Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

5 érdekes tény az egyensúlyról, amit futóként (is) tudni érdemes

by microgen/envato elements | Az egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat is építsd be az edzéseidbe!

Fontos fejleszteni ezt a képességet!

A test egyensúlyozó képességének fejlesztése nagyon fontos lehet a sportolók, így a futók számára is, még ha gyakran el is felejtkezünk róla. A Manchester Metropolitan University (MMU) tudósai egy átfogó kutatás keretében vizsgálták a témát. Az eredmények is megerősítették, hogy az egyensúlyozó képességet mennyire lényeges fenntartani, illetve javítani – minden korban!

 

Mi az az egyensúlyozó képesség?

„Az egyensúly az a képesség (vesztibuláris képesség), amely lehetővé teszi, hogy testünket a kívánt helyzetben vagy mozgásban tudjuk tartani változó testhelyzetek és mozgások közben. Az egyensúlyozó képesség, bár az összkoordináció egyik összetevője, mégis az egyik legfontosabb motoros tulajdonságnak nevezhető, mivel nem megfelelő színvonala a mindennapos cselekvésünket is folyamatosan hátrányosan érinti.” (Polgár Tibor-Szatmári Zoltán: A motoros képességek. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2011*)

 

  1. Az agy irányít, nem az izmok

    Laikusként azt gondolhatnánk, hogy a kor előrehaladtával az egyensúlyozó képesség romlása az izomtömeg veszteségének tudható be, pedig az agy sokkal fontosabb szerepet játszik!
    „A 20-as, 30-as éveinkben az gerincvelő alsó szakaszán körülbelül 70 ezer speciális idegsejt, motoros idegsejt található, amelyek kapcsolatban vannak az izmokkal a mozgás és az egyensúly kontrollálásának érdekében – magyarázza Jamie McPhee professzor, a fent említett kutatás egyik vezetője. – 75 esztendős korunkra ezeknek a motoros idegsejteknek a 40 százalékát elveszítjük, ez pedig természetesen hatással van a koordinációra, az egyensúlyozó képességre is.”
    „Ez ugyanolyan része az öregedésnek, mint az őszülő haj” – mondja a professzor. Habár a folyamatot megállítani nem lehet, a szakemberek szerint az egyensúlyt fejlesztő és erősítő gyakorlatokkal sokat tehetünk a stabilitásunk megőrzéséért.

  2. Nem az állóképességtől vagy az edzettségi szinttől függ

    McPhee professzor és az MMU tudósai a vizsgálat során – a British Masters Athletics Federation bevonásával – egy igen egyszerű (vagyis annak tűnő), de az egyensúlyozó képességről nagyon sokat eláruló gyakorlatot vetettek be.
    A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a fiatal felnőttek (még azok is, akik nem túl edzettek) könnyedén állnak egy lábon, csukott szemmel 30 másodpercig. Viszont 70 esztendős kor környékén ezt a gyakorlatot csak 4-5 másodpercig tudja tartani egy átlagember. Érdekesség, hogy a kutatás során olyan idősebb masters sportolókkal is elvégeztették a tudósok a fenti gyakorlatot, akik heti kb. 14 órát edzenek, kiváló az erőnlétük, az állóképességük. Meglepő módon ők sem értek el sokkal jobb eredményt a teszt során, mint kevésbé edzett társaik. Átlagban csak 7 másodpercen keresztül tudtak csukott szemmel egy lábon állni.
    „Nagyon jó lenne, ha a rendszeres testmozgás megakadályozná a motoros idegsejtek számának csökkenését a kor előrehaladtával, de sajnos mi nem találtunk erre utaló bizonyítékot. Minden idősebb sportolónál, a sprintereknél és a hosszabb távokat teljesítőknél egyaránt, hasonló arányú volt a motorosidegsejt-vesztés mértéke” – mondja McPhee professzor az Athletics Weekly-nek.

    Min alapul az egyensúlyozó képesség?

