Futóélményeim a babavárás idején | Futásról Nőknek

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Futóélményeim a babavárás idején

Második terhessége alatt is aktívan fut Szilvia, aki már 10 éve a futás szerelmese. Az ő kismamafutós élményeiről olvashatsz.

Mielőtt belekezdenél Szilvia beszámolójának olvasásába, fontos leszögezni, hogy minden terhesség más. A legfontosabb szabály, hogy  minden esetben az orvos mondja ki, hogy kismamaként folytathatod-e az edzéseket, illetve ha igen, akkor azt milyen intenzitással teheted. Friedman Maci Szilvi az első terhessége, és most a második terhessége idején is edzői segítséggel, és orvosi beleegyezéssel fut, nem is akárhogyan. Ismerd meg ezt a pörgős kismamát, akinek boldog várandósságához a futás is nagyban hozzájárul.

 

Így kezdődött

Sok-sok éve kezdtem el futni, már nem is nagyon tudom mikor is kezdődött, de legalabb tíz éve. Jöttek a félmaratonok, maratonok, és a hosszabb-rövidebb távok szépen beépültek a mindennapjaimba. A családom "kénytelen" volt megszokni őrült futó hóbortomat, néha morogtak, néha kisse csóválták a fejüket, hogy "már megint futsz" , de szép lassan elfogadták, és támogatták a kis hobbimat. 

A családom támogat

A férjem már úgy ismert meg, hogy futóbolond vagyok, és százszázalékban támogat, drukkol, ha éppen versenyem van. Nem vagyok profi sportoló, lelkes amatőr vagyok, aki egy majd' 2 éves kislány édesanyja és egy pocaklakó leendő mamája.

Igen, babát várok!
Igen, futok!
Nem, nem vagyok rosszul.
Nem, nem rázom ki a gyerekemet.
Nem, nem fáj a hasam.

A futással kapcsolatban számtalan kérdést  és megjegyzést kapok nap mint nap, még úgyis, hogy mindenki tudja, ez már a második futós terhességem.

Az első terhességem idején is futottam

Az első kislányommal is végigfutottam a várandósságom hónapjait. A 34-35. hétig folyamatosan edzettem. Az edzőm és az orvosom segédletével remek kis programot alakítottunk ki, ami mind nekem, mind a babának megfelelő volt.

Én kis naiv, azt hittem, hogy majd megszülöm a kislányom, és utána pikk-pakk mehet minden úgy, ahogy eddig volt. Hát nem! Sürgősségi császárom lett a végén, és mivel az orvosom a végsőkig tiszteletben tartotta a kérésemet, hogy természetes úton szeretném világra hozni a babát, így a 19. órában ültetett le és kezdett a lelkemre beszélni:

"Mucika, van az úgy, hogy futunk egy maratonon, de a 40. kilométernél ki kell állnunk, mert a szervezet nem bírja tovább. Ettől nem vagyunk kevesebbek, de a tervekkel ellentétben mégsem tudjuk a verseny mind a 42 kilométerét végigfutni. Na, most ez van! A baba nem fog kijönni természetes úton, kérlek vágjunk bele a műtétbe."

 

 

Visszatérésem

Amennyire nem akartam hogy "felvágjon", annyira jól viseltem utána a lábadozást, és a császármetszés okozta kisebb-nagyobb kellemetlenségeket.
4 héttel a szülés után már kocogtam, illetve cammogtam mint Micimackó a mézesbödönért.

Lassan, de biztosan kezdtem bele újra a futasba. Nagyon sokat segített a kedves futócsapatom, akikkel az Ultrabalaton körbefutást terveztünk. Mindvégig támogattak és lelkesítettek a felkészülés alatt, amire szűk 12 hetem volt szülés után közvetlenül.

Szerencsére a kisbabám nagyon jó kislány volt, illetve a mai napig az. Tejem is volt és nem okozott gondot az edzések előtti vagy utáni szoptatás. Sikerült a cél, és remek kis versenyt tudtam magam mögött, a több mint 24 órás ébrenléttel együtt.

Az év további részében is folyamatosan készültem és versenyeztem is. Nem gondoltam volna, hogy még a plusz kilóimmal is nagyon jó kis időket tudok futni. Igen, be kell valljam, nem fogyókúráztam, nem diétáztam, csak egy év után kezdtem el odafigyelni az étrendemre. Ezt ma már máshogy csinálnom, hiszen majdnem 17 kg plusz súllyal mentem szülni az első gyermekemmel, és azt gondoltam, hamar ledobom majd. Nem így lett. Az étrenden bizony nagyon sok múlik.

Így futok most

Változtatások a második várandósságom alatt:

1. Jobban odafigyelek a táplálkozásomra. Szerencsére meg vagyok áldva egy Master Chef férjjel, aki istenien főz és remek ételeket varázsol a konyhában percek alatt.

2. Tudatosabban állítom össze az edzéstervemet, jobban kell szervezem a napjaimat, hogy jusson idő a családomra is. 

3. A szervezetem jelez, ha pihenőre van szükségem, és ezt szigorúan betartom.  Sokkal többet nyújtok és lazítok.

4. Pulzusmérővel futok és figyelem, hogy az emelkedőknél is próbáljam tartani a megengedett maximum pulzusérteket, és ha a számok gyorsan emelkednek, akkor nem csinálok belőle problémát, és belesétálok.


A jelenlegi terhességem 22. hetében plusz 2.5 kg-mal, míg az első babámnál ekkor már plusz 7kg-nál jártam. Az alap étrendem sok zöldszínű zöldségból áll, csirkével és hallal kombinálva. Délelőtt szénhidrátban gazdag fogásokat eszem,  rizspelyhet, quinoát vagy zabot gyümölcsökkel, délután pedig a fehérje kerül túlsúlyba, ekkor sült csirkét, steaket, párolt halat fogyasztok zöldséggekkel. Két étkezés között mandarint eszem, ez az egyik kedvenc rágcsálnivalóm. Sosem voltam édesszájú, és most is inkább sós vagy csípos ételeket eszem szívesebben. Azért el-elcsábulok, és a reggeli mandulás kávém mellé engedélyezek magamnak egy kis retró vaníliás-csokis karikát.

 

Összefoglalva jó év volt

A 2016-os évem nagyon jól alakult,  és rengeteg pozitív sportélménnyel lettem gazdagabb. A kislányom is sokat szurkolt a versenyeken. Szeptemberben kiderült, hogy újra babát várok. Picit megijedtem, mert elég zsúfolt ősznek igérkezett az elkövetkező pár hónap, de bíztam magamban és a férjemben, hogy valahogy megoldjuk. Sokat segített, hogy kislányunk bölcsödébe ment, és remekül vette a beszoktatást egy tüneményes kis környezetben. Így a reggeleim nagy része futással telt. Vigyázva futottam, bár be kell hogy valljam, nagyon sok energiám volt és nagyon erősnek is éreztem magam, olyannyira hogy 5 és 10 km-en egyéni csúcsokat futottam 8-12 hetes terhesen. Majd még novemberben egy félmaratonnal zártam a hosszú versenyeimet, amit szintén meglepően 2 óra alatt tudtam lefutni.

Hamar itt lesz a május, a második kislányom érkezése. Megígértem a családomnak, hogy most már nem indulok több versenyen. 

Én úgy gondolom, ha a mama boldog és kiegyensúlyozott, akkor a környezete is az lesz. Nekem a futás plusz erőt és energiát ad ahhoz, hogy a mindennapokat jobban tudjam kezelni. Több türelmet és odafigyelést tudok nyújtani a családomnak, és ez számomra mindennél fontosabb.

Maci running ❤️