Szöveg: Csaba Orsolya | 2019.12.18. | Frissítve: 2020.06.04. | |
Tavaly jelent meg egy átfogó tanulmány, melyben 14, a futás-egészség-élettartam összefüggéseit vizsgáló kutatás eredményeit összegezték. Megállapították, hogy a rendszeresen futók körében 27 százalékkal alacsonyabb a korai halálozási kockázat.
Futni sokkal jobb, mint nem futni
A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján évente világszerte kb. 3,2 millió haláleset közvetett okozója lehet az inaktív életmód, éppen ezért kiemelten fontos a rendszeres testmozgás! Az ausztrál Victoria Egyetem kutatói 14 futással kapcsolatos kutatás eredményeit összegezték a tanulmányukban: a 14 kutatás összesen több mint 230.000 embert érintett, és az alanyok közül 26.000 személy hunyt el az 5,5-től 35 évig terjedő utókövetés során. A kutatások között volt olyan, amely a futók és a nem futók közötti különbségeket tárta fel, és olyan is, amely a különböző edzésmennyiséget teljesítő futók közötti esetleges eltéréseket vizsgálta. Ezen eredményeket elemezték most az ausztrál szakemberek.
„A rendszeresen futók arányának növekedése, függetlenül a futás mennyiségétől, feltehetően jelentős javulást eredményezhet a népesség egészségi állapotának és élettartamának tekintetében. Bármilyen mennyiségű futás, akár csak heti egy alkalommal is, sokkal jobb, mint egyáltalán nem futni” – írják a kutatók konklúzióként.
A lassú futás is ugyanolyan hasznos
Mint ahogy fentebb is említettük, a rendszeresen kocogók esetében a tanulmány szerint 27 százalékkal alacsonyabb a korai halálozási kockázat – bármilyen betegség esetén –, mint a nem futóknál. A szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében az arány 30 százalék, a rák esetében pedig 23 százalék.
Futni tehát mindenképpen hasznosabb, mint nem futni. De mi a helyzet a futás gyakoriságával, időtartamával és sebességével? A metaanalízis erre a kérdéskörre is kitért. Az elemzők a vizsgált kutatási eredmények alapján megállapították, hogy a fenti értékek azokra is igazak, akik csak heti 50 percet vagy csak egyszer futnak, a tempó tekintetében pedig 9,5 km/h-val vagy annál lassabban kocognak, tehát ezen tanulmány szerint az egészségügyi előnyök nem nőnek azáltal, ha valaki ennél sokkal többet vagy sokkal gyorsabban fut.
Viszont Dr. Željko Pedišić, az elemzés vezetője hangsúlyozta: mindezt nem azt jelenti, hogy bárkinek azt javasolnák, hogy fusson kevesebbet. „Feltehetően bármennyi futás jót tesz az egészségnek, és a futás áldásos előnyeit az is élvezheti, aki csak heti egyszer fut vagy hetente csak 50 percet fut. De ez természetesen ne tántorítsa el azokat, akik ennél többet teljesítenek, és mondjuk hetente háromszor vagy hatszor élik át a futás örömét! – mondta Pedišić professzor.
Szükség van a rendszerességre
A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az NHS, azaz a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat ajánlása – amely megegyezik a WHO ajánlásával is – a felnőtteknek heti minimum 150 perc mérséklet intenzitású testmozgás (ide tartozik például a tempósabb séta vagy a könnyű biciklizés) vagy minimum 75 perc intenzív testmozgás (ilyen például a futás, úszás, kerékpáros edzés). Dr. Pedišić szerint a kutatások elemzése alapján elmondható, hogy az utóbbinál akár egy kicsivel kevesebb is elég lehet az egészségügyi előnyök megszerzéséhez.
Itthon mi a helyzet?Érdekes és egyben kissé szomorú hír, hogy az Eurostat idén közzétett, 2017-ben végzett felmérésének eredménye szerint az Európai Unióban Magyarország a harmadik leginaktívabb tagállam: a válaszadók 49,8 százaléka sportol valamit a szabadidejében. Ezzel csak a portugálokat (45 százalék) és a horvátokat (36 százalék) előzzük meg. Ezen felmérés szerint Románia, Dánia és Hollandia a legsportosabb tagállamok. |
