Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Miért érdemes komolyzenét is hallgatni futás közben?

nenetus | Az újdonság erejével fog hatni, ha egy kis komolyzenét is csempészel a futós lejátszási listádba

Szokatlan, de különleges élmény.

Nekünk, futóknak, egy jól összeállított dallista rengeteget ad futás közben: segít átvészelni például a hosszú, alacsony intenzitású edzések monotóniáját, mentális lendületet ad egy-egy nehezebb futás során, szórakoztat, kikapcsol, feldob – és még hosszan sorolhatnánk. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az esetek jelentős részében a sport közben hallgatott dalok a könnyűzenei műfajokból kerülnek ki. Pedig a komolyzenei műveket is ajánlott lenne bevetni!

 

Habár szeretem a komolyzenét (is), egészen addig eszembe sem jutott a futós tracklistámhoz Vivaldit vagy Mozartot hozzáadni, míg rá nem bukkantam három szakember cikkére a theconversation.com weboldalon. Costas Karageorghis professzor és Dr. Elias Mouchlianitis, a londoni Brunel Egyetem munkatársai, valamint Dawn Rose, a svájczi Luzern Egyetem kutatója az írásukban nemcsak azt foglalják össze tudományos kutatási eredmények alapján, hogy milyen hatással van a zenehallgatás a sportolóra, de azt is összegyűjtik, hogy miért érdemes kifejezetten a komolyzenével is próbálkozni.

 

„A zene az kell, mert nem adjuk fel”

Még mielőtt a komolyzenére rátérnénk, először azt érdemes megvizsgálni, hogy alapjában véve a zene milyen hatással van ránk sportolás közben. Karageorghis professzor és munkatársai tavaly egy igen alapos tanulmányt publikálták a vizsgálódásuk eredményéről.

Alapjában véve az edzés közben hallgatott zene több pozitív hatással is bír: javítja a hangulatot, a dalok hallgatása közben mintha gyorsabban telne az idő, valamint támogat a fájdalomtűrésben is – nem úgy, hogy csökkenti a fájdalmat, sokkal inkább azáltal, hogy segít elterelni a figyelmet az erőfeszítés miatt kialakuló kellemetlenségekről. Kicsit máshogy fogalmazva: a muzsika nem arra van hatással, hogy mit érzünk mondjuk egy résztávos edzés vagy egy tempófutás alatt, hanem azt befolyásolhatja, hogy ezt a fizikai nehézséget miként éljük meg.

 

De még akár ennél is többet jelenthet! A fent említett szakemberek egy 2008-as magyar kutatásra is hivatkoznak cikkükben. Ebben a kísérletben azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a zene, pontosabban a zene tempója a teljesítményre (evezés, 500 m felett). Ehhez Beethoven 7. szimfóniáját vetették be gyorsabb (144 ütés/perc) és lassabb (76 ütés/perc) tempóban. A szakemberek azt állapították meg, hogy a zene nélküli teszthez képest a zenés „kíséret” mindenképp teljesítményjavuláshoz vezetett: a gyorsabb tempónál 2%-os, a lassabb tempónál 0,6%-os volt a javulás.

 

Klasszikusok edzés közben

Lássuk be, nem a komolyzenéhez nyúlunk először, amikor sportoláshoz keresünk zenét; a pop, a rock, a hiphop, az R&B sokkal kézenfekvőbbnek tűnik. A klasszikus művekből talán sokak számára hiányzik a „boogie”, és a szöveget (már ha van szöveg) sem olyan egyszerű – még képzeletben sem – együtt énekelni a kórussal vagy a szólistákkal, mint mondjuk Freddie Mercury-val vagy Lady Gagával.

Mégis: a komolyzene remekműveinek sajátja az az örök érvényű szépség és magasztosság, amely igazolhatja a használatukat edzés közben. Gondoljunk csak Beethoven fenséges 3. szimfóniájára (Eroica) vagy a tragikusan gyönyörű Traviátára Verditől – ebből az operából a Pezsgő-duettet, azaz a Brindisit talán még az is ismeri, aki magát a teljes művet még soha nem hallotta.

A szakértők azt javasolják, hogy ahogyan a könnyűzenei kedvenceket, úgy a klasszikus darabokat is érdemes az edzés különböző fázisaival összepárosítani. Ez így nagyon tudományosan hangzik, de az általam olvasott cikk szerzői adnak ehhez ötleteket (lásd alább).

Természetesen teljesen egyedi, hogy futás közben kinek milyen műfajú zene válik be. Viszont ahogy a könnyűzenei listánkat rendszeresen frissítjük, úgy a változatosság kedvéért érdemes kipróbálni azt is, hogy akár teljes műveket, akár tételeket, áriákat, nyitányokat stb. csempészünk be a komolyzene világából a kedvenc könnyed slágereink mellé. Az újdonság varázsával hat, ezáltal színesítheti, felfrissítheti az edzéseinket.

 

Komolyzenei inspiráció futáshoz

• Ravel világszerte népszerű Bolero című műve a maga 70 ütés/perces nyugodt, szelíd tempójával kiválóan alkalmas ráhangolódáshoz, futás előtti átmozgatáshoz.

 

Mozart 40., g-moll szimfóniájának Allegro assai tételét az edzés alacsony és/vagy közepes intenzitású részeihez érdemes kipróbálni. Ritmusos, élénk, a dallam „hullámvasút” jellegéből adódóan jó kis lendületet ad – állítják a szakemberek, és szerintem igazuk van, nekem legalábbis bevált.

 

• A magasabb intenzitású szakaszokhoz a professzor és társai szintén egy olyan zenei részletet ajánlanak, amit kis túlzással mindenki ismer: Bizet Carmen című operájának nyitányát. Csodás, sodró lendületű néhány percről van szó, ráadásul pont azért, mert nagyon népszerű, az ember tudja magában dúdolni (már ha van erre érkezése, miközben épp a tempóval küzd).

 

• A levezetéshez tökéletes választás Vivaldi A négy évszak című népszerű művének Tavasza. Tudni kell, hogy A négy évszak négy hegedűversenyből áll – az egyes évszakok –, ezeken belül pedig három-három tétel található, és mindegyikhez tartozik egy-egy szonett is.

Habár bizonyára remek ötlet a Tavasz a levezetéshez, én egy lépéssel tovább mentem, mert úgy éreztem, hogy a terepfutás és a teljes mű párosítása egészen egyedülálló élmény lenne. Nem szoktam terepen zenét hallgatni, soha, de most a kísérlet kedvéért kivételt tettem egy derűs februári napon. Nos, túlzás nélkül csodás és igazán különleges tapasztalat volt, főleg úgy, hogy előtte elolvasgattam a szonetteket is.

Mivel mindjárt itt a tavasz, egy kis inspirációként íme, a Tavasz Allegro tételéhez tartozó szonett – ha van hozzá kedvetek, hallgassátok meg a hozzá tartozó zenét terepfutás közben:

„Megérkezett az új tavasz, vidáman

köszönti őt az ujjongó madárdal,

s a csermelyek a szellő sóhajában

frissülve futnak, édes suttogással.

Villám és mennykő súlyos gráciával

jelenti be sötét-libériásan,

s hogy elcsitul az égzengés – madárdal

hallik megint, benne zengő varázs van.”