Szöveg: Máthé Dóra Zsuzsa | 2020.07.08. | Frissítve: 2021.06.10. | |
Vízre a szervezetnek szüksége van az alapvető élettani folyamatok működéséhez, hiszen egy felnőtt ember testének nagyjából 70%-a víz. Nagy Editet, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkárát kérdeztük átfogóan arról, hogy milyen a csapvíz minősége hazánkban.
Mennyire egészséges a csapvíz magyarországi viszonylatban?
Hazánkban az ivóvíz minősége kiváló. 96%-ban mélységi, felszín alatti vizeket tudunk ivóvíz termelésre hasznosítani, ami jelenti azt is, hogy jó minőségű és védett vízbázisból származó vizet tudunk a fogyasztóknak szolgáltatni. Az a fajta félelem, hogy a csapvízben hormonok, gyógyszermaradványok vagy egyéb baktériumok lehetnének jelen, a felszíni vizek esetében lehetnek aggályosak, mert ezek a komponensek jellemzően külső környezeti hatás következtében (talajvíz bemosódás, esővízből jutnak a felszíni vizeinkbe) lehetnek jelen. De az országban csupán 4%-ban jellemző, ahol felszíni vizeket használunk ivóvízként.
Nincs két egyforma minőségű ivóvíz. Az ivóvíz jellegét, ízét a benne lévő ásványi sók adják meg. Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer! Egy tól-ig határ van megszabva, annál több vagy kevesebb nem lehet jelen a komponensekből, ilyen például a víz keménysége vagy pH-ja. Ezeknek a paramétereknek kell megfelelnie a magyarországi ivóvizeknek. Ha egy vízbázist valamilyen környezeti szennyezés ér, akkor annak a vízbázisnak a használatával felhagy a vízmű, és keres új vízbázisokat. Nagyon szigorú, folyamatos ellenőrzés alatt áll a csapvíz, méréseket végez maga az adott vízműlabor, mely eredményeket továbbítja az egészségügyi hatóságnak, és emellett a hatóság is végez kontrollméréseket.
Miért van az, hogy mégis egészen eltérő az ország két pontján a csapvíz?
Az ivóvíz ízét meghatározza, hogy milyen mélységből, milyen talajon keresztül szívódik fel a kitermelt víz, mivel bemossa a talajban lévő ásványi anyagokat. Ezért van az, hogy egy másik település, régió ivóvizének az íze más, mint a máshol jellemző. Ez nem jelent azt, hogy az a víz rossz, de a fogyasztó gyakran hozzászokik az adott víz összetételéhez és ezáltal az ízéhez is. Elsősorban a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnéziumsók és a szulfát az, ami jelen van az ivóvizünkben és meghatározza az ízét.
Mi a véleménye a különböző ásványvizekről?
Minden csapvíz ásványvíz, de nem minden ásványvíz csapvíz. Az ásványvizek kategorizációs feltételeinek simán megfelel az ivóvíz. Alapvető probléma, hogy az ásványvíz nem ivóvíz. Benne van a nevében, hogy ásványvíz, annak idején valamilyen egészségügyi probléma tüneti kezelésére használták, majd a fogyasztása átkerült a köztudatba. Az emberek a palackozott ásványvizeket veszik, éttermekben csak azt lehet kapni, kialakult egy rossz szokás, és talán az erősebb ízvilága miatt ragaszkodnak hozzá sokan. Ezeknek a vizeknek az ásványianyag-tartalma sok esetben egy-egy ásványi anyagra túlzottan magas, az ivóvízre meghatározott egészségügyi határértéknél jóval magasabb. Ezeket a felesleges ásványi anyagokat nem jó folyamatosan bevinni, megterheli a keringést, vesét, mert jellemzően szervetlen ásványi anyagokról van szó, amik lerakódnak a szervezetben. Ha mindenképpen ragaszkodik valaki az ásványvízhez, akkor érdemes váltogatni a típusokat, hogy ne mindig ugyanabból az ásványi anyagból kapjon extra terhelést a szervezet. Igaz, nagyon alacsony ásványisó-tartalmú ásványvizek is kaphatók, de vannak olyan ásványvizek, melyek a magas ásványianyag-tartalom miatt akár hasmenést is okoznak. A csapvíz még futáshoz is elégséges ásványi anyagot tartalmaz, csak a 60-90 percet meghaladó futóedzés esetén szükséges az elektrolitokat is pótolni.
