Már javában készülök a Szentendre Trailre (53,9km, 1640m szintemelkedés). Most ez az egyetlen verseny adja az első félévi futásaim ritmusát, és baromi nehéz visszakapaszkodni. Persze az pozitív, hogy majd egy éves vergődés után sikerült felvenni a ritmust a nagy háromszögben (munka-család-futás).  A 2017-es bejegyzéseim másról sem szóltak mint a prioritások átsorolásáról, és most úgy tűnik, hogy mindenki boldog. Még egy gyors gondolat: borzasztóan nagy a kontraszt egy végigfutott és egy kocogós év között. Becsüld meg a formádat, mert akármennyire is úgy érzed egy nagy verseny mezőnyében, hogy sehol sem vagy a többiekhez képest, ezt a formát is visszasírod majd egyszer. 

A Szentendre trailt már futottam 2016-ban, amikor heti 5 futással készültem. Idén csak heti 4 futás fér bele, meglátjuk mit hoz majd ez a felkészülést, "happy finish-t" vagy küzdelmeset. Jébé (Jakus Béla) edző most talán picivel több tempósabb futást tett a programomba v. én vagyok annyira trottyon, hogy ami nem olyan tempós, azt is erősebbnek érzem. Elég nehéz a formámat visszahozni, mert a tavalyi év heti 3 futása nem volt elég arra, hogy azt a szintet megtartsam, amit 2016-ban összefutottam. A sok ülőmunka, és a kevéske kilométerek hoztak is pár kilót, amit egyetlen futónak sem kell mondanom, hogy mennyire negatívan hat a teljesítményre. Így még nem is vagyok a versenysúlyomnál, de elindult a folyamat.

Így készülök a Szentendre-trailre

Mentálisan muszáj egy kis tunning

Először is tavaly fel kellett adnom a Bükki Fun Run-t (35km) és a Szentendre-trail (53km) helyett is átneveztem a Visegrád-trailre (29km). Mindkét döntés helyes volt, utólag is azt mondom. Viszont a lelkemnek kell a bizonyíték, hogy az idő jó szervezése mellett, képes vagyok én még erre. Mert hiszem, hogy amatőr futóként az edzésre szánt vagy szánható idő az elsőszámú tényező, ami befolyásolja, hogy mit tudunk kihozni önmagunkból. Mindenki annyi időből “főz” futóként, amennyit ebbe a hobbiba bele tud vagy akar tenni. Szóval első számú motiváció, az hogy újra bzonyítsak magamnak, a másik pedig az, hogy formába szeretném hozni magamat. Bevallom egyáltalán nem bánom a 2017-es lazább évet, mert kellett mentálisan és fizikálisan is, hogy más dolgokba is tegyek energiákat. Én az a futó vagyok, aki nem szívesen szánja az összes szabadidejét csak a sportra. Szeretek mozogni, de azért vannak más programok is, amire szívesen szánok az időmből, például itt van a munka (ööö) . 

Szóval mivel készülök még? Edzésterv szerinti futásokkal, terepfutásokkal

Hetente kétszer megyek terepre. Az egyik futásom egy rövidebb, egyelőre 70 perces, amiben egyre növekszik a közepesen magas intenzitású szakasz időtartama. A másik pedig egy jelenleg még 2 óra 30 perces hosszú futás, amiben szintén van valamennyi intenzív szakasz, de alapvetően kellemes tempójú. Ez a két terepfutás van a heti négy edzésemben. Az időben rövidebb terepfutást a Svábhegy, Normafa, János-hegy vonalon tolom. A hosszú kirándulót pedig többnyire a Börzsönyben vagy a Naszályban. Ezekről a futásokról a @futasrol_noknek Instagram sztoriban szoktam fotókat feltenni, illetve nem olyan régen készítettem egy privát Insta oldalt is @gyonemeth, így találhatsz meg, ha érdekel.

 

Aszfaltos futásokkal

Aszfalton kétféle edzésem van. Az egyik egy fokozó futás, amikor pár kilométer bemelegítés után 2-2,5 kilométerenként növeljük az intenzitást, elérve a (jelenlegi) félmaratoni tempóhoz közelítő tempót (ami most borzasztó csiga) majd egy szintén 2-3 kilométeres levezetéssel zárjuk az edzést. Lóg a nyelvem az 5:20-as kilométerek alatt, totál visszaestem, de ez van. Nyaff! Ezt az edzést szeretem a legkevésbé, mert utálok gyorsan futni – nyilván azért, mert most elég vacakul megy. A másik aszfaltos futásom egy regeneráló 1 órás kellemes tempójú edzés.

Erősítő edzésekkel

Hetente 2x1 órát szánok az erősítésre. Vagy elmegyek reggelenként Cross-Fitre, köredzésre, súlyzós crossra vagy TRX-re vagy a Home GYM-ben (azaz itthon) edzek. Elég sok cuccom van itthon is, ráadásul most még bővítettem a repertoárt, így az eszközökön már nem múlhat (basszs', nincs már mire fogni).  Az izmaim is rendesen leeresztettek a tavalyi visszafogottabb edzések következtében. Mindig mondom, nem szabad leállni! Én csak visszavettem, de már annak is súlyos nyomai vannak, mi lenne, ha teljesen leállnék.

Görgőzöm is hetente 2x - most valahogy van hozzá kedvem

Nem tervezek egyelőre tudatosan triatlon versenyt, de azért motoszkál bennem, hogy just for fun, el kéne indulni idén mondjuk egy olimpiai távon, arra a felkészülésre talán lesz időm. Szóval az edzéseimen beteszek egy jó zenét, és a zene ritmusára elszórakozom a tempóval, a fél lábas tekerésekkel. Ezeket a görgőzéseket tavasztól szeretném egy hétközi rövidebb és egy hétvégi hosszú tekeréssel felcserélni. Na jó, már az is szép lesz, ha a heti egy hosszú tekerés összejön.

ööö és kéne egy kis úszás is

Nos, ez az a téma, ami a legtöbbször kiesik a heti feladatok listájából. Szeretném tartani, hogy legalább hetente egyszer eljussak úszni, hogy ne felejtsem el, mégis hogyan is kell, de ha valalmi bukik, akkar az az úszás.

Muszáj a regenerációra is figyelni

Nem tudom, hogy a sok ülés miatt vagy azért, mert telik felettem az idő, de sokkal merevebbnek érzem magam mint mondjuk 3-4 évvel ezelőtt. Így most igyekszem a masszíroztatást 2-3 hetente megoldani. Egy masszírozás után tök jól megy a futás, egyáltalán nem merevedik le a vádlim, ami nekem az egyik gyenge pontom.

Szóval próbálkozom visszakapaszkodni amennyire lehet. Fókuszban a Szentendre trail. Itthonról dolgozom, ami szuper, de munkamániás lévén, borzasztó tudatosnak kell lennem ahhoz, hogy letegyem a feladatokat és azt mondjam ,hogy ennyi volt mára, jöhet az egyéb dolog és az edzés. Bármit is csinálunk az életben, az egy választás. A választással pedig lemondunk valami másról. Nos, ezt is gyakorolgatom, amikor futok.

Remélem neked jól mennek az edzések. Ha megírod, hogy milyen versenyre készülsz, azt megköszönöm.

Jó futást!

GYörgyi