Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Semmi kényszer, csak futás szeretetből

Instafutó

Juhász Dóra gyűjtményéből | „A futás számomra szabadság”

Futócsajok az Instáról @doris_delicious_dishes

Drágáim! – kezdi a bejegyzései nagy részét @doris_delicious_dishes, vagyis Juhász Dóra. Pardon, 2018 nyara óta Dr. Juhász Dóra, mert Dóri elvégezte az orvosi egyetemet, most rezidensként praktizál. Mindemellett pedig fut, és nagyon odafigyel az étkezésére. Korábban mindenkinek meg akart felelni, de ma már elengedte ezt a szorongást. Dóri pozitív személyiségével és gondolataival igazán inspiráló személyiség. 

Miért éppen a futást választottad magadnak mint sportágat? Hogyan kezdtél el futni?

2013-ban kezdtem el futni, és az első futásomnál biztos voltam benne, hogy lábon kihordok egy infarktust. Tavaszi nap volt, és kezdetben nem maga a futás vonzott, hanem az, hogy kiadhassam a gőzt. A futás úgy került az életembe, hogy menekülőutat kerestem: amikor összegyűlt a stressz, és nem találtam rá a megoldást, akkor elmentem futni és ki tudtam adni magamból a feszültséget. Ez a mai napig így van. Ez az a sport, ami mindenkor ott van az ember számára, és ez tűnt számomra mindig is a legegyszerűbbnek: felvenni a cipőt, aztán kimenni.

Heti hányszor futsz? Milyen edzéseid vannak? 

Heti 1-3 alkalommal futok, és a régebbi szigorú edzésekkel szemben ma már végtelenül lazán kezelem, vége valahára, a saját sporttevékenységemet. Akkor és annyit megyek, amennyit kívánok.

A célom az, hogy 80 évesen is szeressem a mozgást és ki tudjak menni a pályára. Egyszer szeretnék egy többnapos Balaton körüli futást, egy abszolút saját szervezésű, laza programra gondolok. Azért is szeretném ezt függetleníteni bármiféle versenytől, mert a célom a maximális élvezet, és hogy ez a szeretet vigye a lábam, ne pedig egy külső kényszer. De ez a jövő zenéje. A legtöbb célomat (félmaratonok, maratonok) már az elmúlt években teljesítettem, és most inkább szeretetből, kikapcsolódási céllal húzok futócipőt.

Orvosként mennyire tartod fontosnak a példamutatást? 

Sok éven át óriási nyomást éreztem arra, hogy mintatestben mintateljesítményt prezentáljak. Ez akkor nagyon félrement, és talán mostanra sikerült magam helyrehoznom ebből. Épp ezért a célom inkább az, hogy az egészség definícióját helyesen értelmezzük, és ismerjük fel, hogy számunkra mit jelent az egészség.

Korábban hagytad, hogy a média vagy a megfelelési kényszer befolyásolja a testképedet. Mesélnél arról, hogy hogyan sikerült ezt felismerned és túllépned rajta?

Felismerni nem volt túl nehéz, mert akkoriban annyit ettem, amennyi egy 90 éves, fekvő idős néninek sem lett volna elég, súlyban pedig egy 9 éves kislányéhoz közelítettem. Ez az egész időszak nagyjából sötét homályként él a fejemben, magam sem értem, hogyan és miért húzott be ennyire az egész. A hormonjaim bedobták a törülközőt, a mentális állapotom pedig valahol a depresszió meg a szorongás között sasszézott. Egy idő után eljutottam arra a pontra, ahol rájöttem, hogy ez ilyen formában nem mehet tovább, ennek az egésznek nincs jövője. Ekkor elhatároztam, hogy azt, amit addig csináltam és gondoltam, gyökeresen megváltoztatom, és megnézem, hogy ezzel ki tudok-e törni ebből az ördögi körből. Szerencsére bevált.

Az egészséges étkezés kapcsán milyen alapelveket követsz? 

Nem tiltok meg semmit magamnak. Nem próbálok másokat utánozni, mert az én testem, nem más teste, és nem működünk egyformán. Próbálom csökkenteni a kávéfogyasztásomat, és igyekszem kerülni a szénsavas üdítőket. Imádom a zöldségeket és az édességeket.

Orvosként mit javasolsz egy kezdő futónak? 

Szeretném hangsúlyozni a bemelegítés és nyújtás fontosságát, valamint a megfelelő futócipő kiválasztását, amiben adott esetben érdemes szakboltban szakember segítségét kérni. Azt szoktam javasolni, hogy kezdetben bizonyos (kis) mennyiségű futást követően az ember ne álljon meg azonnal, hanem folyamatosan sétáljon utána, aztán megint próbáljon egy keveset futni, és ezt a váltogatást végezze például 45 percen keresztül. Utána fokozatosan csökkentse a sétával töltött időt, és növelje a futóidejét, távokat.

Tippek a nyújtáshoz
dr. Juhász Dórától

Futás után keress egy lépcsőt vagy padkát, az egyik lábaddal tapközépig lépj fel rá, a másik lábadat hagyd lógni a lépcső mellett. A tartó lábad sarkát kezd el a föld felé nyomni anélkül, hogy lelépnél a padkáról. Ez a gyakorlat kiválóan nyújtja a vádli izmait.  Harántterpeszben is végezheted, ekkor a hátsó lábad sarkát nyomd a föld felé óvatosan.

A combizmot úgy lehet jól nyújtani, hogy állásban felhúzod hátra az egyik lábadat úgy, hogy a kezeddel pedig a lábfejedet óvatosan a combod felé húzod.


Mi érzel a legnagyobb sikerednek? 

Érdekes, mert ha ezt egy pár éve kérdezed meg, biztosan rávágom a maratonokat vagy a nagyon gyors futásaimat, amiket bizony ma már csak a telefonos applikációm őrizget. Azóta, ahogy változtak a prioritások, arra vagyok a legbüszkébb, hogy a korábbi túl sok sport és túl kevés, túl szigorú étkezés nyomán létrejött egészségügyi és hormonális problémáimat sikerült elég komoly küzdelmek árán végre rendbe hozni. 

Van az a kis fekete hátizsákod, amivel futsz. Nem fura, nem zötykölődik?

A hátizsákot mindig "övként" a derekam körül is megkötöm, és így nem zötykölődik, nagyon kényelmesen lehet vele haladni. Bár most épp kiszakadt, puff neki. (Nevet.)

Mit ad számodra a futás? 

A futás számomra a szabadság. Ahol nem léteznek határok, ahol nem léteznek utasítások, hanem csak a természet, a futócipőm és én. Futás közben elképesztő helyekre juthatok el önerőből, és ez az, ami minden állapotomban még boldogabbá tesz.