    Az egyensúlyozó képességünk a szemünkből, a belső fülünkből, valamint az izmainkba, ízületeinkbe és az ízületi szalagokba ágyazott receptorsejtekből továbbított információkon alapul. Ezekre az ingerekre a stabilizáló izmaink – különösen a has, a far és a deréktáji izmok – megfeszítésével reagálunk, így korrigáljuk tartásunkat, és őrizzük meg a stabilitásunkat.*

  3. Mihamarabb el kell kezdeni az egyensúly fejlesztését!

    Az egyensúlyozó képesség javításának, valamint a későbbi problémák (idős korban például a gyakori esések) elkerülésének érdekében fontos beilleszteni az egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat az edzésprogramba. Már csak azért is, mert habár a motorosidegsejt-vesztést megakadályozni nem lehet, az egyensúlyozó és koordinációt fejlesztő gyakorlatok segítik a megmaradt idegsejtek működését. Emellett a stabilizáló izmok erősítését is érdemes kiemelten kezelni.
    Éppen ezért McPhee professzor és kollégái javasolják az ilyen jellegű gyakorlatoknak a rendszeres elvégzését, mondjuk a bemelegítés vagy levezetés részeként.

  4. Egy lábon, minden nap

    Egyensúlyra a sporttevékenység minden aspektusát tekintve szükség van. Itt jön képbe az úgynevezett propriocepció: a proprioreceptorok a végtagok, a törzs és a fej testhez viszonyított helyzetének és mozgásának az érzékelésére szolgálnak. Az izmokban, az inakban, izombőnyékben, ízületi tokokban, szalagokban és a csonthártyában helyezkednek el.* Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a proprioceptív rendszer segít érzékelni a test helyzetét és mozgását térben és időben (még akkor is, ha csukva van a szemünk – ezért nem esünk el, amikor egy lábon állunk; és ez a rendszer akadályozza meg azt is, hogy mondjuk kicsit göröngyösebb talajon futva elessünk).
    „Az agy tudja, hogy mi stabil és mi nem stabil – magyarázza Jamie McPhee. – Az egyik legjobb és leghatásosabb egyensúlyozó képességet fejlesztő gyakorlat a mindennapokra az egy lábon való álldogálás csukott szemmel. Kimondva egyszerűen hangzik, amíg ki nem próbálja az ember. Igyekezzünk legalább néhány másodpercig megtartani, aztán jöhet a másik láb. Törekedjünk arra, hogy napról napra növeljük pár másodperccel az időtartamot” – javasolja a professzor.
    (Amikor elkezdtem írni ez a cikket, kipróbáltam a gyakorlatot – igazán gyatra eredménnyel... Azóta minden nap igyekszem egy kicsivel tovább jutni, de tényleg nem egyszerű – a szerző.)


  5. Nemcsak a sporttevékenységet, de hosszú távon az egészséget is befolyásolja

    Az egyensúlyozó képesség (vagy annak romlása) nemcsak a sportolásra van hatással, hanem a kutatások szerint az általános egészségi állapotra is.
    Az Egyesült Királyságban a Medical Research Council az 50-es éveikben járó embereket vizsgált egy kutatás során. Arra jutottak, hogy azokat, akik legalább 10 másodpercig tudnak csukott szemmel egy lábon állni, nagy valószínűséggel a következő 13 évben jó fizikai erőnlét jellemzi majd.
    A Kiotói Egyetem orvostudományi karának kutatását az American Heart Association folyóirata, a Stroke tette közzé. A japán tudósok 841 nőt és 546 férfit (átlagéletkoruk 67 év) vizsgáltak meg. Az alanyoknak egy lábon kellett állniuk, miközben MRI-vel figyelték az agyi tevékenységüket. A kutatók végül arra az eredményre jutottak, hogy azoknál, akik már a 20. másodperc előtt ingadozni kezdtek, és nem sikerült tovább tartaniuk a pózt, apró érkárosodás volt megfigyelhető az agyban. Ez pedig a tudósok szerint „növeli az agyi betegségek kialakulásának kockázatát, valamint a kognitív funkciók fokozott romlását jelezheti”.

 

*Forrás itt.
A cikkhez felhasznált forrás: athleticsweekly.com

 

A cikket ellenőrizte: Olosz József, a Sherlock Rehab manuálterapeuta-gyógytornásza