
Szöveg: Szabó Anna – futó- és triatlonedző | 2021.01.12. | |
Facebook/London Marathon | A 2020-as London Marathon női mezőnyének második helyezettje, az amerikai Sara Hall az Asics szupercipőjében spintelte le a világbajnok Ruth Chepngetich-t
Egy kutatás az elmúlt 10 év legjelentősebb maratonjainak (Boston, London, Chicago és New York) eredményeit elemezte abból a szempontból, hogy vajon a futócipők technológiai fejlődése hatással lehet-e a teljesítményre. Kiderült: nemcsak a cipő számít, hanem a nem is. Vagy mégsem?
Megérkezett a szupercipő
A kutatásban 2010 és 2019 között vizsgálták a futók cipőit és a maratoni időeredményeket. A legjobb 50 futó átlagideje 2018-ig nem mutatott jelentős változást; a top 50 férfi átlagos ideje 2:21:18, a top 50 női átlag pedig 2:43:24 volt. Majd eljött a 2019-es év, ami drasztikus változást hozott. Férfiak esetén 2 százalékos, nők esetén 2,6 százalékos gyorsulással az idők 2:18:30-ra, valamint 2:39:06-re javultak.
Vajon mi lehet ennek az oka? Bizony, az a szupercipő, amiben a sokáig elképzelhetetlennek tartott 2 órán belüli maraton is megszületett, illetve ennek a lábbelinek egy, a földi halandók számára is elérhető változata. (Eliud Kipchoge INEOS 1:59 kihívásának sikeréről és többek között az általa viselt cipőről ebben a cikkünkben olvashatsz részletesen – a szerk.)
Jobban gyorsítja a nőket?
A nők esetén jelentősebb gyorsulást figyeltek meg a cipő hatására, de vajon mi ennek az oka? A megfejtés nem a nemben, hanem a sebességben keresendő. A nők eleve kicsit lassabban futnak a férfiaknál, és a topversenyzők esetén is ebből adódik a különbség. A gyorsabb futókhoz viszonyított kevésbé gazdaságos futómozgás és oxigénfelhasználás, valamint a nagyobb légellenállás állhat a háttérben a kutatás szerint. Magyarul csak a sebesség számít, így egy lassabb férfi is többet nyer, mint egy gyors.

Mi a titok?
Ma már szinte az összes világmárka piacra dobta a maga szupercipőjét. De mitől olyan szuperek?
1. Hajlított karbonbetét
2. A középtalp könnyebb, reszponzívabb anyaga
3. Vastagabb középtalp
Egyébként laboratóriumi körülmények között 4 százalék (!) teljesítménynövekedést mértek, de valós körülmények között, vagyis egy utcai versenyen, ez inkább a kutatásban is említett 2 százaléknak felel meg.
Azt pedig mindenki maga döntse el, hogy néhány perc javulásért érdemes-e feltörni a családi malacperselyt...
A cikkhez felhasznált forrás: podiumrunner.com