Németh Györgyi Blogja
Írj nekünk

Edzéseim kavalkádja

Alig pár hete közöltem, hogy minden edzésemet közzéteszem. Majd jött egy kis képzavar, hisz immár harmadik hete egy új edzőteremben tartok órákat, heti 5 alkalommal. Majd feleszméltem, hogy hamarosan itt a Balatonman 70.3 triatlon verseny, ami nekem az ÉV VERSENYE lesz. Fogalmam sincs mire vagyok képes ebben a műfajban. Bízom a futásomban, a vaskos lábaimban és a kemény fejemben.

Nemrég kicsit változtattam a terveimen, felébredtem és máris azon vettem észre magam, hogy a futás mellett immár  uszodába járok és országúti bringákat nézegetek, és tekerek. Ettől a csuda körítéstől a futás még szebb színezetet kapott. Csupa öröm az élet!:))

Mindjárt le is írom, hogy jelenleg hogyan néz ki a hetem. De előtte még egy pár gondolat. Hisz jár az agyam, folyamatosan, néha kicsit többet is mint kéne...

Hogyan jutottam el ide? Igyekeztem úgy alakítani az életem, hogy azzal foglalkozhassam pénzkereseti forrásként is, amit szeretek csinálni. Ez pedig a sport, az írás és a közösségi ténykedés. Végre! Igazán azt csinálom, amit szeretek. Azt hiszem évek óta most először tudom ezt kimondani, tiszta szívből.

20130319_173851

Emlékszem, körülbelül 2 évvel ezelőtt egy tréningen kaptam meg a kérdést,  - "Neked mi a célod 2011-ben?".  Csak ültem és éreztem, hogy erre nem tudok jobb választ adni mint azt, hogy - "Célom pusztán annyi, hogy megtaláljam mi az én valódi célom. A feladatot, amiben jól érzem magam." Akkoriban nagyon elvesztem a hétköznapokban, a női szerepeimben, a monotonitásban, a munkámban. Visszatekintve, arra az időszakra, igazából az életem egyik szegmensével sem volt komoly probléma. Mégis, valahogy nem tudtam igazán örülni semminek. Ott voltam mindenhol, de sehol sem voltam igazán jelen.

Most feldob, hogy például a futás mellett úszni kezdtem. (Jó, új receptre továbbra sem indulok be - ez igaz.) Lehet, hogy nagyon nevetségesen hat, de ez a fajta sportkalandozás, benne a futással mint az egyetlen igazi, stabil tevékenységgel - igazán izgalmas, pezsdítő időszak.

Mindezt azért írom le, mert az elmúlt 3 hét edzéseinek színkavalkádja teljesen feldobott.

Most már bátran ki merem jelenteni, hogy szabad az edzéseket variálni, új dolgokkal fűszerezni. Merni kimondani, ha kicsit sok már csak a futás. Még akkor is ha azt nagyon de nagyon szeretjük. Azt hiszem, nekem most a triatlonos tervek hoznak új csillogást a futásaimba. Most minden nagyon jó!Tehát a következőképpen edzem mostanában.

Hétfő: Aerobic 9 órakor, Aerobic 18 órakor - ez munka

Kedd: Futás - intervall (3km bemelegítés - 10x 200m intervall, 2km levezetés)

Szerda: Aerobic 9 órakor, Aerobic 18:30-tól - ez munka, úszás 1 óra

Csütörtök: 10km könnyű regeneráló futás v. fartlek. Igyekszem ezt kiegészíteni bringával - 20-50km között

Péntek: TRX, TRX köredzés 2 órában

Szombat: Úszás 1 óra intervall és/vagy (ahogy érzem) bringa 20-50km között hegyen

Vasárnap: Kiránduló futás 18-25km (néha benne rövid intervall rész)

Hogy ez a terv mennyire fog működni? Egyelőre másra, máshogy nincs időm. Én az edzéseimet nem egy kőbevésett irománynak tekintem. Biztosan lesz olyan hét, ahol mondjuk az egyik futást bringázásra cserélem,  ha úgy érzem, abban kell javulnom. Most ezzel indulok - időközi felmérésen megnézem magam, hogyan állok az egyes területeken.

Amatőr sportolónak lenni nagyon jó! Számomra kimondottan pozitív, hogy nem kell görcsölnöm, ha egy edzés kimarad. Nem várja el tőlem se szponzor, se edző, se csapattárs se senki más, hogy valamilyen extra eredményt produkáljak. Egyedül magamnak csinálom. Én vagyok önmagam legnagyobb hajcsára. Célom továbbra is a kitűzött versenyek teljesítése. Időeredményeket pedig elsősorban ősszel fogok nézni. A tavaszi és nyári versenyek leginkább a "részvétel a fontos" életérzésből táplálkoznak majd.

Persze azért megteszem ami tőlem telik, nem megfeledkezve a legfontosabbról, a családról.

Kíváncsi vagyok, miként fognak a fiaim visszaemlékezni az anyjukra. "Anyám állandóan futott, mindig jött-ment... " vagy esetleg "Anyám maratont is futott, sőt a mai napig csinálja!". Hát majd meglátjuk!

Jó futást!

Györgyi