Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Bakancslistás maratonok - A Párizs-maraton

Schneider Electric Marathon de Paris 2018 ACTIV'IMAGES | A párizsi maraton a világ egyik leggyorsabb futópályáját nyújtja. Sokan járnak erre a versenyre PB-t futni.

42 K az Eiffel-torony, a Notre-Dame és a Diadalív árnyékában.

Idén április 14-én rendezik meg a 42 K-s versenyt a fények, a romantika és a szerelem városában. Akár a futók számát - 145 nemzet 57 000 futó -, akár a rendezvény nagyságát nézzük, a Schneider Electric Marathon de Paris a világ legnagyobbjai közé tartozik, amelyről minden futó elképesztő élményekkel tér haza. Juhász Attila, a 2018-as párizsi maraton egyik teljesítője mesél nekünk a tapasztalatairól - a beszámolója alapján mi is igazán kedvet kaptunk a gyönyörű útvonalon haladó pálya teljesítésére. Irány Párizs!

 

1

Ez már történelem

Az első verseny 1896. július 19-én rendezte meg Pierre Giffard: az akkor még kereken 40 kilométeres megmérettetés 191 indulóval zajlott. A folytatásra egészen 1976-ig kellett várni, innentől datálható a rendszeresen megrendezett párizsi maraton. 1979-től kezdve nők is indulhatnak a versenyen. 1991-ben nem rendezték meg a versenyt az Öbölháború miatt, amelyben Franciaország is érintett fél volt.

A férfi pályacsúcsot 2014-es eredményével Keneisa Bekele etióp futó tartja 2 óra 5 perc 4 másodperces idővel. A nőknél 2017 óta tartja magát a kenyei Purity Rionoripo 2 óra 20 perc 55 másodperces ideje. Ez az egyetlen franciaországi verseny, ami arany minősítést kapott a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől.

 

Juhász Attila 2018-ban teljesítette a Paris Marathont, ahol egyéni csúcsot futott. Őt kérdeztük a versennyel kapcsolatos élményeiről, tapasztalatairól.

 

Nevezés

A többi nagy európai városi maratonokkal ellentétben a párizsira nem kell nagyon gyorsan nevezni. Egy Berlinnel vagy Londonnal szemben itt hónapok állnak rendelkezésre a nevezéshez, ami nekem szimpatikus volt. Amit érdemes tudni, hogy orvosi igazolást mindenképpen szükséges magunkkal vinni. A honlapon van egy formanyomtatvány, amit az orvosnak kell kitöltenie, lepecsételnie, a versenyzőnek pedig a rajtszámfelvételnél kell leadni. Ha nincs orvosi igazolás, akkor nem adják ki a rajtszámot, erre a verseny előtt többször is felhívják a figyelmet, és szigorúan be is tartják.

 

Mikor érdemes utazni?

Két nappal korábban mindenképpen érdemes kiutazni. Egyrészt az expo miatt, másrészt pedig nagyon ajánlom az úgynevezett Breakfast Runt, ami egy reggeli 5 km-es buli futás a maraton előtti napon. Az Eiffel toronynál ér véget, mindenki boldog, fotózkodik, kap croissant-t, narancslevet, banánt. Külön kell rá nevezni, van egy kis jelképes nevezési díja, valamint saját pólója. Érdemes elindulni rajta, mert igazán jó hangulatú, és segít ráhangolódni a másnapi maratonra is.

Expo és rajtszámfelvétel

Az expóra érdemes időt szánni, mert hatalmas, rengeteg a kiállító, ha valaki alaposan végig szeretné járni, legalább fél napot számoljon erre is. Bármit meg lehet találni, amire egy futónak szüksége lehet: cipőt, ruházatot, kiegészítőt, frissítést, sőt, más nagyvárosi maratonok standjait is. Különösen emlékezetes élmény volt az expón, hogy egy hosszú, óriási falon minden indulónak ott volt a neve: jól el lehet bíbelődni azzal, hogy az ember megtalálja a saját nevét az 57.000 futóé között. Az Asics volt az egyik fő szponzor, és rengeteg olyan limitált darabot hoztak az expóra, ami kifejezetten erre a versenyre készült. Akinek fontos, hogy egy ilyen különleges Párizs-maratonos ereklyével gazdagodjon a futóruhatára, annak ez remek lehetőség! A rajtszámfelvétel nagyon flottul ment. Kellő mennyiségű stand állt a rendelkezésünkre, a rajtszám alapján irányítottak minket az asztalokhoz, így egyszerű volt megtalálni, hogy ki hol veheti át a csomagját.

