Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Futók és a köszönés

Istock | Futók vagyunk, ismeretlenül is egy csapatba tartozunk

Mosoly, intés, „hajrá”, tegezés.

Állandó téma, és futós fórumokon is vitaindító kérdés, hogy kell-e, hogyan kell és kinek kell köszönni, ha valaki fut. Ezt a kérdéskört próbáljuk végigjárni a különféle köszönési formák és indokolt/nem indokolt köszönések között. A futás egy szubkulturális közösséget teremt, és mint ilyen, az egy csoportba való tartozás indokolja a köszönést. 

 

Futás közben köszönni akkor illik, ha...

...ismerőssel találkozunk

Ez talán a leginkább adja magát, hiszen ahogy az utcán, buszon találkozva egy ismerősnek szoktunk köszönni. Ha pedig valakinek „civilben” is köszönünk, miért ne köszönnénk futás közben is?

...valaki rád köszön

Futás közben, ha egy futó rád köszön, és te nem ismered vagy nem ismered meg, akkor illik visszaköszönni. Az adott futó lehet, hogy összetévesztett valakivel, vagy csak tágabb közösségnek szeret köszönni, mint te, ezért hirtelen rád köszön. Nem kell megállni, nem kell fennakadni a dolgon, csak visszaköszönni és menni tovább.

 

Amikor nem indokolt a köszönés:

Nagyon népszerű futóhelyeken

Amikor valaki népszerű futóútvonalat választ, ott nem indokolt, hogy minden egyes futónak köszönjön, sőt, akár kicsit tolakodónak is érezhetik a többiek ezt a fajta kontaktteremtést. Egy olyan futókörön, ahol nagyjából 2 méterenként van egy-egy futó, túlzás lenne mindenkinek folyamatosan köszöngetni és a futásra fordítható oxigénkapacitást is csökkentené.

 

Versenyen

Talán ezt sem kell túlmagyarázni. Versenyen sokan vannak, ha mindenkinek egyesével köszöngetsz, sosem érsz célba. Persze más a helyzet, ha a fordítónál szembe fut egy ismerős futó, ilyenkor illik egymásnak drukkolni, élni azzal az erőt adó mozzanattal, hogy együtt küzditek végig a versenyt.

 

 

Hogyan köszönünk?

Intés

Amikor már igazán tapasztalt középső csoportos óvodás voltam, édesanyám mindig emlékeztetett rá, hogy ha találkozunk valakivel, akkor jó hangosan és szépen artikulálva kell köszönni az illetőnek. Lehetőleg „Kezit csókolom!” vagy „Jó napot kívánok!” formában. Bár anyukám nem értett egyet azzal, hogy az intés köszönésnek minősül a fenti formulák helyett, futó körökben igenis az! Nem kell átkiabálni a több száz méterről szemből közeledő futópajtinak, elég egy intés is.

„Hajrá!”

A legtöbbet használt köszönési formula futók között. A hajrá egyszerre köszönés és biztatás. Nincs szüksége előtte köszönni a klasszikus „szia, hali, cső, szervusz stb.” formulákkal, elég annyi, hogy hajrá! Egyébként érdekes, hogy az általam picit ismert nyelvek esetében megvan a „hajrá” futókörökben használt változata, ami kettős jelentéssel bír, hiszen egyszerre biztatás és köszönésként is funkcionál. A franciák például azt mondják, „courage” (ejtsd: kurázs), ami azt jelenti, bátorság! Angolban ugyanezt a jelentést adja a „go,go,go”, vagyis „gyerünk, gyerünk, gyerünk”. Oroszul pedig a „Давай” (ejtsd: dáváj), vagyis „gyerünk”, ami szintén ezt a jelentést hordozza.

 

Mosoly

A mosoly és a szemkontaktus is köszönés. Biztosan veled is előfordult már, hogy szépen, hangosan ráköszöntél egy futóra, aki erre csak mosolygott egyet vagy csak rád nézett, de ment tovább. Na most ez köszönés volt vagy csak becsmérlés? – kérdezted magadtól. A mosoly és szemkontaktus felvétele a köszönés, kontaktusteremtés egy fajtája, és a legtöbb esetben nem az történik, hogy a másik futó nem akar köszönni, csak lehet, hogy éppen nehéz edzése van, figyel a légzésre és ezért nem tud neked hangosan visszaköszönni, hiszen arra a néhány oxigénmolekulára is szüksége van a másiknak.

Tegezni ajánlott

Monspart Sarolta, a magyar női futás úttörő alakja azt vallja, futók és sportolók között nincsen magázódás. Sacit sem szabad tehát magázni. Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, az első európai nő, aki 3 órán belül futotta a maratont. Ha tehát Saci azt mondja, két futó nemtől és életkortól függetlenül tegezheti egymást, akkor az úgy is van!