Nagyon sok a különféle víztisztító, kancsó, szűrőfej is kapható, ezek hatékonyak egyáltalán, vagy teljesen feleslegesek?
A kancsóknál egy kis szénszűrőt használnak, ami erős megkötő képességgel bír. A kis lyukacsokban, üregekben megkötődhetnek a vízben lebegő anyagok, szennyeződések, mivel a víz egy élőflóra, van természetes baktériumtartalma, ettől nem kell megijedni, ezek természetes baktériumok, de a szűrőkön a baktériumok megtelepednek, és elkezdenek szaporodni. Amíg a hálózati ivóvízben, mozgó közegben ha van is baktérium, normál mennyiségen tartható, a vízszűrő kancsókon remek lehetőségük van a szaporodásra. A szolgáltatók egy pici fertőtlenítést éppen azért végeznek, hogy az éjszaka tartósan álló vízben a baktériumok ne kezdjenek el szaporodni. Egy laikus módon kezelt víztisztító csak kárt okozhat. Egyedül a klór íze lehet reális indok a kancsó használatára, mert ha valaki olyan helyen él, ahol a klórozási pont egészen közel van, akkor érződhet a klór a vízben. De ebben az esetben is egyszerűbb és jobban megoldható egy sima kancsóba kiengedni a vizet, és kiszellőztetni. 5-6 perc után a szabad klórtartalom távozik, és a nátrium-klorid marad csupán vissza.
Futóként a köztéri kutak igazi megváltást kínálnak, de ezek a köztéren elhelyezett vízvételi helyek nem lehetnek fertőzöttek vagy baktériumtáptalajok?
Ha történetesen előtte egy slagot rátettek az adott kútra, csapra, abban az esetben tudok elképzelni olyasmit, hogy szennyezett lenne a kút vagy a csap, de ekkor is jó eséllyel nem kontaktál annyi ideig, hogy problémát okozzon. Ha az egy coliform baktérium, az tud később emésztési problémákat okozni, de ezek mindig külső behatásra jutnak oda. Magából a közkifolyóból nem jöhet ki a baktérium, ez biztos. Ha valaki alátartja a kulacsot vagy a tenyerét, nem érintkezik a kút felületével, biztosan nem okoz magának ilyen jellegű problémát. Használat előtt viszont érdemes egy kicsit kifolyatni a csőben lévő pangó vizet, mert sosem lehet tudni, mikor használták utoljára az adott közkutat. De utána biztosan friss és jó minőségű vízhez jut az ember.
És a forrásvizekkel mi a helyzet?
Sok esetben a források az ivóvíz-termelő kutaknak az ún. pozitív kútjai, a kút többletvize, melyet kiengednek. De ebben az esetben mindig látnak a közelben egy vízmű telepet a kirándulók. Ez a víz biztonságos, hiszen egy kitermelt víznek egy túlfolyója. Ha rendes csövön keresztül folyik bele akár az élővízbe, és a közelben ott a vízmű, akkor biztos, hogy az kvázi csapvíz. Ami viszont csak úgy feltör a természetből, azokat a forrásokat fenntartással kell kezelni. Az ÁNTSZ általában ki szokta írni a természetes forrásoknál is, hogy ivóvíz vagy sem, de ezek esetében előfordulhat, hogy időnként feltör a felszínre a víz, és ha már a felszínen is folyik, belemosódhat bármi. Lehet, hogy tökéletes a minősége, de ha vannak olyan szakaszai, hogy a felszínre is feltör (és ez lehet akár több kilométerrel arrébb is, nem biztos, hogy könnyen észrevehető), akkor gondot okozhat.
Hazánk igazán gazdag gyógyvizekben, és sokszor látni épített gyógyvízi forrásokat. Ezek a vizek biztonsággal fogyaszthatók?