 
Juhász Attila
|
Barátok, Párizs, marathon.

Maratoni hangulat a városban

A belvárosban, az éttermekben és a Champs-Élysées környékén, ahonnan a verseny rajtol, ott volt leginkább érezhető. A vendéglátóhelyek kifejezetten maratoni menüvel készültek a futók számára a maraton előtt. Az éttermek zöme maratonistákkal volt tele, mindenki azt sasolta, hogy ki futó és ki nem az: összenézések, biccentések is előfordulnak ilyenkor, ha két maratonista felfedezi egymást.

Jó, ha tudod!

Párizsban kiváló a tömegközlekedés, különösen a metróhálózat. Ha csak a belvárostól messzebb találsz szállást, az sem gond, a lényeg, hogy legyen a közelben metróállomás! Kiutazás előtt érdemes tájékozódni a vonaljegyekről, például itt, mert többféle is létezik, és az ott-tartózkodás időtartamától függően mindenki megtalálhatja a számára leggazdaságosabb megoldást! Ugyanez vonatkozik Párizs legfontosabb látnivalóinál a belépőkre is: ha több napot töltesz a városban, és szeretnéd felkeresni a legszebb múzeumokat és emlékműveket, vásárold meg a Paris Museum Passt, amivel több mint 50 látványosság megtekinthető. (Tapasztalatból mondjuk: ezzel a kártyával rengeteg időt takaríthatsz meg, mert a legtöbb látványosságnál a Paris Museum Pass-szal rendelkezőknek külön sor van, ami sokkal gyorsabban halad!)

Kijutás a rajthoz

Elég tudatosak vagyunk ebben, igyekeztünk a szállásunkat a rajthoz közel foglalni. Fél évvel a verseny előtt még nagyon sokféle lehetőség volt a környéken. Ilyenkor ezek a hotelek szinte csak maratonistákkal vannak tele, ez pedig különleges hangulatot ad a szállodáknak. Elég korán volt a rajt, a profiknak 8-kor, ezért a maraton napján a hotelek a reggelit már jóval korábban felszolgálják a megszokott 7 órához képest.

Csak a rajtzóna volt elszeparálva. A Champs-Élysées több sávos úttestjét lezárták, a járdán viszont közlekedhettek a szurkolók, a járókelők. A versenyen rengeteg futó indul, természetesen az elején a profik rajtolnak, és kis híján be is érnek a célba, mire a mezőny legvége is elindul. Közel 2 órás a rajtprocedúra, de ezalatt nem kell végig a rajtban álldogálni, több időzónában indítják a futókat. Még a nevezésnél meg kell adni a célidőt, és ez alapján besorolják az embert valamelyik rajtba. A célidőnek megfelelő rajt idejét pontosan megmondják, és azt kérik, hogy az adott időpont előtt fél órával érkezzen meg mindenki a saját rajtzónájába. Ide egyébként be lehet vinni ételt és italt is, ezt nem nézik különösebben a rendezők, arra viszont figyeltek, hogy tényleg mindenki a saját rajtzónájából induljon.

Mivel reggel még kicsit hűvösebb van, érdemes az embernek egy olyan kiszuperált, de jó állapotú melegítőt vagy ruházatot a futócuccra húzni, amit aztán jótékony célokra felajánlhat. Ugyanis a zónán belül elhelyeznek kosarakat, amelyekbe az említett ruhadarabokat bele lehet tenni.

Egyébként minden flottul ment, nem kellett sehol sem sokat várakozni.

