Mindent a futásról nőknek Németh Györgyi blogja
Írj nekünk

Miért is kell egy csapat?!

Ezen a héten olyan futást csaptunk a kis csapattal, hogy az még! Egy Ferathlon elnevezésű batyus bulit! Nem tudom, hogy ez volt-e a cél, de a végén a frissítés erősebb lett mint maga a futás, és az azt követő medencés buli volt a nonplus ultra! Azért edzettem a héten, bár egy kicsit visszafogottabban mint máskor.
 
 
 
 
A Naszály trail után egészen gyorsan regenerálódtam. Hétfőn 10km-es futással mozgattam át tagjaimat. A trail után átmasszíroztam magam az SMR hengerrel és semmi bajom nem volt így másnap sem. Én valóban használom az eszközt az edzés előtt és után egyaránt. Azt tapasztalom, hogy sokan megveszik a hengert, aztán nem tudják használni és igazán nem is tudják, hogy mikor érdemes beiktatni az edzésbe a hengerezést. Nagy mumusom a kialvatlanság az egész hetemet áthatotta. Továbbra sem tudok 5 órás alvással elkotyogni.
 
Az edzéseim a következőképpen néztek ki a héten:
 
Hétfő: de.: 10km futás, du: intenzív állóképességi torna 60perc
Kedd: bringa 36km (hiiiiideg volt)
Szerda: intenzív állóképességi edzés+kondi 90 perc
Csütörtök: semmi, itt már KO voltam
Péntek: 3550m úszás
Szombat: 14km futás  Ferathlon!
Vasárnap: 10km domb futás 12*200m sprint dombra fel (Polar training load index: 90)
 
A képek is elárulják a futás és a dőzsölés arányát. Nem kell félteni minket, ezt a sok kaját bőven lefutjuk év közben. :)
 
 
FERATHLON - A BULIFUTÁS!
Szombaton a kis futócsapatunkkal tartottunk egy amolyan bulifutást. A Gödi Termálstrandtól indultunk délután fél 3-kor.  A 14 kilis körünk egy része terepen haladt, majd visszatérve a városba, két futótársunk rezidenciáján is megálltunk "frissíteni"! Hát mit is mondjak, az egész eseményre jellemző volt, hogy a frissítés erősebbre sikeredett mint maga a futás, - de ilyen is kell. Igazán meghitt élmény volt, ahogy Vityjáék kertjében ott gőzölgött az illatos, fűszeres bor, pislákolt a gyertya az asztalon. Amolyan elő karácsonyi hangulatot teremtett Vityjáék családja, a sötétedő délutánon. A rövid trakta után, pár háznyi kocogás után Zsókáéknél is megálltunk egy kis mézeskalácsot, meg egy pár kupica pálinkát bedobni. Én absztinens vagyok, sosem iszom, egyszerűen nem bírom az alkoholt (már vagy 10 éve). Szóval nem elvi alapon vagyok sznob, hanem mert muszáj. A maradék 4 és fél kilométert pedig a forró termálfürdő utáni vágy hajtotta. Megérkezve a strandhoz, a lakodalmakat megszégyenítő gazdag kínálat fogadott, amikor Zsókáék felcsapták az autójuk csomagtartóját. Mindenki bedobta a közösbe a magáét. Nem is tudom felsorolni, hogy mi mindent hoztunk magunkkal: hurkát, pogácsát, kókuszgolyót, sajttortát, pitét, gyümölcsöt, mindenféle italokat stb. Ezeket aztán becuccoltuk a strandra, és folytattuk az evés-ivást a medence partján (is!). Én nem mondom, hogy nem volt sokkoló a látvány a többi fürdőzőnek, dehát ilyen ez a társaság! A medencében aztán a nem futó családtagok is csatlakoztak hozzánk.
Vasárnap egy dombfutás kipipálásával akartam legalább egy sportértékű futást is magam mögött tudni a héten. Így 11x200m domb sprinttel boldogítottam magam. Most már több mint egy hónapja futok heti rendszerességgel dombon. Ezt a jó szokásomat pedig megtartom!
 
A héten egyszer úsztam, de az kiadósra sikeredett. A normál edzéseim, amiket a teremben tartok elég kemények. Gyakorlatilag állóképességi edzésről van szó, magas intenzitással dolgozunk az edzés java részében. Ezek is eléggé odavágnak, így másnap nem egyszerű a futás. Ebben az évben még két megmérettetésre készülök. Az egyik a Vulkán túra lesz, ami hasonló a Mátrabérchez és a váci Mikulás-futást is szeretném beiktatni. Ez utóbbi nem biztos, hogy összejön, mert sok a családi program is a hétvégéken. Fejben pedig már a jövő évet tervezgetem!
 
Néha írj azért, hogy neked milyenek a heteid!
 
Jó futást!
Györgyi