Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Visszatérés a sporthoz, a futáshoz a koronavírus-fertőzés után

Istock | A COVID-19-ből felépülés után alacsony intenzitással kezdve, a fokozatosság elvét mindvégig szem előtt tartva szabad visszatérni a rendszeres futáshoz

Dr. Pavlik Gábor sportorvos tanácsai.

A Covid–19 kapcsán bennünk, amatőr futókban is sok kérdés merülhetett fel az elmúlt hónapokban. Rendszeres kardioedzést végzőként mikor és hogyan térhetünk vissza a sporthoz, ha elkaptuk a koronavírust? Milyen ajánlások vonatkoznak a tünetmentes, az enyhe, a közepes vagy súlyos fertőzöttségen átesőkre a testmozgással kapcsolatban? Mire figyeljünk a prevenció érdekében? Dr. Pavlik Gábor egyetemi tanár, sportorvos, az MTA doktora segít eligazodni a témában.

 

Az elmúlt hónapokban jelentősen meghatározta a mindennapjainkat a pandémia, erőteljesebben fókuszba került mind a fizikai, mind a mentális egészségmegőrzés. Habár a sportszakmai szervezetek versenysportolók számára készült állásfoglalása a koronavírussal kapcsolatban az amatőr sportolókra nézve természetesen nem kötelező érvényű, de sok szabály, javaslat ugyanolyan fontos és hasznos lehet számunkra is, mint a profiknak. Érdemes tehát megfogadnunk a szakértők tanácsait; ne vegyük félvállról a betegséget, ha megfertőződtünk, akkor az egészségünk visszaszerzése, a szívünk, a keringési rendszerünk megóvása érdekében ismerjük meg és tartsuk szem előtt a legfontosabb tudnivalókat.

 

Lehetséges tünetek, következmények

Habár a Covid–19 gyakran nem okoz tüneteket, és sokan teljesen tünetmentesen vészelik át a betegséget, a koronavírus lehetséges szimptómáival fontos tisztában lennünk.

Enyhe tünetek: Száraz köhögés, a szaglás és az ízérzés zavara, általános gyengeség, ízületi fájdalom, 24 órán belül lezajló láz, hőemelkedés.

Elhúzódó (24 órán túl jelentkező) panaszok: Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, kiújuló légszomj. Amennyiben az enyhe tünetek közül pl. a szaglás és az ízérzés zavara 24 óránál hosszabban tart, az önmagában nem jelent elhúzódó tünetet.*

Ahogy az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) Országos Sportorvosi Hálózat és a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálat október végén kiadott állásfoglalásában* olvashatjuk:

„Igazolt COVID–19 betegséggel összefüggésben számos keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmény ismert. A szövődményes szívizomgyulladás következményei között a szívritmuszavar és hirtelen szívleállás akár fatális kimenetelű is lehet, melyek előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is jelentkezhetnek.”

Teljes mértékben egyedi, hogy kinek milyen hatással van a szervezetére a Covid–19, hangsúlyozza dr. Pavlik Gábor.

– Nagyon sokan vannak, aki pozitív teszttel, tünetek nélkül vészelik át a betegséget, másoknál csak néhány napig jelentkeznek a szimptómák, és sajnos akadnak egészen súlyos esetek is. Számos tényező befolyásolhatja azt, hogy valaki tünetmentesen, enyhe, közepes vagy súlyos lefolyással esik át a fertőzésen: függhet az egészségi állapotától, az életkorától, az immunitási állapotától, az erő-állóképességétől, és még sorolhatnánk.

 

Hogyan hat a koronavírus a szívre, az érrendszerre?

– A Covid–19 elsődleges célpontja a tüdő, de más szerveket is károsíthat. A szív esetében a szívizmok működését csökkenti, gátolja – magyarázza Pavlik doktor. – A szívizomnak ugyanis van egy bonyolult rendszere, amely energiát ad a szív összehúzódásához. A vírus ezt a rendszert támadja meg, melynek következtében a szív gyengébb lesz, nem tud annyi vért kipumpálni, és a kipumpáláshoz is nagyobb energiára van szüksége. Ezért hajlamosabbá válik a gyulladásra.

 

 

Mikor és hogyan kezdhetsz újra sportolni, futni?

A fentiek ismeretében különösen fontos, hogy a koronavírusos sportolók – profik és amatőrök egyaránt – komolyan vegyék a betegséget, akkor is, ha egyáltalán nincsenek, vagy csak enyhe tüneteik vannak. Covid–19 fertőzés esetén a sporttevékenységet fel kell függeszteni!

 

Tünetmentes és enyhe lefolyás

– Ha az amatőr sportoló tesztje pozitív lett, viszont nincsenek tünetei, akkor két hét pihenés javasolt, sporttevékenységet ezalatt nem szabad végezni. Amint negatív tesztet produkál, és továbbra sem tapasztal tüneteket, visszatérhet a sporthoz, a fokozatosság elvét szem előtt tartva, alacsony intenzitással kezdve – mondja dr. Pavlik Gábor.

A két hét pihenés javasolt abban az esetben is, ha a tünetek enyhék, ami ebben az esetben az időtartamot jelöli, vagyis azt, hogy 24 órán belül lezajlanak. A kéthetes kihagyást követően, negatív teszttel, újra sportolhat, de két hétig csak alacsony intenzitású testmozgás javallott.

