
Szöveg: Máthé Dóra Zsuzsa | 2020.01.05. | Frissítve: 2020.01.08. | |
deena8050 Instagram | Deena Kastor női maratoni csúcstartó az Egyesült Államokban. Szerinte a futásban sokkal sikeresebb lesz az, aki pozitív gondolatokkal biztatja magát a belső monológjaiban
Deena Kastor, az amerikai női maratoni csúcstartó (2:19:36), a 2004-es olimpia bronzérmese, a London Marathon és a Chicago Marathon győztese írt egy könyvet Let Your Mind Run címmel, a pozitív gondolkodás erejéről a futásban. A technikát a saját magán végzett megfigyelésekkel alakította ki, és azt mondja, valóban működik!
Regeneráció - az mi is?
Deena sokáig azt gondolta, csak az az idő számít felkészülésnek, amit futócipőben tölt, edzéssel. Nem igazán tartotta fontosnak a regenerációt, a hidratáltságot, a táplálékkiegészítőket és alvást. „Aztán rá kellett döbbennem, hogy mennyivel hatékonyabb lesz a futóedzésem egy-egy extra óra alvástól vagy egészségesebb ételek fogyasztásától. Aztán tudatosan elkezdtem odafigyelni a regenerációmra, és úgy indultam el másnap edzeni, hogy megtettem mindent azért, hogy a szervezetem regenerálódjon. Nagyon érdekelt, hogy ezzel a biztos tudattal vajon többre képes-e a testem” – meséli Kastor a Women's Running magazinnak adott interjújában.
Negatívból pozitívat
Az amerikai futónő azt mondja, tudatosan kellett koncentrálnia arra, hogy ne a negatív, degradáló gondolatok harsogjanak a fejében. Elkezdte átkeretezni a gondolatait. Például ahelyett, hogy „Te jó ég, ennek az emelkedőnek sosem lesz vége”, arra gondolt, hogy „De jó, ez a felfelé futás sokkal erősebbé fog tenni”. Minden nap tett azért, hogy ezeket a dialógusokat pozitívvá formálja, és a saját meglepetésére azt tapasztalta, hogy egyre jobban működik a pozitív gondolkodás módszere. Kastor eleinte csak érezte a változást önmagán, most pedig már biztosan állítja, hogy a módszer működik.
A negatív gondolatok elhagyása
Deena Kastor azt mondja, elsősorban tapasztalati úton sikerült kifejlesztenie a módszert. „Az egész teljesen természetes folyamat volt, nem sok szakirodalmi anyagot találtam a témában, amiből kiindulhatnék, ezért a saját tapasztalataimra hagyatkoztam. Csupán figyeltem a saját energiaszintem változását, miközben egy emelkedőre futottam fel, és pozitív gondolatokat mantráztam a fejemben. Figyeltem magamat, hogy milyen gondolatokra, milyen szavakra hogyan reagálok. Tulajdonképpen ez egy nagyon izgalmas játék is volt számomra.”
Saját maga szurkolólánya
Az amerikai csúcstartó olyan hangulatot próbált teremteni önmagában, mintha egy versenyen futna, és rengeteg ember biztatná a cél felé haladva. De nem úgy kell elképzelni a módszert, hogy Kastor folyamatosan mormolja magában az adott mondatokat. Ha mondjuk résztávos edzése van, akkor a tempós részek előtt ad magának pár másodpercet arra, hogy befelé figyeljen, és azzal a mondattal indul neki: „Na jó, itt és most kell magad odatenned, gyerünk!”. Amikor pedig egy újabb etaphoz érkezik, nem arra koncentrál, hogy az előző résztáv hogy ment: az olyan mondatokat, mint „Jaj, gyerünk már, miért nem megy jobban?” olyan állításokra cserélte, hogy „Igen, gyerünk, menni fog, menni fog!”.
Nem csak fejben hat
Igazán elképesztő, de a pozitív (vagy a negatív) gondolatok nem csupán a kedélyállapotunkra vannak hatással. Igazi láncreakciót képesek elindítani a testben a hormonok és az idegrendszer közreműködésével. A pozitív gondolatok a hormonoktól kezdve az idegrendszeren át a mellékvesén keresztül egészen az izmokig képesek érezhető változást elérni. Ez az a folyamat, ami Kastort is megfogta, ezért kezdte el foglalkoztatni az a kérdés, hogy mire lenne képes, ha használná a módszert.
A stresszkezelés gyakorlása
„Igazán nagyszerű dolog a sportban, hogy olyan stresszes helyzetekbe sodorjuk a saját testünket, amikor fáradtságot, félelmet és szorongást is érezhetünk, mert attól tartunk, hogy nem tudjuk befejezni vagy teljesíteni az előírtakat. Amikor az ilyen nehéz pillanatokat és gondolatok elviseljük, akkor megtanuljuk kezelni a stresszes helyzeteket, ami a mindennapi életben is igazán hasznos képesség” – mondja Kastor. Szerinte a futásban megélt mélységek és magasságok erős érzelmeket teremtenek, és az ilyen irányú tapasztalatokat pompásan fel lehet használni a hétköznapokban is. A futás során mindenki megéli azokat a szituációkat, amelyek során nem tudja irányítani az eseményeket (például, ha elkezd esni az eső, a verseny időpontját elhalasztják vagy akár a célversenyen közbeszól egy görcs stb.), ilyenkor meg kell tanulni elfogadni a helyzetet, és a lehető legjobbat kihozni belőle. Kastor a mindennapi életből azt a példát hozza, amikor éjszaka a fürdőszoba felé tartva belerúgsz egy kihúzott szék sarkába, ahelyett, hogy azt mondanád, „Hogy a fenébe került ez ide, miért pont ide, miért pont most?”, ahelyett azt is mondhatod: „Jó, legközelebb sokkal jobban oda kell figyelnem, merre lépek”. De lehetne hozni magánéleti vagy munkahelyi példákat is.
Módszer kipróbálva
Kastor egy nyári ifjúsági futótáborban tartott futóedzéseket, és ki is próbálta a módszert a résztvevőkkel. Arra ösztönözte a fiatalokat, hogy amikor fel kell pörögni, csak pozitív, saját magukat biztató gondolatokat hívjanak elő, majd amikor pihenőidő van, csak a lélegzetükre figyeljenek, ne az előző sprinten és ne is a következőn agyaljanak. „Azt hiszem, ez is egy fontos oldala a technikának, hogy a folyamatokat próbáljuk meg egymástól elválasztani: amikor fel kell pörögni, csak erre figyelj, amikor viszont pihenni kell, ne gondolkodj az edzésen” – mondja az amerikai.
Hálanapló
Az amerikai futónő létrehozott egy hálanaplót, ami amolyan pozitív események gyűjteményeként szolgál. Ebbe Kastor kizárólag azokat a dolgokat, eseményeket és eredményeket írta bele, amiért hálás az életben. Ez a tevékenység az endorfin hormon felszabadulását teszi lehetővé, nem pedig stresszt és kortizolt indukál. „Teljesen mindegy, hogyan vezeted a hálanaplódat, akár a telefonod hangrögzítőjére is rámondhatod a piros lámpánál a napi pozitív eredményeket, vagy esténként összeírhatod egy füzetbe. De nagyon fontos, hogy abban a pillanatban, amikor ezeket felidézed, csak a pozitív eseményekre koncentrálj” – tanácsolja Kastor.