Szöveg: Dr. Molnár Dóra | 2016.11.26. | Frissítve: 2020.10.12. | |
Vannak futók, akik úgy gondolják, hogy egy kis betegség nem lehet akadálya az edzéseknek. Van aki esküszik rá, hogy az eldugult orrát a legjobban a futás tisztítja ki. Kellemetlen viszont az, amikor egy ilyen állapotban, sok kilométert lefutott sportoló erőtlenné válik és ágynak dől. Merjünk-e futni betegen? Hogyan álljunk vissza a korábbi edzéstervhez? Ehhez ad tanácsokat Dr. Molnár Dóra kardiológus, aki kellő óvatosságra int mindenkit a meghűléses betegségek alatti edzéssel kapcsolatban.
A megfázással kapcsoltban sokszor hallani, hogy jót tesz, ha kiizzadjuk a betegséget. Így azt is gondolhatnánk, hogy a futás ebben kifejezetten segítségünkre lehet. Mennyire helyénvaló ez a gondolkodás?
Kifejezetten helytelen ez a gondolkodás. A megfázás vagy bármilyen kisebb nagyobb betegség esetén szüksége van a szervezetnek a regenerálódásra. Tapasztalatom szerint ösztönösen hívja ilyenkor az ágy beteget, csak sokan nem hallgatnak a testük jelzéseire. Kifejezetten káros ezeket a késztetéseket elnyomni. A pihenés segít abban, hogy a test energiái a gyógyulásra fordítódjanak. Ezáltal aktíválódik az immunrendszer, így a szervezet gyorsabban képes leküzdeni a betegséget. Futás közben ezek az energiák az intenzív mozgásra koncentrálódnak. Emiatt jelentősen csorbát szenved az immunrendszer aktíválódása, még akkor is, ha átmenetileg jobban érzi magát a sportoló.
Milyen következményekkel járhat egy megfázás alatti futás?
Akár súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak, ha nem fekszi ki az egyszerűnek gondolt náthát a futó. Számolni lehet akár tüdőgyulladás kifejlődésével, mandulagyulladás után pedig akár vesekárosodás is kialakulhat. Persze ez egy ritka állapot, és nem csak futókon jöhet létre, de egy klasszikus mandulagyulladás után javasolt egy vizeletvizsgálat a veseműködés ellenőrzésére. Probléma esetén a háziorvos elmondja a szükséges teendőket. Nagyon rossz esetben szívizomgyulladás is létrejöhet egy legyengült szervezetben.
Elég ijesztően hangzik ez a szívizomgyulladás. Milyen összefüggéseben alakulhat ki?
Sajnos a szívizomgyulladás jókora részének nem tudjuk még az okát. Okozhatják vírusok, melyek kifejezetten a szívizmot szeretik megbetegíteni. Ezeknek a kórokozóknak egy része az egyszerű megfázás képében jelentkezik, és nem tudhatjuk előre, hogy melyik lesz az a vírus, amelyik okozhat súlyosabb szövődményt. Évente több olyan szívizomgyulladást látok kifejezetten fiatal betegeknél, melyeknek egészen komoly tünetei vannak, ritkán életre szóló szívizomkárosodás is kialakulhat. Nem szabad ezt félvállról venni. Bizonyos orvosokszakértők szerint, sajnos a sportolók között előforduló halálesetek mögött is esetenként észre nem vett szívizomgyulladás áll. S nem kizárt, hogy a továbbfolytatott intenzív edzés rontotta a beteg állapotát.
A betegség alatti futás egy komoly túlterhelést jelent a szervezet számára, még akkor is, ha visszavesz az edzéstervből?
Igen! Abszolút agyonhajszolt lesz tőle a szervezet, még ha ezt a futó nem is mindig érzi így. Lázas állapotban pedig tilos bármilyen mozgást végezni. Ebben az esetben ugyanis a szervezet képtelen megoldani a hőszabályozást, amire szükség lenne a futás során. A szervezet összezavarodik, nem tudja, mihez tartsa magát. Fertőzés esetén a hőközpont beállít egy magasabb, mondjuk 38 fokos hőmérsékletet annak érdekében, hogy élénkebben mozogjanak az immunsejtek, és gyorsabban eltakarítsák a kórokozót. Ez kifejezetten hasznos a szervezet szempontjából, ezért nem javasoljuk 38,5 fok alatt a lázcsillapítást, hiszen ennek az enyhe láznak gyógyító hatása van. Ha valaki elkezd futni, a hőtermelés ennek következtében megnövekszik, és esetleg olyan magasságokba kerül a hőmérséklet, ami extrém esetben már az idegrendszert is károsíthatja. Ráadásul egy 39 fokos hőmérséklettel már semelyik szervünk sem működik szívesen. Ha pedig nem szelel az orra rendesen a futónak, akkor a rossz légzési technika további problémákat okozhat.
Ha megfogadva az Ön tanácsát a sportoló a betegség alatt ágyba tudja parancsolni magát, mikor kezdheti el újra az edzést?
Mindenképpen meg kell várni a 3 nap lázmentességet. A lázzal nem járó betegségek esetén, ez lehet akár tüdőgyulladás is, érdemes megvárni a tünetmentes, teljesen gyógyult állapotot. Amikor már jobb a közérzet, és nincs láz, akkor egy kis séta a jó levegőn viszont jótékony hatású lehet. A lábadozást követően egy óvatos, bevezető időszak után pedig visszatérhet a futó az eredeti edzéstervhez.
A fokozatosság betartása segíthet.
Feltétlenül. Az első edzésnek mindenképpen nagyon könnyűnek kell lennie. A következő lehet egy kicsit nehezebb, ha jól érzi magát, és így egy-két hét alatt lassan eljuthat a megszokott sok órás futásig. Ismételten hangsúlyozom, hogy a testünk jelzi, mi a jó neki. Beteg ember ne sportoljon, egészséges ember pedig igenis sportoljon.
A futás, a sport intenzitása befolyásolja a betegségre való hajlamot vagy akár a gyógyulási képességet?
Határozottan. Az erre vonatkozóan kutatások megállapították, hogy e tekintetben rosszabb helyzetben vannak az extrém terhelést végző atléták. Kiderült, hogy a maratoni- és főként az ultrafutók a sport tevékenységük után jóval többször lettek náthásak, betegedtek le, mint a közepes intenzitású, tehát 5-15 kilométert futók. Sőt ez a vizsgálat arra is rámutatott, hogy az extrém terhelés után még hetekkel is könnyebben fertőződtek meg a sportolók Ennek magyarázata, hogy míg a közepes terhelés kifejezetten jót tesz az immunrendszernek, addig a rendkívül nagy terhelés ártalmas lehet.
