Szöveg: Csaba Orsolya | 2021.02.05. | |
by halfpoint | A kisebb-nagyobb kihívások a futásban, így például egy jó dombos edzés is, segíthetnek túllendülni a motivációs holtpontokon
Ha csökken a motiváció...
Vannak olyan napok, hetek, amikor nem mindig egyszerű rávenni magunkat a futóedzésre... Persze motivációs gödörbe bármikor kerülhetünk, de ha kitartunk a rendszeres sport mellett, előbb-utóbb a lelkesedés is visszatér. Ezt segíthetjük elő néhány egyszerű, de jól bevált trükkel, amiket bevetve újra izgatottan nézhetünk a következő edzésünk elé.
Indulj el egy úton...
Mindenkinek megvannak a kedvenc futóútvonalai, akár a városban, akár terepen. De bármennyire is szeretjük ezeket, egy idő után annyira megszokottá válnak, hogy egy monoton edzést – mondjuk egy hosszabb, alacsony intenzitásút – még egyhangúbbá tehetnek.
Szánj rá egy kis időt, és fedezz fel új útvonalakat a lakóhelyeden, valamint annak környékén! „Futóturistaként” fusd be a városod olyan részeit, amerre ritkábban jársz. Esetleg kutasd fel azt is, hogy arrafelé milyen építészeti, történelmi látnivalókkal találkozhatsz, amiket érdemes szemügyre venni.
Ugyanezt terepen is megteheted, csak nézz alaposan utána az új útvonaladnak, tervezd meg pontosan, ha számodra eddig még ismeretlen helyszíneket fedeznél fel. Mostanában a frekventált kirándulópontokon – főleg a főváros környékén – nagy a zsúfoltság, érdemes böngészni többek között a Magyar Természetjáró Szövetség túraapplikációján, mert számos olyan nagyszerű útvonalat találhatsz, amiket járva kevésbé szembesülhetsz „tömegnyomorral”.
Kihívások és apró jutalmak
Alapvetően a futás öröméért futunk. A fittségünkért futunk. A jó közérzetünkért futunk. És ez mind annyira szép... Viszont vannak napok, amikor legszívesebben magasról tennék a futás örömére, a fittségre meg a jó közérzetre. Sőt, futás helyett a jó közérzetet inkább azt jelentené, ha meló után a kanapén heverészve letolhatnánk egy pizzát, miközben a kedvenc Netflixes sorozatunkat nézzük. Nos, ilyen esetekben jönnek jól az apró kihívások és a kis jutalmak.
Ha például egy hosszabb, lassabb edzésed van aznap, iktass be a végére némi lépcsőzést (Ancsur kolléganőm Erősödj, gyorsulj, lépcsőzz! című cikkében találsz ehhez néhány remek ötletet). Esetleg próbáld ki magad az atlétikai pályán – ide kattintva a 3. számú edzésterv szép kihívás lehet –, ha van rá lehetőséged. Habár egy ilyen „szerencsétlen” napon már az is tökéletes, ha az előírt bármilyen edzésedet megcsinálod. A lényeg úgyis utána jön! Ezekben a nehézkes esetekben ajánlj fel magadnak nyugodtan valami jutalmat edzés utánra. Ez lehet például a fent említett pizza-kanapé-sorozatbambulás triumvirátus, a kedvenc ízesített kávéd soron kívül, egy hosszú, lazító fürdőzés anélkül, hogy azon járna az agyad, mit kell még aznap csinálnod. Bármi, amit egy rohanós hétköznapon általában luxusnak tartasz. Ha ezt a kis jutalmat beígéred magadnak, sokkal kisebb eséllyel lógod el az edzést még akkor is, amikor extrán „baromira nincs kedvem ma futni" hangulatban vagy.
Hallgasd!
Ahogy az útvonalat, úgy a másik motivációs kedvencet, a zenei lejátszási listát is érdemes rendszeres időközönként frissíteni, az adott időszakra hangolni. Készíthetsz külön listát a nagyobb kihívást jelentő, pörgősebb futóedzésekhez; a hosszú futásokhoz; azokra a napokra, amikor egyáltalán nincs kedved futni, mégis elindulsz és így tovább. Nálam most épp ez a módszer vált be: a napokban jelent meg az egyik kedvenc zenekarom új albuma, le is töltöttem a lemezt, de nem fogom meghallgatni, majd csak a következő futásom alatt. Habár mostanság nincs gond a motivációmmal, ezt az edzést értelemszerűen különösen várom.
A zene mellett a hangoskönyvek, a podcastek is nagyon jól beválnak motivációs eszközként – de a monotonitás ellen is. Az alapozás időszakában járunk, ilyenkor túlnyomórészt alacsony intenzitású futások szerepelnek az edzéstervben. Ezeket a futóedzéseket egy-egy érdekes, izgalmas podcast nagyon fel tudja dobni, pontosabban – legalábbis én így tapasztalom – mintha gyorsabban telne velük az idő. A beszélgetés teljesen elvonja a figyelmemet arról, hogy úgy érzem, „tötymörgök”.
Verseny önmagaddal
Mivel jelen állás szerint nincsenek versenyek, így maradnak a virtuális megmérettetések, a szuper instant körök és társaik. Habár a versenyhangulat elmarad, ezek az alkalmak is komoly motivációt – és persze sok esetben érmet – jelenthetnek. Sőt! Egy tavaly végzett felmérés arra az eredményre jutott, hogy a sportolónak az önmaga legyőzésébe fektetett edzésmunka sokkal erőteljesebb motivációs tényező, mint az, hogy másokat utasítson maga mögé – és ez különösen igaz a futókra. (Erről részletesebben is írtunk ebben a cikkünkben.)
A célt tekintve tulajdonképpen mindegy, hogy a PB-t az adott távon 5000 ember között teljesíted vagy egymagadban. Az egyéni legjobbhoz mindenképpen szorgalom és befektetett munka szükséges, és bár fontos (lehet) a körítés, a lényeg a legvégén mégis az, hogy sikerült-e a megfutnod a vágyott időt.
De versenyezni önmagaddal nem csak a versenyeken lehet, hanem edzésen is. Ha például dombedzést is végzel, alkalomról alkalomra próbáld meg felülmúlni önmagad, mondjuk úgy, hogy plusz egy ismétlést is rápakolsz. Vagy ha van rá lehetőséged, eddz néha atlétikai pályán is – már csak a környezet miatt is kicsit versenyhangulata van egy ilyen futásnak, főleg akkor, ha össze is tudod hasonlítani a köridőket az előző pályaedzésed köridőivel.
Tekints a futásra énidőként
Az elmúlt években az énidő kifejezés kissé elcsépeltté vált, de azért nagyon jól kifejezi, sokunknak mit is ad a futás, a sport. Azt az időt, amit önmagunkkal tölthetünk, amikor csak magunkkal és a gondolatainkkal vagyunk – miközben rengeteget teszünk az egészségünkért.
Amikor éppen úgy érzed, hogy a motivációd a béka popsija alatt van, akkor gondolj mindig arra, hogy a futás a tiéd, rólad szól, a te időd, ráadásul fizikailag és mentálisan is egy olyan pluszt ad, ami felbecsülhetetlen értékű.
