül. Ebben az időszakban villant be nekem annak a bizonyos ismerősömnek a mondata, miszerint: 5 kiliért át sem öltözöm.
Én bizony átöltözöm az 5 kiliért,
mert megtapasztalva azt az állapotot, hogy képtelen vagyok akár fél kilométer lefutására, hirtelen óriási távvá emelkedett a szememben az 5 kilométer. Azóta is, ha nincs időm többre, akár 30-40 perc mozgásért is átöltözöm futóruhába, mert a kis mozgás is mozgás és jólesik a lelkemnek, hogy mégiscsak mocorogtam. Ha hétköznap csak 30 perce futja, akkor ennyit futok, de már ez jóval több mint amennyit sérültként futni tudtam.
Álljon itt pár érv amellett, hogy miért érdemes átöltözni azért a "rövidke" 5 kilométerért is:
- Ha nincs időd futni csak 5 kilométert, az is több mint a semmi. Ha ezt heti 3-4x ismétled, máris 15-20 kilométernél jársz. Ha pedig a hét minden napján futod a rövidke és lebecsült 5 kilométert, máris 35 kilométeres a heted. Ez azért már komoly!
- Az 5 kilométer a rövidsége okán nem kell, hogy feltétlen csak kocogás legyen. Egy 5 kilométerbe bepakolt résztávos edzés vagy dombfutás egy rutinos futónak is adhat kihívást. Egy elfoglalt embernek, pedig maga a nagybetűs kihívás.
- Senki sem tiltja meg, hogy az 5 kilométert versenytempóban fusd. Így jól megpörgetheted a szervezetedet, cserébe gyorsan túl is lehetsz az edzésen. (Bemelegíteni és nyújtani sose felejts el!)
- Pár évvel ezelőtt Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus főorvos előadásán hangzott el, hogy a heti 3-5 alkalommal történő 30-40 perces könnyű aerob tartományban végzett testmozgás, esetünkben futás a legegészségesebb a szervezet számára. Kellően megdolgoztatja a kardiovaszkuláris rendszert, átmozgatja az izmokat, de nem okoz túledzést. Ebbe az intervallumba remekül passzol az 5 kilométer teljesítése a legtöbbünk számára.
- Az 5 kilométer egy nagyon belátható távolság, mentálisan könnyen feldolgozható, időben sem rabol sokat. Akármennyire elfoglalt az ember, nehezen lehet azt mondani mindennap az 5 kilométerre, azaz 30-50 perc mozgásra, hogy "nincs időm ennyi ideig futni". Jól tudjuk, hogy gyorsan lemegy ez a rövidke táv, mégis több mintha nem edzettél volna semmit sem.
- 5 kilométert még futópadon sem agyrém teljesíteni.
- Az 5 kilométer csak 12 és fél kör egy 400-as futópályán!!!
Az 5 km egyszerűen családbarát, emberbarát, belátható, teljesíthető, és sikerélményre vagy ítélve, ha eldöntöd, hogy lefutod.
