Szöveg: Máthé Dóra Zsuzsa | 2020.05.28. | Frissítve: 2020.05.29. | |
Ha fogyni szeretne valaki, nehéz megtalálni az utat, hol is érdemes belekezdeni, nekiindulni. Először sportolni érdemes, vagy inkább az étrendet kell megreformálni? És mi a helyzet akkor, ha a túlsúlyhoz inzulinrezisztencia (IR), pajzsmirigy-betegség vagy magas vérnyomás is társul? Pangl-Szarka Dorottya dietetikust kérdeztük a témáról.
Sokszor előfordul, hogy valamilyen egészségi problémára azért derül fény, mert a túlsúllyal küszködő nem bír lefogyni.
Az első konzultáció során a klienssel mindig megnézem a közelmúltban kiállított egészségügyi leleteket. Nem egyszer van olyan, hogy valaki valóban 1000-1200 kalóriát fogyaszt extrém túlsúlyosként, és mégsem mozdul a súlya. Ilyenkor mindig visszakérdezek, hogy volt-e bármilyen szakorvosi kivizsgáláson akár mostanában, akár régebben. Ha nem, akkor egy általános vérképet mindenképpen szoktam javasolni, valamint legalább egy háziorvosi konzultációt, mert az orvos majd elmondja, hogy milyen irányba induljon az illető. Ha van bármilyen ismert betegsége, akkor fontos, hogy kezeli-e, szedi-e a gyógyszert, és mikor járt utoljára szakorvosnál. Ezek tisztázása után pedig a személyiségétől függ, hogy a táplálkozást vagy a mozgást reformáljuk meg először, bár én alapvetően a táplálkozással javaslom kezdeni. Bár dietetikusként a táplálkozástudományt képviselem, a páciens személyiségéhez kell alakítanom a menetrendet, életmódváltást, mert van, akinek a mozgás beillesztése a könnyebb. A legelső lépés tehát az egészségi állapot felmérése, hiszen a túlsúly már önmagában rengeteg betegség rizikófaktora. Akár már egy „egyszerűnek” tűnő magas vérnyomás is befolyásolni fogja a diétát, de a mozgás jellegét is. Plusz 10-15-20 kg-ot meghaladó túlsúlynál pedig már nagyon valószínű, hogy a vércukorértékek sem lesznek tökéletesek.
Magas vérnyomással mire kell figyelnie az életmódváltónak?
Magas vérnyomás esetében a jó szakorvos először egy 24 órás vérnyomásméréssel, EKG-val kezdi a vizsgálatok sorát, majd terheléses vizsgálattal meghatározza a megfelelő pulzustartományt. 3-4 havonta pedig kardiológiai kontroll javallott, ugyanis ha gyógyszert szed valaki, akkor előfordulhat, hogy a fogyás beindulásával a gyógyszer típusán, dózisán is változtatni kell. Ha ez nem történik meg, a páciens szédülhet, rosszul lehet, sőt, el is ájulhat sportolás közben. Sok esetben a túlsúly idézi elő a magas vérnyomást, mert a hasi zsírpárnák miatt nyomódnak a szervek, felfelé mozdul a rekeszizom. Kisebb helye lesz a szívnek is, ami intenzívebb munkára készteti, azaz nagyobb erővel kell a vért kipumpálnia, így magasabb lesz a vérnyomás. Ha a hasi zsírpárna mérete csökken, több helye lesz a szívnek, a rekesznek, a szerveknek, enyhülhet a szívre helyeződött nyomás, csökkenhet a vérnyomás. Nem szerencsés eset, ha az ember nem bízik az orvosában, így érdemes addig kutakodni, ameddig egy számára szimpatikus szakembert nem talál. A gyógyszert senki sem hagyhatja el magától! Mint említettem, legalább negyedévente érdemes kontrollra elmenni, de ha két előjegyzett vizsgálat között vesz észre olyat az egyén, hogy például hamarabb kipirosodik, hamarabb kezd el lihegni, nagyon felmegy vagy leesik a pulzusa, szédül, rosszul érzi magát, és ez nem a rosszul időzített étkezésnek vagy a hiányos folyadékbevitelnek tudható be, akkor érdemes hamarabb felkeresni az orvost.
Az inzulinrezisztencia (IR) szintén népbetegségnek mondható. Mennyire okoz nehézséget a diétában, fogyásban, ha IR-es az illető?
