Szöveg: Dr. Szikora Gyula | 2016.06.08. | Frissítve: 2019.04.15. | |
Azzal minden futó tisztában van, hogy apróbb fájdalmak, húzódások előfordulnak a sportban. Nem mindegy azonban, hogy a szúró, sajgó érzés, hasogatás milyen intenzitású és mennyi ideig áll fenn. Dr. Szikora Gyula ortopéd-traumatológus főorvos sok csúnya esetet látott már pályafutása során. A térd betegségeinek specialistája segít eligazodni abban, hogy melyik fájdalom mit jelez, s mikor kell komolyan venni testünk jelzéseit. Három jellemző futósérülés, az IT szalag szindróma, és a talpi bőnye gyulladás és a belboka fájdalma mögötti okokat és a gyógyulás módjait neked is ismerned kell.
IT szalag szindróma - IlioTibial band
- A rendszeresen és hosszabb távon futóknál az Iliotibális szalag szindróma egy igen jellemző probléma. Az érintett szalag a comb külső részén fut, a csípő ízület magasságától a térd ízületet alkotó sípcsont külső oldaláig. Ennek a feszes, ínas lemeznek gyenge a vérellátása, emiatt már korán rostozódik a szövetállománya, veszít a víztartalmából és a rugalmasságából. Huszonéves korban ez a probléma fel sem merülhet, harminc év fölött az intenzíven sportolóknál, futóknál azonban egyre inkább megjelenik. Megfelelő figyelmet kell fordítani rá, főként a kötöttebb izomzatúaknak, ez a szalag ugyanis kapcsolatban van az izmokkal is. A fokozott használattól apró mikrosérülések jelennek meg rajta, és ezek a heges részek okoznak fájdalmas tüneteket. Egyre merevebbé válik, ami már nyomásra is igen érzékeny lesz a comb alsó harmadától kiindulva.
Hol fáj? Hogyan fáj az IT szalag szindróma?
- Az IT szalag szindróma nem feltétlenül jár nagy fájdalommal, ám az IT szalag feszessége esetén, ha a comb külső oldalát hengerrel kezeli valaki, az nagyon kellemetlen, fájdalmas érzéssel jár. A futó terhelés során, jellemzően a térdben jelenik meg fájdalom, egy bizonytalan, nehezen lokalizálható helyen.
Mikor forduljunk orvoshoz?
- Ha nem szűnik a térdfájdalom, és kevésbé terhelhetővé válik a térdízület ami már zavarhatja a sportaktivitást, sőt akár a mindennapokat is, akkor érdemes felkeresni az orvost. Szeretném hangsúlyozni, hogy először az orvoshoz kell fordulni, s csak utána a fizioterapeutához, gyógytornászhoz, vagy természetgyógyászhoz. Csak az ortopéd orvos tud pontos diagnózist felállítani, hiszen a térdfájdalomnak még számos oka lehet az IT szindrómán kívül.
Megelőzhető a probléma vagy idővel mindenkinél jelentkezik az IT szalag szindróma?
- A kor előrehaladtával számítani lehet rá, de az íngyulladásokat nem nevezném sérülésnek, ezek túlterheléses ártalmak, az angolok nem véletlenül ezt overuse- nak, túlhasználatnak hívják. Nem szabad kizsigerelni a testet, pihentetni kell két edzés között, kellő időt kell szánni az alapos bemelegítésre, és a futás utáni nyújtásra, s akkor csökken a rizikója. Ha mégis jelentkezik a fájdalom, nincs mást tenni, mint pihentetni, jegelni, esetleg gyulladáscsökkentővel kenegetni. Egy hétnek elég kell lennie a regenerálódásra, ha ezután sem múlik a rossz érzés, csak az orvos tudja megmondani a további teendőket. A pihenés időszakában azonban már érdemes elkezdeni gyógytornász segítségével a lágyrész mobilizációt, ami egy terápiás célú nyújtást, masszást jelent.
Sérülés után mennyi idő múlva lehet újrakezdeni a futást?
- Ez az Iliotibális traktus feszességétől függ elsősorban, de 3-4 hét után vissza lehet térni a sportaktivitáshoz, persze csak fokozatosan növelni a futó edzéseket.
Talpi bőnye gyulladás/Plantaris fascia
- A talpi kötőszövetes lemez, a Plantaris fascia is hasonló anatómiai tulajdonságokkal rendelkezik, ahogy megy előre az élet, egyre rigidebb lesz, veszít a nyúlékonyságából. A sarokcsonton ered és egészen a lábujjakig tart. Ez a vastag ín támogatja a lábboltozatot. Amikor feszes állapotba kerül, akkor a sarokponti tapadáspontjánál fájhat, begyulladhat, ez a Plantar fasciitis. Kialakulhat egy úgynevezett reaktív meszesedés is, amit köznapi nyelven sarkantyúnak hívunk.
Hol fáj? Hogyan fáj a plantaris fascia gyulladás?
- Ez egy éles fájdalommal járó elváltozás, nagyon sokan jelentkeznek nálam ezzel a panasszal. Ez még egy normál hétköznapi ember életét is eléggé meg tudja keseríteni, pláne egy intenzíven futó emberét. A fájdalom a sarok alatti részen jelentkezik, nyomásra érzékeny a gyulladt terület.
