Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

A Spartathlon egy nagy család

A Spartathlon négy külföldi indulójával beszélgettünk.

A Spartathlon és az ultra világába lassan jelentek meg a nők, ahogy a sportolás más területein és a futás más ágaiban is. Magyar és magyar származású ultrafutónőinket nagyon jól ismerjük, így ebben a cikkben a 2018-as Spartathlonon induló, más nemzetiségű ultrafutókat kérdeztünk meg motivációikról és a futáshoz való viszonyukról.


A Spartathlon egy 246 km-es verseny Athén és Spárta között, amelyet 1983 óta rendeznek meg. A verseny világméretűvé nőtte ki magát az évek alatt, és az egyik legnagyobb presztízsű ultrafutó verseny lett. A valaha volt női pályacsúcstartók között szerepel Lubics Szilvia és Nagy Katalin neve is.  

 

Bergmann Heike német futónő 2013 óta négyszer teljesítette a Spartathlont (30:21 a legjobb ideje), 1962-es születésű

A Spartathlon az a futás, amin testileg és lelkileg is átlépünk korlátainkon. Az időlimit kemény, a körülmények pedig még keményebbek lehetnek. Ennek ellenére minden évben futók százai állnak rajthoz, köztük én is, hogy teljesítsük a 246 km-t.  Nekem ez lesz a hatodik rajtom. Minden korábbi futásom során célba értem, remélem, hogy idén is elérek Leonidasz király lábához. Idén csak ezekre vágyom, sok érzelmes pillanattal fűszerezve.

Azért futok, mert képes vagyok futni, és mert hihetetlen örömmel tölt el. Szeretek eggyé válni a testemmel, és minden egyes kilométerrel magam mögött hagyni a mindennapokat és a stresszt. Futás közben egy idő után egyedül maradok magammal és a gondolataimmal, ez pedig egy csodás érzés. Végül mindig olyan határokhoz érkezem, amik korábban elérhetetlennek tűntek.

 A Spartathlon egy nagy család, és Spartathlont futni egyfajta szenvedély. Minden szeptember végén találkozunk Athénban, és csak egyetlen cél lebeg a szemünk előtt: elérni Spártát 36 óra alatt. 

 

Lundqvist Sandra 1977-es születésű svéd futónő, aki tavaly futott először Sparthatlont. 2011-es és 2013-as UTMB teljesítő, 2012-ben Ultrabaltont futott, a 2016-os 24 órás EB-n 218 km-t gyűjtött, de a 2017-es 24 órás VB-n már 226 km-t.

Az edzőm, Andreas Falk egy remek tervvel segített engem a spartathlonos felkészülésem során. A gyorsító edzések és a hosszú futások tökéletes mennyiségben oszlanak el az edzéstervemben.  Leginkább futok, de néha kicsit biciklizem vagy mountain bike-ozok is. Nincs semmilyen étrendem.  

2012-ben indultam az Ultrabalatonon, nagyon meleg volt, ami miatt kevesen értek célba. Nekem nagyon tetszett az a verseny, jó szervezésű volt. Most pedig következik a Spartathlon.

Azért futok, mert szeretek. Szeretek új helyeket felfedezni, szeretem feltölteni a testemet energiával terepen, az erdőkben. Szeretem, hogy a saját lábammal tudom változtatni a helyemet, így utazok. Szeretem magam erősnek érezni, szeretek haladni előre és csak tovább a saját utamon.

Oliveri Virginia 1975-ös születésű olasz/argentin atléta. 2016-ban, és 2017-ben teljesített Sparthatlont 31 és 32 órás eredményekkel. Nemcsak aszfalton, hanem terepen is ultrázik.

Egy ilyen hosszú versennyel, mint a Sparthatlont, csak úgy lehet szembenézni, ha elképzeled, ahogy sikeresen beérsz a célba. Egy ilyen hosszú út alatt egyszerűen nem lehet előre látni, hogy mi minden történhet. Ha az ember képes átlendülni a holtpontokon, és megfelelően tud gondoskodni önmagáról, akkor annak meglesz az eredménye.

Számomra a futás életfilozófia, az egész napom egy edzés, a reggelitől kezdve egészen estig. Az evés, a jóga délután, a korai lefekvés, a nap valamennyi mozzanata megtervezett és gonddal végrehajtott, nem csak a futás. A futás számomra hatalmas szenvedély! Rengeteg áldozattal jár, de aztán a szenvedés megtérül.

Számomra fontos a Sparthatlon, és ha harmadszorra is sikerül befejeznem, az gyönyörű eredmény lenne a számomra. Két hónapja keményen dolgozom azon, hogy teljesíteni tudjam a versenyt. Sajnos az idei évem nem volt a legjobb, de minden erőmmel igyekezni fogok. Ugyanakkor tudom, hogy bármi megtörténhet, nincs garancia a sikerre. A teljesítés hetven százalékban mentális kérdés.

Kämpe Diana 1974-es születésű dán futónő, aki Stockholnban él, két kamasz gyerek anyukája, 33 órás Sparthatlon teljesítéssel. 2013 óta vesz részt ultra versenyeken.

Hat napos versenyen vettem részt a Balatonon (6 days EMU), nagyon szeretem Magyarországot. Jövőre akkor térek csak vissza, ha találok kísérőt, mert idén egyedül mentem, és így nem volt az igazi. Egy évig tartottam a hat napos dán nemzeti női csúcsot.

Az edzéseim főként futóedzések, némi jógával, és naponta fél órát biciklizem a munkahelyemre. Figyelek a táplálkozásomra, hogy elég gyümölcsöt, és zöldséget egyek.

Azért futok, hogy a mindennapi életem egyensúlyban legyen, mert a futás megadja számomra az énidőt. Ilyenkor gondolkodom, és reflektálok az életemre. Szeretem az érzést, hogy a testem halad előre.

Azért futok, mert szeretek. A futás egészséges életmódot biztosít, szeretek a szabadban lenni, szeretem a futáshoz tartozó élet atmoszféráját, és az ultrafutásban szeretem, hogy egy nagy családra tesz szert az ember az egész világból.