 

Közepes, kórházi kezelést nem igénylő lefolyás

Ha a tünetek, még ha enyhék is, de 24 órán túl fennállnak, bár kórházi kezelést nem igényelnek, Pavlik doktor azt javasolja, hogy a sportoló legalább négy hétig „maradjon csendben”, pihenjen, ne sportoljon.

A negatív teszt után lehetőség szerint érdemes kardiológiai vizsgálatot is végeztetni.

– Ez magában foglalja az EKG-t, valamint a szívultrahang-vizsgálatot. Az EKG a szív elektromos potenciálját mutatja meg, a szívultrahang pedig olyan részletekre is rávilágít, hogy például a szívfal mozgásában tapasztalhatók-e zavarok – magyarázza dr. Pavlik Gábor.

Aki állóképességi sportolóként átesett a fertőzésen, és szeretne a maximális biztonságra törekedni, annak hasznos lehet elvégeztetni egy vérvizsgálatot is, amely kimutatja a vérben a troponin nevű enzim szintjét. (Az igazoltan Covid–19-fertőzött, felnőttválogatott-kerettag sportolók esetében a kardiológiai vizsgálatok mellett a troponinszint meghatározását is magában foglaló laborvizsgálat a kötelezők közé tartozik.)

– A vér troponinszintje megmutatja, hogy a fertőzés következtében károsodott-e a szív. Leegyszerűsítve úgy tudnám ezt elmagyarázni, hogy a troponin enzim benne van a szívizomban, ha pedig az mondjuk egy fertőzés, szívizomgyulladás, különféle betegségek, sőt, akár extrém magas terhelés miatt károsodik, akkor felszaporodik a vérben a troponin. A megnövekedett troponinszint látható a laborvizsgálat eredményében, és ebből következtetni lehet arra, hogy valami probléma van a szívvel.

Dr. Pavlik Gábor szerint közepes lefolyású fertőzöttség esetén érdemes biztosra menni:

• 4 hét pihenés,

• tünetmentes állapot elérése,

• negatív teszt,

• kardiológiai és lehetőség szerint laborvizsgálat.

– Ha minden rendben, akkor két hétig csak alacsony intenzitású testmozgás megengedett, utána pedig lépésről lépésre, fokozatosan lehet visszatérni a korábbi terheléshez – mondja szakértőnk.

 

Figyeld a tested jelzéseit!

Ha a fokozatosság elvét követve visszatértél a sporthoz, de olyan tünetek jelentkeznének testmozgás közben, mint a légszomj, a mellkasi fájdalom vagy a szabálytalan szívverés, azonnal hagyd abba az adott tevékenységet, és mihamarabb keress fel egy szakorvost!

 

Súlyos, kórházi kezelést igénylő lefolyás esetén

Ezekben az esetekben a felépülés lassú, három–hat hónap is eltelhet, mire a beteg visszatérhet a sportoláshoz. A rehabilitáció egyéni és szigorúan szakorvosi felügyeletet igényel!

 

 

Ha nem vagy beteg, ne hagyd abba a futást!

Sokszor olvashattunk már a rendszeres testmozgás immunrendszer-erősítő hatásáról. Ennek oka, hogy a vérben található immunmarkerek (enzimek, sejtalkotórészek) szintje a rendszeres testmozgás hatására kedvező irányba változik. Éppen ezért Pavlik doktor azt javasolja, hogy aki nem beteg, az a pandémia miatt ne adja fel a sportolást.

Amire viszont érdemes odafigyelni, az az intenzitás. Szerencsére a tél nekünk, futóknak, az alapozás időszaka, amikor az alacsony intenzitású futóedzések vannak túlsúlyban, de szakértőnk sem javasolja most a magas intenzitású, komoly terheléssel járó tréningeket.

– A maximális pulzus kiszámítására létezik a jól ismert formula: 220 mínusz életkor. A munkapulzusszám a kapott érték kb. 0,7-0,8-0,9-szerese, attól függően, hogy az illető idősebb vagy fiatalabb, amatőr vagy verseny-, kezdő vagy gyakorlottabb sportoló-e, és így tovább. A mostani járványidőszakban általánosságban azt ajánlanám, hogy a fiatalabb amatőr sportolók ne menjenek túl a 0,8-as, az idősebbek pedig a 0,7-es szorzón.

– A rendszeres sport mellett a prevencióhoz, az immunszisztéma éberen tartásához fontos a megfelelő vitaminellátottság is – mondja dr. Pavlik Gábor. – A téli hónapokban az élelmiszerek vitamintartalma kissé alacsonyabb, nem baj tehát, ha a rendszeresen sportolók a multivitamint hívják segítségül. Lényeges azonban kiemelni, hogy az immunrendszer szempontjából a legfontosabb a C-vitamin, amit viszont ezek a multivitamin-tabletták nem biztos, hogy a kellő mennyiségben tartalmaznak. Általában csak annyi található meg bennük, amennyi egy átlagos, ülő foglalkozást végző embern napi szükséglete. Holott annak, aki rendszeresen sportol, naponta 500–1000 mg C-vitamint érdemes bevinnie a szervezetébe.

 

 

 

*Forrás itt.