Mi okozza a sérülést?
- A láb statikai változása, hibái mindenképpen okozhatják: a lapos hosszanti és haránt lábboltozat, a lúdtap, a túlsúly mind felelősek a kialakulásért. Gondoljunk csak bele, ha a boltív kilapul, a Plantaris fasciának az eredési és tapadási pontja távolabb kerül egymástól, lesz benne egy feszültség. Addig, amíg rugalmas az ín, képes nyúlni. Amikor viszont már rugalmatlan, akkor ő húzza a sarok csonthártyáját, ez okozza gyulladást.
Hogyan előzhető meg a talpi bőnye gyulladása?
- Egyedül megfelelő nyújtással előzhető meg, a saroknál ugyanis még egy vastag ín található, az Achilles-ín. Ha a futók nem nyújtják meg a hátsó lábszár izmokat,- melyek az Achilles-ínban végződnek és a sarokcsonton tapadnak- kialakul egy feszítés, és a sarokcsontot felfelé húzza az Achilles-ín. Ebben a forgáspontban a sarokcsont elfordul, és folyamatos feszülésben tartja a talpi kötőszövetes lemezt, ami irritálja és gyulladásba hozza a sarokcsonti csonthártyát. Nagyon fontos az Achilles-ín és a Plantaris fascia rendszeres nyújtása, például a lépcsőn visszafeszítjük a lábfejet. A bemelegítés során ne csak az izomzatot készítsük fel, hanem az ízületeket, a tok- és szalagrendszert is hozzuk a várható terheléshez mérten megfelelő állapotba.
Mihez kezdjünk, ha sarkantyú is kialakul?
- Nehéz kezelni, és nem lehet elmulasztani, de a meszesedés önmagában nem okoz gondot, ha a szöveteknek visszaadjuk a rugalmasságát sok nyújtással. Itt is a kímélet, a jegelés és a nonszteroid gyulladáscsökkentő segít. Sajnos sok esetben ez a gyulladás addig fajulhat, hogy injekciózni kell a beteget kortikoszteroiddal. Hangsúlyoznom kell, hogy a hozzám forduló betegek többségénél mindig találok lábstatikai eltérést. A megelőzéshez tehát a nyújtásokon kívül feltétlenül hozzátartozik a láb statikájának rendezése lúdtalpbetéttel.
A belboka fájdalma - Mi a tibial tendonitis sérülése?
Ennek az ínnek a túlterhelése is legtöbbször a láb statikai hibái miatt alakul ki. Nézzük, miről is van szó: az úgynevezett musculus tibialis posterior ínas része a belboka mögött húzódik és a sarokcsont belső oldalán tapad. Igen erős vaskos ín, aminek járásnál, futásnál, a talp gördülésénél borzasztó nagy szerepe van, hiszen ez az izom a bokaízület egyik mozgatója. A sarokcsont függőleges helyzetéért is ennek az izomnak és ínnak a jó tónusa felel. Ha gyönge a tibialis posterior izomzat, akkor a sarokcsont nem merőleges az alátámasztási felületre, hanem eldől a test közepe felé. A befelé dőlő bokával és a lúdtalppal küszködőknél ennek az izomnak a tapadási helye könnyen begyulladhat. ami nagyon fáj. Ráadásul a belboka annyira beduzzadhat, hogy gyakorlatilag eltűnik a bokacsont. A terápiához, mint már említettem, a láb statikájának a rendezése szükséges betéttel, illetve nagyon fontos még a jó kérgű cipő. A futócipőnél nagyon fontos a tartás, egy jó erős kéreg hátul, hogy a sarkat jól fogja és megtámassza.
Hogyan lehet megelőzni az eddig említett sérüléseket?
Minden ínas és szalagos struktúrának a túlterhelése a megfelelő átmozgatással és a sportolás, a futás utáni nyújtással akadályozható meg. Ha mégis kialakulna az íngyulladás, ne legyünk türelmetlenek, az ín betegségek eléggé lassan gyógyulnak. 3-4 hétre biztosan szükség lesz, amíg az elváltozás megszűnik. Sajnos olyan esetben viszont, amikor az íngyulladás együtt jár az ínhüvelygyulladással, akár 8-10 hetes pihenést is javasolhat az orvos.
Milyen következményekkel járhat, ha valaki nem tartja be a kiszabott pihenőidőt, és ráedz?
Ezek az elváltozások könnyen krónikus stádiumba kerülhetnek. Ez azt jelenti, ha az első gyulladás nincs megfelelően kikezelve, akkor csak időlegesen válik tünetmentessé a gyulladt terület, de időről-időre újra megjelenik majd. Ez jelentően lerontja az életminőséget, hiszen az aktív mozgásról előbb utóbb le kell mondani. Érdemes tehát kivárni a teljes regenerálódást, és ezt követően mindenképpen csak fokozatosan visszatérni a futáshoz. A hirtelen teljesítmény növelés, a megszokottnál jóval intenzívebb futás egyébként is legtöbbször bajt okoz. Ha a futás után bármikor fájdalmat érzünk, mindig pihenjünk egy-két napot a következő edzésig, hogy az inaink, ízületeink lazíthassanak. Hosszú távon csak ez éri meg.
