Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Győrfi Pál igazi örömfutó

Interjú

Győrfi Pál engedélyével - Instagram | Győrfi Pál pár éve rendszeresen fut. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője nem csak a balesetekről ad hírt, de szívügye az egészséges életmód, a futás népszerűsítése is. Életmódjával igyekszik példát mutatni.

Szeretem a futás magányos szépségét.

Négygyerekes apa, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője, valamint lelkes hobbifutó. Sőt, több mint lelkes, Győrfi Pál igazi rajongójává vált a sportágnak. És bár nem tervezi, hogy Eliud Kipchoge vagy Kilian Jornet nyomdokaiba lépve villámgyors maratonokat, illetve különleges terepultrákat fog teljesíteni, megteszi, ami tőle telik: minden másnap reggel ott van a Margitszigeten, hogy megélje a futás örömét.

 
Győrfi Pál engedélyével - Instagram
|
Annyira fontossá vált nekem a futás, hogy úgy érzem, a családom után a második legfontosabb része lett az életemnek.

Hogyan vált az életed részévé a futás?

Nem mondhatnám, hogy korábban igazi sportember voltam. Gimnazistaként ugyan kosaraztam a MAFC-ban, de a rendszeres sportolás hiányzott az életemből. Később aztán néhány éves periódusokban jártam konditerembe, de futni soha nem szerettem. Úgy éreztem, nem nekem való. Egészen 2015-ig, csak ekkor szántam rá magam, hogy belevágjak. Mégpedig azért, mert egyrészt azt éreztem, hogy mindenképpen szükségem lenne valamiféle rendszeres aerob testmozgásra, ami a szabadban történik. Másrészt olyan a családi helyzetem, hogy három kisgyerek mellett otthon kevés az énidőm, amikor magam lehetek, amikor át tudom gondolni a dolgaimat. Egyre gyakrabban fordult meg a fejemben, hogy a futás jó lenne nekem: mozognék is, tökéletes énidős tevékenység, ráadásul az egészségmegőrzésért is tennék. Ekkortájt ismerkedtem meg egy rendezvényen Monspart Saroltával, akinek elárultam, hogy szeretném elkezdeni a futást, de kissé tartok tőle, nem tudom, hogyan vágjak bele. Ő javasolt egy módszert, és én azt követve indultam el. Annyi volt a lényege, hogy 100 páros lépés futást 100 páros lépés gyaloglás kövessen, és így tovább, és akkor is váltsak át gyaloglásra, ha úgy érzem, hogy simán tudnék még futni. Csináljam ezt 1-2 hétig, aztán növeljem a futásos részt: 200 páros lépés futás, 100 páros lépés gyaloglás. Aztán 300 páros lépés gyaloglás, és így tovább felfelé.

 

Meddig bírtad ezt a számolgatást?

Sokáig, mert én amúgy is ilyen típus vagyok: ha számolgatok, jobban bírom a monoton tevékenységeket. Működött a módszer, és ez hamar sikerélményeket adott. A Margitsziget ideális terep számomra, mert gyerekkorom óta az az egyik kedvenc helyem, ráadásul útba is esik otthonról a munkahelyemre menet. Nagyjából 2-3 hónap alatt jutottam el odáig, hogy belesétálás nélkül körbe tudtam futni a szigetet. Óriási érzés volt! 25 évig mentőztem, 18 esztendeje pedig az Országos Mentőszolgálat szóvivőjeként megtörtént balesetekről számolok be a híradókban. Egyre inkább ahhoz éreztem és érzek kedvet, hogy ne (csak) a balesetekről kelljen beszélnem, de felhívhassam az emberek figyelmét az egészségmegőrzésre is. És ez csak úgy működik, ha az ember maga is ezeket az értékeket vallja, és tesz azért, hogy jó formában legyen. Ha dorbézolsz, falod a zsíros ételeket, semmit nem mozogsz, de közben meg másoknak azt javaslod, hogy éljenek egészségesen, az bizony nem hiteles. Szerencsére káros szenvedélyeim nincsenek, kiegyensúlyozott családi életet élek, valamint próbálok ügyelni az egészségemre is – utóbbinak sok szegmense van, az egyik a testmozgás. De a táplálkozásra is igyekszem odafigyelni, valamint rendszeresen eljárok szűrővizsgálatokra.

