Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

„Már megint futni mész?”

Már megint futni mész?

A kérdés – és ami mögötte van.

Veled megesett már az, hogy miközben vasárnap reggel csendben belebújtál éppen a futóruhádba, egy álmos hang kidörmögött a hátad mögül az ágyból: „Már megint futni mész?” A kérdő mondat hangsúlya sokat elárul életünk párjának véleményéről, és talán érdemes átgondolni, mi lehet az észrevétele mögött.

 

Már több mint tíz éve futottam, amikor egy nyáron keresztedzésként elkezdtem úszni és bringázni. Néhány hónap után azt éreztem, hogy ez a három sport együtt az igazi, beleszerettem a triatlonba. A következő évre összeszedtem annyi rutint és bátorságot, hogy el merjek indulni triatlonversenyeken is. Színes, változatos versenynaptáram lett. Egyik hétvégén futóverseny a fővárosban, másik hétvégén Balaton-átúszás, a rá következőn meg triatlonverseny az ország túlsó végén. Szerencsére a férjem, aki világéletében sportolt, a három gyermekünk mellett is mindig támogatott abban, hogy rendszeresen edzek. Ám abban az évben augusztus elején, egy szombati verseny reggelén, amikor a hajnali kapkodásban és vazelinkeresésben lefejeltem egy kihúzott fiókot, majd egy csomag mirelit borsót a fejemre szorítva fetrengtem a földön, ő csak csendben annyit kérdezett: „Meddig csinálod még ezt?”

 

Mi is pontosan a kérdés?

Én persze elpityeredtem, de nem állhatott semmi az utamba, és egy óriási dudorral a fejemen („Nem számít, úgyis eltakarja az úszósapka+sisak+sapi!”) fejeztem be a versenycuccok összepakolását. A versenyközpont felé bicózva azonban a gondolataim egyre sötétebb tónust vettek fel. Össze voltam zavarodva, és ahelyett, hogy arra koncentráltam volna, hogy mentálisan készen álljak egy féltávú triatlon megmérettetésre, arra próbáltam választ találni, mire is utalhatott a férjem a „Meddig csinálod még ezt?” kérdésében az „ezt” szócskával?

 

Az EZ

Bár nem sikerült rosszul a verseny, mondanom sem kell, hogy nem voltam fókuszált. Vegyes érzelmekkel és egy óriási finisher éremmel a nyakamban értem haza, ahol a férjem az éljenző gyerekekkel és egy tortával várt. Ahogy beszélgettünk a reggeli eseményekről, egyszerre vált világossá előttem, hogy a kérdésével engem féltett. Az „ezt” mögött volt a nyár összes hétvégéjét lefoglaló versenynaptár, a ki nem hagyható hagyományos baráti futóhétvégék, mindenhol jelenlét, a bizonyítási vágy, az egészséges testi-lelki egyensúly megborulása. Utólag visszagondolva úgy fogalmaznék, hogy abban az időben „sport-ámokfutásom” volt. Szerencsére ezen a furcsa hangulatú napon sok minden átértékelődött és tudatosult bennem. Leginkább az, hogy semmilyen versenyről nem tudok lemaradni, hiszen legfeljebb majd részt veszek rajta a következő évben vagy valamikor máskor.

 

Mi állhat még a kérdés mögött?

Én hálás vagyok, hogy megértettem, mi állt a férjem kérdése mögött. Sok mindenre rávilágított, és tudatosabbá tett. Ezért merem javasolni, hogy gondold te is végig, mi járhat a párod fejében, amikor felteszi a kérdést: „Már megint futni mész?” De előtte ajánlom az alábbi önreflexiós gondolatsort, mert lehet, hogy már ezzel közelebb kerülsz a megoldáshoz.

• Nézd meg az edzésnaplód! Tényleg többet és gyakrabban futsz, mint eddig? Lehet, hogy mostanában a futásban találtad meg azt az örömforrást, amit korábban máshonnan merítettél? Gondold végig, hogy mi lehet ennek az oka. Előfordulhat, hogy a mostani vírushelyzetben egyszerűen jobban esik többet lenni a levegőn, és maszk nélkül élvezni a természetet, a mozgás örömét. Ha ez így van, oszd meg a pároddal.

 

• Van a párodnak olyan elfoglaltsága, ami kikapcsolja és feltölti a hétköznapokban? Előfordulhat, hogy egyszerűen csak irigyli, hogy te megtaláltad a neked tetsző edzésformát. Akár meg is kérdezheted, hogy nincs-e kedve veled tartani. Nem kell futnia, ha nem szeret, kísérhet biciklivel vagy rollerrel, lényeg, hogy közös, minőségi időt töltsetek együtt.

• És ha igaza van? Ha most mindennél jobban szeretsz kifutni a világból és magad mögött hagyni minden gondot? Mennyire billent ki a belső egyensúlyod? A futás vissza tudja ezt billenteni, vagy csak eltereli a gondolataidat, de nem változtat a dolgokon? Mi vagy ki az, ami vagy aki elől futsz? Ha őszintén meg tudod válaszolni ezeket a kérdéseket, talán hogy segít abban, hogy te is egy más nézőpontból láss rá a jelenlegi helyzetedre.