Gyógyvíz bizonyos problémákra kúraszerűen, orvosi javaslatra fogyasztható. De nem ivóvizek. Az orvos előírja, mennyit kell belőle fogyasztani, de sosem literszámra, és a gyógyvíz nem válthatja ki a napi folyadékigényt. A napi 2-3 liter vízmennyiséget, amire a szervezetnek szüksége van, ivóvízből kellene bevinni, üdítőt, leveseket e fölött kellene fogyasztani. A napi vízmennyiséget nem váltja ki bármilyen folyadék, mert minden másból bevitt folyadékkal a szervezetnek még dolga van. Ha alkoholt vagy koffeines italt iszunk, a vízhajtó hatásuk miatt extrán fontos a vízfogyasztás. A gyógyvizeknek káros hatása nincsen, de nem fogja jól oltani az ember szomját, mert annyira magas mennyiségben vannak benne sók. Néhány kortytól persze nem lesz gond, de egyben nem javaslok meginni fél litert.
Kültéri felfrissülésként nagyon csábító egy-egy szökőkút, de úgy tudom, ezek forgatott vízzel működnek, így nem biztonságosak.
Ha külső testfelületre használják ezeket a vizeket, akkor nem okoz problémát, de azt tudni kell, hogy a szökőkutak esztétikai szempontból vannak jelen a városban, és ellátnak egy kis levegőfrissítési, párásítási feladatot is, ez a céljuk, erre is kellene használni. Inni nem szabad belőle, mert visszaforgatott vízről beszélünk, valamilyen vegyszert az algásodás miatt biztosan tartalmaz. Tudom, hogy csábító lehet a nagy melegben, de én mindenkit arra biztatnék, hogy lehetőleg ne ott frissítse magát! A közkifolyók teljesen alkalmasak erre, és amelyik működő közkifolyó, azt bizony karban is tartják, nem kell tőlük tartani. Én is látom, hogy kerékpáros és futóútvonalak mentén gyakran helyeznek el ilyeneket az önkormányzatok, ezeket nyugodtan lehet frissítésre és ivásra is használni. Ez vonatkozik a tűzcsapokra felszerelt ivókutakra is, hiszen ezek is a hálózatra vannak rákötve, a szabály itt is az, hogy a csőszárban lévő mennyiséget érdemes kifolyatni, de egyébként teljesen alkalmas a folyadékbevitelre.
A futók szeretik összekötni a kellemest a hasznossal, gyakran utazunk külföldi versenyekre, és egy ilyen kalandot sajnos tönkre is tehet egy gyomorproblémákat okozó csapvíz.
Előfordulhat, hogy külföldön eltérő az ásványianyag-tartalma a víznek, ez okozhat emésztési problémát. Külföldön a geológiai adottságokból fakadóan hatványozottan igaz ez. Európán belül jellemzően jók a vizek, az EU-n belül pedig ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelni. Az, hogy felszíni- vagy felszín alatti vizekből kapják a csapvizet, már más kérdés. Még a balkáni országokban is megbízható a csapvíz, viszont Európán kívül, főleg Afrikában és Ázsiában már óvatosnak kell lenni, mert kevésbé biztosítottak a források is, plusz maga a szolgáltatás is hagy kívánnivalót maga után. Más a helyzet persze Ausztráliában és Amerikában, de a fejlődő országokban oda kell figyelni, érdemesebb a palackozott vízre hagyatkozni, és utazás előtt utánanézni a csapvíz és különféle ásványvíz márkáknak is. Az eseményen pedig a versenyszervezők felelőssége, hogy megfelelő minőségű vizeket osztanak. Ez jellemzően hálózati vizek vagy szponzor által biztosított ásványvizek lehetnek, emiatt tehát nem kell aggódni.
Környezeti szempontból sem a legjobb választás a palackozott víz.
Az a műanyagmennyiség, amit teljesen feleslegesen generálunk az ásványvízzel, nagyon szomorú jelenség. Az árkülönbség 1000-szerese a csapvíz és ásványvíz között, 1 köbméter csapvíz kerül annyiba, mint amennyit egy 1,5-2 literes palackért kifizet az ember, és termelnek egy olyan mennyiségű műanyag hulladékot, ami évtizedekre meghatározó környezetvédelmi problémát okoz minden országban. A vízvételre egy hordozható műanyag kulacs, üveg vagy fém palack tökéletes, ezt egyszer kell megvenni, és sokáig lehet használni. Ha üvegmosó kefe segítségével alaposan elmossa az ember, az elégséges, az pedig, hogy hogy üveg vagy műanyag a kulacs, már egyéni megfontolás kérdése.
