Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Futás a nőgyógyász szemével

Mire kell figyelni?

Dr. Siklós Nóra nőgyógyász és amatőr futó mondja el a legfontosabb tudnivalókat a ciklus alatti terhelhetőségről, a futás hatásairól, és hogy nőként milyen nőgyógyászati tünetekre legyünk figyelmesek.

 

Mondják, hogy a rendszeres sportolás pozitív hatással van a menstruációra.

A rendszeres sport és az ezzel általában együtt járó életmód, az ideális mennyiségű és minőségű ételek fogyasztása, elegendő vitamin, folyadék és alvás összességében pozitív hatással van a szervezet működésére, tehát nem kifejezetten a menstruációra, hanem általában a testünkre. Nincs kifejezett „menstuáció-barát” sport, minden végezhető a futástól az úszáson át a jógáig, a lényeg az, hogy csak annyit végezzünk, amennyi jólesik. Ezt egyénileg kell kitapasztalnunk. Aki extrém nehezen éli meg a menstruáció előtti és alatti napokat, annak akár azt is mondanám, hogy tartson szünetet a sportban.

Tampon, betét, intimkehely – melyikkel a legjobb, esetleg leghigiénikusabb sportolni?

Nos, ez megint egyéni dolog, olyan, amit célszerű kitapasztalnunk. Én magam a tampon híve vagyok, egy félmaraton teljesítése alatt sem kellett cserélni, így számomra higiénikus és kényelmes is. A betét esetén gondolni kell arra, hogy egy hosszabb távnál kidörzsölheti a combközöket – ilyenkor vazelinnel kenhetjük be a súrlódó hajlatokat. Sok páciens számol be arról, hogy az intimkehely is egy kényelmes, jó megoldás. Tehát csak azért, mert sportolunk, még nem kell lecserélni a mindennapokban használt eszközeinket: jó lehet bármi, amellyel kényelmesen lehet sportolni.

Mikor beszélünk a menzesz zavaráról? Mikor forduljunk orvoshoz?

Abban az esetben beszélhetünk menstruációs zavarról, ha 21 napnál gyakrabban jelentkezik, vagy ha 35 napnál ritkábban jön meg a vérzés. Ebben az esetben sem kell rögtön orvoshoz fordulni, hiszen egy-egy kimaradásnak számtalan oka lehet, akár egy vizsgaidőszakban tapasztalható szorongás is. Ha három cikluson át megfigyelhető a jelenség, akkor azonban már érdemes felkeresni egy szakembert!

 

Ha kiderül, hogy a menzesz kimaradásának oka a sport, akkor fel kell hagyni a testmozgással?

Az nem derülhet ki, hogy kizárólag a sport okozza a menzesz kimaradását! Még maga a rendszeres, napi két kemény edzés sem okoz vérzéskimaradást. A versenyszerűen űzött sportokkal együtt járó versenydiéta az, ami a menzesz kimaradását okozza. Ekkor ugyanis a testzsírszázalék lecsökken, a hormonok megváltoznak, a menstruáció kimarad, nem túlzás azt mondani, hogy egy kvázi menopauza alakul ki a nőknél. Vagy, ha úgy tetszik, egy meddő állapotba kerül a test. Ha ez a szélsőséges állapot megváltozik, tehát egy verseny után például újra normál szintre emelkedik a testsúly, vissza fog állni a rend: újra megjön a menzesz, normalizálódnak a hormonok.

Van a menzesz ciklusának és a sportteljesítménynek bármilyen hatása egymásra?

Ez maximálisan egyénfüggő! Futóként és orvosként is azt kell mondanom, hogy szinte nincs két egyforma ember, aki ugyanakkor érzi magát gyengébbnek vagy erősebbnek a cikluson belül.

 

A fogamzásgátló okozhat bármilyen teljesítménybeli javulást vagy romlást egy sportoló életében?

Nem, egyáltalán nem, nincs hatással a sportteljesítményre. Olyan előfordul, hogy valaki egy versenyre készülve – mindegy, hogy milyen távú, hiszen valakinek egy 10 kilométeres verseny élete megmérettetése, mások pedig esetleg maratonra készülnek – kéri, hogy írjunk fel neki fogamzásgátlót, mellyel szépen el lehet tolni egy-egy ciklust. Így nem a versenyen kell megküzdenie a menstruációval. Aztán a gyógyszert elhagyva hamar visszaáll a hormonális egyensúly.

Milyen hosszú távú következményei vannak a vérzészavarnak?

Tudni kell, hogy ez az állapot elég veszélyes. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a vérzészavar esetleg zavaró, hanem több komoly kockázata is van. Lássuk be, hogy a nemi működés leállása fiatal hölgyeknél nem egy élettani állapot. Hangulatingadozást, kedélyvesztést idézhet elő, majd idővel a teljesítőképesség leromlását is okozhatja. A másik veszély, hogy ez az állapot igen gyakran vezet valódi táplálkozási betegségekhez. Kimutatták, hogy az éhező állapotban sportoló nők mintegy 25 százaléka lesz anorexiás, kisebb százalékban bulimiás. A harmadik, s egyben hosszú távon a legfontosabb szempont, az a csontritkulás kérdése. Nőknél a csúcs-csonttömeg úgy 30 éves korra alakul ki. Ennek kialakuláshoz szükség van a rendszeres mozgásra, és ugyanúgy szükség van a tüszőhormon meglétére.

(részlet a Dr. László Dániellel készült, Vérzészavar a futástól című interjúnkból)

A csontritkulás több nőt érint. Gyógyítható állapotról van szó?

A csontritkulás teljes mértékben nem visszafordítható. Észlelése esetén a csontritkulás lelassítható, de nem állítható vissza az eredeti állapot. A csontritkulás is a test felépítésével hozható összefüggésbe: egy vékony, alacsony testzsírszázalékú hölgy hajlamosabb a csontritkulásra – de nem a sportolás vagy annak hiánya miatt!

Leszögezhetjük, hogy a sport minden élethelyzetben jó és kívánatos, még a nehéz napokon is.

Sőt, a várandósság alatt sem kell abbahagyni a sportot. Aki előtte is mozgott, az bátran futhat, úszhat, terhelheti magát, ameddig jólesik. Ha azonban egy kismama várandóssága alatt kezd el mozogni, annak a sétát, a kismamatornát ajánlom. Olvastam egy tanulmányt, amely a várandósság alatti sportolásról szólt, eszerint: egy aktív, jó állóképességgel rendelkező nőnél a koraszülés esélye jóval alacsonyabb, mint a nem sportoló nőtársai esetében.