„Győrfi úr, a szíve 30 éves”

– Nemrégiben voltam MR-en, ahol azt mutatták ki, hogy a testem 30 éves – meséli nevetve az 53 esztendős szóvivő. – Aztán elmentem egy szív CT-re is, ami megállapítja, hogy milyen a koszorúér, valamint a szívizom állapota. A vizsgálat után ott is azt közölték velem, hogy „Győrfi úr, a szíve 30 éves állapotban van”. Elvileg tehát jó a kondícióm, de azért a mentős évek nem múltak el nyomtalanul: hazudnék, ha azt mondanám, hogy reggelente kiugrom az ágyból, mert 40-50 fölött az embernek az ízületei már nem olyanok, mint 20 évesen. Ebből a szempontból is fontosnak éreztem, hogy elkezdjek rendszeresen mozogni.

Kényszerpihenő tanulságokkal

Az 5,3 km teljesítse után mi történt?

Érdekes, de eleinte nem éreztem rá késztetést, hogy növeljem a távot. Egy kört futottam, utána, ha volt még néhány percem, leültem lazítani valamelyik padra, és csak úgy jól éreztem magam. Aztán bejöttem dolgozni. Nekem így volt tökéletes. De aztán egy év elteltével azt éreztem, hogy megpróbálhatnék akár többet is futni... És egy hét múlva már 14 kilométernél tartottam. Na, ezután következett a baj!

Túl hirtelen ugrottál túl nagyot?

Valószínűleg igen. Elkezdett fájni a talpam, de eleinte próbáltam róla nem tudomást venni, mondván, majd elmúlik. Aztán nem múlt el, és kiderült, hogy talpi bőnye gyulladásom van. Elmentem lökéshullám terápiára, aztán röntgenbesugárzásra, és természetesen ortopéd szakorvoshoz is. Kaptam betétet, szteroidos injekciót, de nagyon lassan gyógyultam, tulajdonképpen a tavalyi nyár végig a felépülésre ment el. Három hónap tehát kiesett a futóéletemből.

 
Győrfi Pál engedélyével - Instagram.
|
Az OMSZ szóvivője minden másnap a Margitszigeten fut.

 

Nehezen bírtad?

Nagyon! Munkába menet láttam a futókat a Margitszigeten, miközben én a sérüléssel küzdöttem, és tétlenségre voltam kárhoztatva. De három hónap után, talán a kezeléseknek köszönhetően, meg hogy bemérettem a lábamat, és vettem a lábszerkezetemnek megfelelő futócipőt, végre elkezdett javulni a helyzet. Újra belevághattam a futásba, de csak óvatosan. Azóta nem nagyon merek „ugrálni”, leggyakrabban maradok a kétnaponta egy szigetkörnél, de például múlt hét végén, amikor olyan szép idő volt, bevállaltam a 10 km-t.

 

Nem akar rekordokat dönteni

Hogyan szeretsz futni, mik számodra az ideális futókörülmények?

Az elmúlt években azt vettem észre, hogy például az időjárás tekintetében egyáltalán nem zavar az alacsony hőmérséklet, kifejezetten szeretek akkor futni. Sőt, a kedvencem a ködös, hideg, rossz idő. Én azt imádom! (Nevet.) Hétköznap szeretek inkább kocogni, mert hétvégén nagyon sokan vannak a szigeten, és elvész számomra a futásnak az a magányos szépsége, amit úgy szeretek. Mivel egyedül futok, nagyon sokszor még magamhoz képest is lassan futok. De nem baj, nem akarok rekordokat dönteni, nekem ez a 32-33 perc a bő 5 km-re tökéletes. A futásban megtaláltam azt a mozgásformát, ami nekem örömet okoz és egészséget ad. Ha nem futok, hiányzik. És habár magányos futónak tartom magam, de néhány alkalommal már indultam futóversenyen, és nagyon élveztem a közösségi élményt! Tavaly és idén is indultam a Vivicittán az OMSZ színeiben. Illetve egyszer a főnököm, a szintén futásrajongó Dr. Csató Gábor (az Országos Mentőszolgálat főigazgatója – a szerk.) elhívott a Balaton felvidékre, Badacsonyba a Dűlőre futunk elnevezésű futóversenyre. Nos, mit tagadjam, nehezen ment, a komoly emelkedőkhöz én nem vagyok hozzászokva. (Mosolyog.) De ott is és a Vivicittán is nagyon élveztem, hogy olyan sokan vagyunk, és együtt gyűrjük le a kilométereket. Fieszta hangulat uralkodik már a rajtnál is. De azt a komplex érzést, ami miatt futok, azt leginkább egyedül szeretem átélni, és akkor kapom meg, ha egymagam sportolok.