 

Párizs és a PB (Personal Best)

Április elején/közepén tartják a verseny, ilyentájt az időjárás ideális a futáshoz. Az útvonal nagyon izgalmas, indulás után érintettük a Concorde teret, a Louvre-t, a Bastille teret, majd a Szajna partján futva elhaladtunk a Notre-Dame és az Eiffel torony mellett. Rengeteg szurkoló volt, akik végig biztatták a futókat, a kiváló tömegközlekedésnek köszönhetően pedig volt arra lehetőség hogy a pálya több pontján is támogassák a versenyzőket. A pályában nincsenek nagy szintek, inkább csak hosszan elnyújtott emelkedők és lejtők. Viszont sok a kanyar, de ennek ellenére is sikerült a a saját legjobb időmet megfutnom - bár ez inkább a tudatos készülésnek volt köszönhető. A párizsi volt a hatodik maratonom, előtte minden beérkezésem 3:55 és 4 óra közé esett, ezért elkezdtem tudatosan, edzővel dolgozni, és az öt hónapos felkészülés meghozta az eredményt: 3:40 lett a vége. Amatőr sportolóként nagyon örültem ennek a magamhoz képest jó eredménynek.

Magyar csúcstartók a párizsi maratonon

1993-ban Szűcs Csaba itt futotta a 2 óra 12 perc 10 másodperces máig élő országos maratoni csúcsot, amivel a versenyen 8. helyezést ért el. Két évvel később pedig Földingné Nagy Judit (szintén országos csúcstartó) megnyerte a versenyt 2 óra 31 perc 43 másodperces eredménnyel.

Frissítés

A frissítés kellő mennyiségű volt, rettentő hosszú frissítőzónákkal, ezért soha nem akadályozott a tömeg abban, hogy elvegyem, amit szeretnék. Ehhez kapcsolódva van egy egyedi élményem. A legtöbb maratonon komoly gondot szokott okozni a műanyag pohárból való ivás és a szemetelés a frissítőzóna környékén. A párizsi maratonon az egyik főszponzornak köszönhetően a verseny során végig 0,25 l-es vizes műanyag palackokat adtak a frissítőpontokon, amit magával tudott vinni az ember, nem kellett egyből felhörpinteni a folyadékot vagy szerencsétlenkedni futás közben a pohárból ivással. De hogy ne legyen az egész város tele az eldobott palackokkal, hatalmas kukákat állítottak fel, és minden tároló bedobónyílásának az oldalán volt egy nagy méretű céltábla. Csak azt kellett megcélozni, és a palack máris a gyűjtőben volt. Még sehol sem találkoztam ilyen ötletes megoldással, és valóban remekül bevált, mert sehol nem láttam szemetet az úton.

(A frissítés a párizsi maratonon: 5 kilométerenként víz, aszalt gyümölcsök és friss gyümölcsök várják a futókat - a szerk.)

Fotó! Fotó!

A legtöbb maratonon csak akkor vesszük észre, hogy fotóznak, amikor már a fényképészhez érünk, és kényszeredett módon megpróbálunk valamiféle mosolyt varázsolni az arcunkra. Párizsban már 100 méterrel a fotózás előtt "Photo" feliratú táblákkal jeleznek a futóknak, ezért aztán nagyon jól rá lehetett készülni a fotózásra, és sokkal jobb képek készültek.

Cél

A beérkezés körülbelül 1 kilométerre volt a rajttól, mégpedig a Diadalívnél. Minden nagyon flottul ment, nem alakult ki tumultus. Nagyon tetszett, hogy igazi finisher pólót adtak a versenyen, vagyis beérkezés után kaptuk csak meg. Külön asztalon voltak a különböző méretű pólók, könnyen meg lehetett találni, hogy melyik sorba álljon az ember.

Összességében nagyon tetszett a Párizs-maraton, ez egy kiválóan megrendezett esemény. Szívből ajánlom mindenkinek, ezt az élményt tényleg érdemes átélni, megtapasztalni!