Szöveg: Csaba Orsolya | 2019.09.09. | Frissítve: 2019.09.30. | |

Istock | Akkor is, ha jól, akkor is, ha nem az elvártnak megfelelően sikerült a verseny, érdemes utána megvizsgálni, hogy mik voltak a jól és kevésbé jól működő stratégiáid

Öröm vagy csalódás – hogy sikerült a futásod?

A futóversenyek nem csak fizikailag, de lelkileg és mentálisan is kihívás elé állítják az embert: öröm, bánat, eufória, csalódottság, küzdelem, szárnyalás – az érzelmek teljes skáláját átélheted a verseny során, a végén pedig az eredmény függvényében megmarad az egyik, amely leginkább jellemző lesz arra a bizonyos futásodra. Van, aki elégedetten veregeti meg a saját vállát, jogosan, hiszen a kitűzött célnak megfelelően teljesített, és akad, aki jobbra számított, ezért aztán megkörnyékezi a kudarc érzése. Bárhogy is érzel, bármi is történt, ne feledd: minden egyes versenyedből rengeteget tanulhatsz, és már az is óriási dolog, hogy a rengeteg hétköznapi teendőd mellett felkészültél az adott megmérettetésre, felkeltél aznap reggel, és odaálltál a feladat elé. Hogy sikerülhet a verseny?

Ha úgy sikerült, ahogy eltervezted

Ez szuper érzés! Ilyenkor úgy érzi az ember, hogy minden tökéletes. Sikerült lefutni a távot, sikerült megfutni a tervezett időt, azt a tempót, amit szerettél volna, amire az edzésprogramod épült. Volt megoldásod az esetlegesen felmerülő problémákra, és ezek a megoldások a verseny során remekül működtek is. Azt érezted, miközben futottál, hogy ez pontosan olyan út, amilyenre számítottál és ahogyan elképzelted – a nehézségeivel és szépségeivel együtt. A célba érve pedig az az eredmény született, amit kitűztél magad elé.

Egy, a terveknek vagy a fejedben megfogalmazottaknak megfelelően lezajlott verseny azt bizonyítja, hogy az edzésterved pont hozzád passzolt: úgy állt össze, ahogy kellett, passzolt a fizikai állapotodhoz, a felkészültségi szintedhez, és segített abban is, hogy minden szempontból kellően erős legyél ahhoz, hogy a legyőzd a megmérettetés közben megjelenő akadályokat, bírtad a tempót, megküzdöttél a hideggel-meleggel-széllel, és a legfontosabb: volt erőd hétről hétre kimenni megcsinálni az edzést.

Merre tovább? Először is adj magadnak néhány nap pihenést, fuss egy kicsit a tempó, a táv vagy a pulzus nézegetése nélkül. Élvezd a sikert. Érdemes a verseny után átgondolni, sőt, akár leírni, hogy milyen okai lehetnek annak, hogy úgy sikerült a versenyed, ahogyan tervezted. Mindezek után gondold át, hogy mi lehet a következő célod, és lassan kezdd el tervezgetni a további hetek és hónapok edzéseit.

Ha jobban sikerült, mint ahogy vártad

Az előbb említett eset extra verziója, óriási érzés! Mindent felülíró mámor és eufória jellemzi, hiszen még a saját várakozásaidat is sikerült messze túlszárnyalnod. Nyugodtan lubickolj a sikerben, megérdemled! Aztán mikor kicsit már alábbhagyott a felfokozott érzelmi állapot, érdemes és érdekes lehet áttekinteni, hogy mi volt a kirobbanó siker oka.

Merre tovább? Az edzésterved biztosan remekül működött, akár feljebb is léphetsz, ha van kedved, és kitűzhetsz magad elé egy még nagyobb, de azért reálisan megvalósítható futócélt. Végigveheted, hogy mik voltak azok a versenykörülmények, amik segítettek elérni ezt a nem várt eredményt. Hogyan működött a taktikád a verseny adott szakaszaiban? Sőt: vajon miért működött a vártnál is jobban? Csináltál-e másképp valamit, mint ahogy korábban tetted? Hogyan alakultak a kilométereid, a pulzusod, és hogyan frissítettél? Érdemes a jól sikerült frissítést lejegyzetelni, mert pár nap, és már nem is fogsz rá emlékezni, hogy mikor és mennyi folyadékot és szénhidrátot vittél be. Nézd vissza a felkészülési programod logikáját, mert valamit nagyon jól sikerült megtervezni.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy legközelebb is biztosan PB-t fogsz futni, és minden gond nélkül végigsuhansz majd a pályán, de azt tudni fogod, hogy mihez kell nyúlnod. Illetve azzal is tisztában leszel, hogy honnan és miből kell továbbépítkezned, ha szeretnél.