Testnek és léleknek

– A futás nekem lelkileg énidőt, magabiztosságot és sikerélményt ad, ami akkor is jelentkezik, ha lassan futok – mondja Győrfi Pál. – Fizikailag pedig jó közérzetet: kocogás után azonnal érzem a pozitív hatásait, egész nap energikusabb vagyok.

Nincs benned megint a kisördög, hogy újra feljebb lépdelj a távok tekintetében?

Ijesztő volt a tavalyi eset, és néha még mindig nem érzem magam százszázalékosnak. Mikor tavaly nyáron passzivitásra voltam ítélve, vertem a fejemet a falba, hogy mi a fenének kellett nekem kockáztatni, miért nem maradtam nyugton, hát olyan jól elvoltam én az egy körömmel... Az a tervem, hogy maradok a kétnaponta 5 km-nél, de amikor vágyom rá, lendületben vagyok, és időm is van elegendő, lefutom a 10-15 km-t. Ha bírom. (Nevet.)

A családtagjaid is sportolnak?

A feleségem tornázni jár, a 9 éves Ádám fiam focizik, a lányaim, Alíz és Lilla pedig RG-re járnak. És mindhárom gyerek úszik is. Emellett fontos családi tervem az idei nyárra, hogy együtt fussak a gyerekekkel. Monspart Sarolta módszerével szeretném elkezdeni velük, csak kicsit több pihenővel. Úgy vélem, ezzel a módszerrel megszerethetik a kicsik a futást, és számukra is pozitív élményt adhatna ez a kiváló sportág.

 

Személyes küldetés

Nem csak a te életedben, de az Országos Mentőszolgálatnál is nagy népszerűségnek örvend a futás.

Az OMSZ-nél 8000 ember dolgozik. Ez egy olyan hivatás, amit nagyon lehet szeretni, sőt, hosszú távon csak úgy lehet csinálni, ha nagyon szereted. Viszont aki valaha kipróbálta, az tudja, hogy fizikailag és mentálisan is komoly megpróbáltatást jelent. Ahhoz, hogy jól végezd ezt a munkát, jó állapotban kell lenned, testileg és lelkileg egyaránt. Éppen ezért fontos, hogy a testi és a lelki feltöltődéshez is megtalálják a kollégák a lehetőségeket. Ezt a mentőszolgálatnál mi igyekszünk is támogatni, ezért alapítottunk egy sportegyesületet: ez az Országos Mentőszolgálat Sportegyesület. Már tapasztaljuk, hogy milyen sokan érdeklődnek, és valóban, talán a legtöbbeket pont a futás érdekli. A kollégáink az OMSZ színeiben, OMSZ-pólóban vesznek részt a futóversenyeken, és vannak köztük már igazán komoly távokat teljesítők is! Június 8-án például a Nemzeti Futóversenyen állunk rajthoz, én is futok, csak még nem tudom, hogy 5 vagy 10 km-t. De a sportegyesületünkben nem csak a futóknak, de más sportágakban jeleskedőknek is szeretnénk lehetőségeket teremteni. Folyamatosan keressük azokat a cégeket, akik szívesen támogatnák ezt a kezdeményezésünket, vagyis az életmentőket.

 

 
Győrfi Pál engedélyével - Instagram
|
Szívesen jár futóversenyre is, de a futás igazi szépségét magányos futóként éli meg.

Vissza is kanyarodhatunk a beszélgetésünk elejére, amikor megemlítetted, hogy a sport, a futás népszerűsítése már-már a küldetéseddé vált.

Annyira fontossá vált nekem a futás, hogy úgy érzem, a családom után a második legfontosabb része lett az életemnek. És szeretném, ha ezt az élményt mások is átélnék. Az ország számos pontjára hívnak motivációs előadásokat tartani, és azt tapasztalom, hogy sokan nem szánják rá magukat a rendszeres sportolásra. Pedig megtehetnék. Ezért most fontos küldetésemnek tekintem, hogy bárhová is megyek, megpróbáljam népszerűsíteni a futást mint sportolási lehetőséget. Szeretném, ha az emberek megértenék, hogy itt nem világcsúcsokat kell dönteni... A futás az örömről szól, meg arról, hogy tegyél magadért valamit. Azért is posztolok olyan sokat a futásról a közösségi oldalaimon, mert szeretném, ha az emberek látnák, hogy ebben semmi ördöngősség nincs, és még egy magam korabeli, ötvenes férfi is le tudja futni a saját 5-10 kilométerét.