
Szöveg: Viniczai Andrea | 2021.03.02. | |
Vannak, akik az esti vörösborra esküsznek, vannak, akik a videójátékokra, és vannak, akik a futással oldják meg, hogy levezessék a napi stresszt. Akik így tesznek, állítják, hogy a futás a leggyorsabb stresszcsökkentő, ami azonnal hat testre és lélekre egyaránt.
Többféle motiváció is van a rendszeres futás elkezdésére: megszabadulni pár kilótól, lefutni egyben 10 kilométert, energikusabbá és fittebbé válni. Ám rengeteg egyéb jótékony hatása is van a kocogásnak, ami a mentális egészségünkre is befolyással van.
Koronastressz – lefutva!
A koronavírus járvány első hulláma alatt az Asics egy 14.000 főt megkérdező kutatást végzett, melyben a pandémia alatti edzési szokásokra voltak kíváncsiak. Az eredményekből készült tanulmányból az derült ki, hogy a kijárási korlátozások csak fokozták a sportolási vágyat, a rendszeresen edzők több mint egyharmada vallotta, hogy aktívabb, mint korábban. A válaszadók kiemelték, hogy a futás számukra nemcsak a testi egészség megőrzését jelenti, hanem 67 százalékuk azt hangsúlyozta, hogy a testmozgás segít nekik a mindennapokban mentálisan megbirkózni a járvány okozta kihívásokat jelentő helyzetekkel. Ráadásul a megkérdezettek 81 százaléka úgy érezte, hogy a futás kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy fejben kicsit lelazuljanak a korona-parától, míg 65 százalék azt állította, hogy számukra a futás szellemi előnyei felülmúlnak bármilyen más testmozgási formát.
A futás élettani hatása
A futás közben a testünkben zajló folyamatokat már számtalan vizsgálat elemezte. De az egyik legfontosabb megállapítás, hogy szervezetünkben ilyenkor megnő az adrenalin, a dopamin, az endorfin és a szerotonin szint. Ezek egy része a boldogságérzetért is felelős, ezért is hívják boldogság hormonoknak, amiknek hatására csökken az emberben a szorongás szint, javul az általános körérzet, csökken a stressz. A rendszeres futásnak a mentális jólétre gyakorolt kedvező hatásait a megváltozott hormonszint, valamint számos idegátadó anyag - beleértve az endorfinokat is - okozza. De mi is történik a gyakorlatban ilyenkor? Ha gyakorta futsz, biztos megfigyelted, hogy a rendszeres és tartós futás eltereli a figyelmedet a negatív gondolatokról. Vagy talán már az is előfordult veled, hogy futás közben vagy a futást követő pár órában jutott valami kreatív, újfajta gondolat az eszedbe, olyan, amelyre korábban nem is gondoltál. De arra is lehetett példa, hogy a probléma, ami egész nap foglalkoztatott, sokkal kevésbé tűnt fontosnak futás után.
A terápia a lábadban van
Kelly McGonigal, egészségpszichológus, a Stanford Egyetem oktatója is részt vett az Asics kutatásában és így összegezte a tapasztalatait: „Teljesen logikus, hogy a mozogni vágyók a világ minden táján a futás felé fordultak a járvány megjelenésekor. A karantén és az elszigetelődés idején ez a legegyszerűbb sport, ami közben szó szerint lehet érezni, hogy előre haladunk, hogy az erőkifejtésünk eredménnyel jár. Egy olyan időszakban, amikor karanténban vagyunk és az élet többi területén megrekedünk, a futás közvetlen fizikai élményt nyújthat a szabadság megélésére”.
Hogyan vezet a rendszeres futás a jobb mentális jóléthez?
Tudományos kutatások már bizonyították, hogy a testmozgás javíthatja a mentális egészséget, ugyanakkor a hatás mindkét irányban működhet, vagyis a mozgásszegény életmód tünete és okozója is lehet a rossz mentális egészségnek. Ezért javasolnak a szakemberek legalább napi 25-30 perc aktív mozgást, ami természetesen lehet akár séta is. A tempós mozgás azért is jótékony, mert saját testi folyamatainkra terelődik a figyelmünk, a szervezetünkben zajló folyamatokra összpontosítunk, ezáltal olyan szervi történésekre is felfigyelünk, amit egyébként alig vennénk észre. Jobban észleljük az izmaink feszülését-lazulását, szívünk dobbanásait vagy az orrunkba, tüdőnkbe áramló levegő útját. De környezetünk hatását is jobban megfigyelhetjük magunkon: ha erdőben futunk, észrevesszük talpunk alatt a talaj keménységét, vagy puhaságát, a tiszta levegőt. De ne felejtsük el azt sem, hogy a rendszeres testmozgástól megnő az önbecsülésünk abból adódóan, hogy le tudjuk a saját lustaságunkat győzni. Ez pedig olyan érzést kelt, hogy urai vagyunk a testünknek, és az történik, amit elterveztünk, amit akarunk.