Nagyon gyakori problémáról van szó, az adatok szerint minden 3-4. embert érint. Nem gondolom, hogy IR-rel nehezebb lenne a fogyás, ha az életmódváltás mellett alapos kivizsgálásban és szükség szerint megfelelő gyógyszeres terápiában részesül az érintett. Talán a pszichés tényezők, a betegségtudat az, ami megnehezíti az életmódváltást. Mindig figyelembe kell venni a tüneteket és a betegség előrehaladottságát, mert ugyan sokan tünetmentesek, de vannak, akik rosszulléteket produkálnak. Figyelni kell arra is, hogy társul-e hozzá bármilyen más betegség, például pajzsmirigybetegség vagy nőgyógyászati, hormonális problémák, melyek tovább nehezíthetik a fogyást. Bár valójában ezek együttes fennállása inkább a szakember dolgát nehezíti, a fogyókúra ugyanúgy sikeres lehet. Ha mozgásról van szó, a futás rendszeressé tétele akkor lehet nehezített IR esetén, ha súlyos magas vérnyomás társul mellé, vagy hipoglikémiára, azaz hirtelen leeső alacsony vércukorszintre hajlamos a páciens. Az IR-eseknél a betegségtudathoz gyakran társul pánikbetegség is, ami szintén megnehezítheti a futást is. Kiemelendő a diétájukban, hogy a szénhidrát nem ellenség, csupán megfelelő mennyiségben és minőségben kell fogyasztani! Egy IR-esnél nem lehet azt csinálni, mint egy „csak” fogyni vágyónál, hogy a délelőtti órákra korlátozzuk a keményítő típusú szénhidrátok, például a kenyérfélék és a zabpehely fogyasztását, aztán csak csirkét eszik salátával. IR és cukorbetegség esetén fontos, hogy ha lehet, akkor minden étkezés tartalmazzon lassan felszívódó, keményítő típusú szénhidrátot. Természetesen a mennyiségeket mindig egyénre szabjuk, és itt is vannak kivételek, amikor például elhagyható vacsorára a kenyér- vagy köretfogyasztás. Érdekességképpen: nem ritka az sem, hogy valakinél a túl drasztikus és nagyon alacsony szénhidrátbevitel miatt alakul ki IR. A túlzottan alacsony szénhidráttartalmú, „low carb” diéták az arra hajlamosaknál okozhatnak IR-t, és ilyenkor az egyetlen megoldás az, hogy elkezd megfelelő mennyiségben szénhidrátot fogyasztani az illető. Irányelvek léteznek, de nem húzható rá mindenkire ugyanaz a sablon. Ha például valaki eddig napi 50 gramm szénhidrátot evett csupán, nem ehet holnaptól 160 grammot, ahogy egy sportolót sem kötelezhetünk arra, hogy a napi 300 grammnyi elfogyasztott szénhidrátot csökkentse napi 120 grammra.
A pajzsmirigy-betegségek, problémák szintén rengeteg embert érintenek. Náluk mennyiben nehezített a fogyás?
A pajzsmirigyünk és a működése az egész szervezetünkre kihat, a csontosodástól kezdve az anyagcsere-folyamatokon át a nemi hormonális szabályozásig. Jellemzően azt mondhatjuk, amit mindenki ismer és tud: akinek pajzsmirigy-alulműködése van, annak lassul az anyagcseréje és hízik, akinek pedig túlműködése, indokolatlanul fogy. De számos más probléma felléphet, akár idegrendszeri panaszokat is okozhat a pajzsmirigy nem megfelelő működése. Minden esetben fel kell tárni a betegség kiváltó okát! Alulműködést okozhat veleszületett betegség, jódhiány, műtéti pajzsmirigy-eltávolítás, az agyalapi mirigy daganata vagy gyógyszerek mellékhatása, illetve autoimmun gyulladás (Hashimoto-kór) is. De ha egyéb hormonális probléma, például PCO vagy PCOS, IR is fennáll, az is befolyással lehet a pajzsmirigy működésére. A háttér okok ismerete nagyon fontos mind a gyógyszeres terápia, mind a megfelelő étrend kialakítása szempontjából is. Más-más diétás elvek vonatkoznak a különböző pajzsmirigybetegségekre, de általánosságban a legfontosabb számukra is, hogy rendszert alakítsanak ki. Egyéb hormonális problémákkal összefüggő alulműködés vagy jódhiány esetén valószínűleg fokozni fogjuk a jód bevitelét, hogy aktivizáljuk a pajzsmirigy működését, fokozzuk az anyagcserét. De a Hashimoto-kórnál, amikor egyébként is gyulladásban van a szerv, nem fogjuk jóddal ingerelni. Kifejezetten hivatalos pajzsmirigy diétás protokollok nem léteznek, de dönteni kell róla, hogy az egyén használhat-e jódozott vagy természetesen magas jódtartalmú Himalája és tengeri sót, milyen gyakran építhet be jódban gazdag tengeri halakat az étrendjébe. A fokozatosság itt is nagyon fontos, mert a pajzsmirigy nagyon érzékeny szerv, tehát kerüljük a drasztikusságot. A folyamatos monitorozás, kontroll rendkívül lényeges, mert át is csaphat egyikből a másikba, azaz túlműködésből alulműködésbe, illetve fordítva. Alulműködés esetében is elvárható irány a hozzáadottcukor-mentes, a zsír- és kalóriaszegény táplálkozás, a szénhidrátok megfelelő időzítése, és fontolóra kell venni egyes vitaminok, ásványi anyagok pótlását is. A pajzsmirigy optimális működéséhez a D-vitamin, a szelén, a cink és egyéb antioxidánsok is hozzájárulhatnak, erről fontos a szakorvossal, dietetikussal beszélni. A testmozgás során lényeges, hogy monitorozzák a pulzusukat a betegek, mert a pajzsmirigy a vérnyomást és a szívverést is erőteljesen képes befolyásolni. Kiemelten fontos a szakorvosi kontroll is, illetve a gyógyszeres kezelés szükségessége esetén annak betartása, és hogy a beteg ne próbálja elbagatellizálni a problémát.
Minden összefoglalva mit üzensz a fogyni vágyóknak?
Mindenkire ráhúzható általános jótanácsok vagy módszerek nem léteznek. Nekem, mint szakembernek az a legfontosabb, hogy a motivációt, a megfelelő hozzáállást kialakítsuk a fogyni vágyóval. Ezzel kapcsolatban azt szoktam javasolni, hogy ne akarjon mindent egyszerre, fogadja el a korlátait, ha például valamilyen betegséggel küzd. Ne hasonlítsa magát másokhoz, ismerje meg saját történetét, testét, és jó, reális célt tűzzön ki maga elé. Ne féljen segítséget kérni, és találja meg a számára jó szakembert. A napi szinten megjelenő új divatdiétákat pedig fogadja szkeptikusan!