Ha nem úgy sikerült, ahogy eltervezted

Készültél, terveztél, de a verseny végeztével nem azt mutatja az óra, amit vártál... Esetleg több holtpont volt, mint amire számítottál, és nem tudtad azokat úgy kezelni, ahogy szeretted volna. Vagy a körülmények miatt nem úgy sült el a verseny, ahogy elvártad magadtól. Lehet, hogy az edzéstervedben volt a hiba, vagy túl magasra tetted a lécet, és már az edzések is mutatták, hogy nem biztos, hogy reális a célod? Persze a legjobb felkészülés mellett is előfordulhat, hogy a verseny napja nem a te napod, hiszen számos tényező befolyásolhatja a verseny sikert: a pillanatnyi fizikai és lelki állapotod, a külső körülmények (időjárás, otthon felejtett frissítés, felszerelés, nem megfelelő öltözet stb.). Ha a körülmények improvizációra kényszerítenek – ami, lássuk be, a legtöbbünkkel előfordult már –, akkor nincs garancia arra, hogy az a hirtelen meghozott döntés valóban beválik. Előfordul, hogy nem válik be. De semmiképp se csüggedj: végigmentél, megcsináltad, a nem a tervezettnek megfelelően alakult verseny még nem a világ vége. Sőt, talán ebből tanulhatsz a legtöbbet.

Merre tovább? Ha úgy érzed, a felkészültségeddel volt a gond, vizsgáld meg az edzéstervedet, nézd meg, hogy milyen edzéseket hagytál ki: ezt mindenkivel előfordulhat, most már ne ostorozd magad miatta, de okulj a dologból! Ha viszont becsülettel végigvitted a programot, akkor talán nem a te készülékedben van a hiba, hanem magában a tervben. Ha eddig nem edzővel készültél, akkor talán itt az ideje, hogy kikérd egy szakképzett edző véleményét. Amennyiben mentálisan estél szét vagy külső körülmény okozta a problémát, akkor ajánlott alaposabban átgondolni az adott tényezőt, és a legközelebbi alkalomra „kész megoldási javaslattal” előállni. Ezek legyenek olyan tudatos stratégiák, amiket vészhelyzet esetén elő tudsz venni (például: mantrák a falak legyőzéséhez, a megfelelő légzőgyakorlat, ha „beszúrt” az oldalad, dupla vagy tripla cuccellenőrzés, hogy legközelebb semmiképp se hagyd otthon az órád, a versenypólód, a frissítésed stb., és még hosszan sorolhatnánk). De a legfontosabb: mindenek előtt higgy magadban! Lehet, hogy ez „csak” egy állomás volt, tapasztalatszerzés, a tanulási folyamatod része. És nyugodtan lehetsz büszke magadra, hogy nem adtad fel, és a nehézségek ellenére is végigcsináltad.

Ha nem sikerült...

Fel kellett adnod a versenyt, mert nem bírtad. Fel kellett adnod a versenyt, mert lesérültél vagy más egészségügyi problémád akadt. Bármelyik is történt, bizonyára kudarcként éled meg, hiába próbálnak lelket verni beléd a szeretteid. Ilyenkor jönnek a „Ne szomorkodj, lesz még verseny!”, „Nincs semmi baj, legközelebb menni fog!” biztatások, amiket majd később biztosan elhiszel, de jelent pillanatban nagyon nem vigasztalnak. Pár nap masszív önsajnálatot megengedhetsz magadnak, de utána inkább nézz megint előre, mert a futásban az a jó, hogy mindig van lehetőséged javítani, újratervezni és újrakezdeni.

Merre tovább? Tedd fel magadnak őszintén a kérdést, hogy vajon tényleg fel voltál-e készülve a versenyre. Sokakkal előfordul, hogy nem sikerül jól összehangolni a munka-család-futás háromszöget, de azért odaállnak a verseny rajtjába. Most már tudod, hogy miről szól az adott táv, ami nem ment. Gondold át, hogy belefér-e az életedbe az adott verseny: tervezz újra, kérj edzői segítséget, ugyanis az általa összeállított, személyre szabott edzésterv sikerélményt nyújt majd. És akkor sincs tragédia, ha végül arra jutsz, hogy lejjebb kell tenni a lécet. Merj nagyot álmodni, de az oda vezető úttal kapcsolatban maradj a realitás talaján.

Amennyiben egy sérülés késztetett a verseny feladására, sajnos nem tudsz mást tenni, míg türelmesen végigmenni a gyógyulás folyamatán. Tudjuk, hogy szomorú, bosszantó, elkeserítő, hogy miután annyit dolgoztál, most futásmentességre ítél a tested, de ha sürgeted a dolgot, pont az ellenkezőjét éred el. Fordulj szakemberhez, fogadd meg a tanácsait, menj végig a rehabilitáció összes lépésén, és mindenekelőtt légy türelmes önmagaddal. Ha nem is futhatsz, talán a gyógytornászod, az orvosod tud javasolni olyan mozgásformákat, gyakorlatokat, amiket végezhetsz, emellett pedig keress olyan elfoglaltságokat, amik lelkileg feltöltenek: meditálj, rajzolj, fess, írj, dekorálj, csak az a lényeg, hogy lekössön és élvezd.

A futás – így egy verseny is – fontos dolgokat tanít meg önmagadról. Mesél az érzéseidről, tükörképet nyújt arról, hogy mennyire jól méred fel a lehetőségeidet, képet ad a fizikai állapotodról, megmutatja, hogy mire vagy képes, valamint megtanít a jelenben lenni. Egyfajta tükröt tart a tested és a lelked elé. Akár sikerrel, akár kudarccal végződött a versenyed, éld meg az érzéseidet és tanulj a történtekből. A következő futás egy új futás, a következő verseny egy új verseny, egy új lehetőség!

Hajrá, jó futást mindenkinek!