Mindent a futásról nőknek Blog
Írj nekünk

Van ez a blogverseny – Tisztelt Versenytársak!

Szeretem csinálni ezt a blogot.
Nagyon gondolkodtam rajta, hogy van-e értelme indulni a caféblog által indított versenyen, hogy kiderüljön, körte és alma közt ki lesz a dió. Sovány e hasonlat, érzem én is.. Most ennyire futotta. Én lassan fejlődöm, de biztosan. Mégis érdekes felfedezéseket tettem a többi blogot olvasgatva, nem beszélve a többi blogger, többiek blogjáról szóló véleményezések kapcsán.
 
A világ egy színkavalkád, mindenki a saját szűrőjén keresztül nézi azt. Hú, de sablonos duma, már megint! Mondom, hogy nem vagyok elég eredeti.
 
E pár hét alatt rájöttem, hogy nem tudok sem nagyon intellektuálisan, sem eléggé alpárian, de még viccesen sem fogalmazni. Pedig nem árt, ha a blognak van egy stílusa. Valahol le kéne már tennem a voksot. Én olyan, hol ilyen, hol olyan blogger vagyok. Nem eléggé neurotikus néha meg túúúlságosan is, időnként boldog, aztán szinte depressziós, majd teljesen hétköznapi -- nincsenek túl nagy drámák.. majd kínlódom mint mások, nyúlnak a napok mint a rágógumi.
 
Sőt, azzal is gondjaim vannak, hogy képpel és szöveggel értékeljek más blogokat. Valahogy mindig meggyőzöm magam, hogy minden blognak és bloggernek megvan a maga célja. Üzletileg nyilván nagyobb a fantázia egy magasan olvasott oldalon. De vajon azért íródnak a blogok, hogy pénzt csináljanak vele? Esetleg evés közben jön meg az étvágy?
 
A blog lehet kikapcsolódás, önkifejezés, a frusztrációk feldolgozásának színtere, a munkanélküli újságíró esetleges portfóliója, üzleti vállalkozás, pepecselés, gyermekpótló vagy a családi teendők előli menekülés hivatalosan is felmutatható lehetséges pénzkereseti forrása - majd egyszer, hobbi, az "addig sem gondolok rá, hogy egyedül vagyok" mentsvára és a többi, és a többi - lehet válogatni és hozzátenni.
 
Azon, hogy kinek mi tetszik, teljesen felesleges vitatkozni. Leszólni a másikat, ha már a futásblogon vagyunk, nem sportszerű. Nem vagyok érintett egyik oldalról sem,  de ide-oda bekukkantva, mert kíváncsi vagyok ám, rossz érzés volt bennem a másokról szóló lehúzó megjegyzésekkel szembesülni. Persze azt is tudom, hogy ez a nyilvánosság és a verseny velejárója, főleg ha az kis hazánkban és a monitor mögött elbújva zajlik. Engem nem zavar, a számomra már nem vállalható p...csázós szövegkontextus (nem mintha zsebkendővel fognám... ), meg a túldimenzionált neurotikus identitásválsággal küzdő X IQ felett már nem is érthető szöveget toló blogger írása. Valahogy mindegyikben találok olyat, ami miatt elgondolkodom - mi mozgatja a illetőt, miért működik az amit csinál.  Persze nem vagyok mindig ilyen megértő. De tény, hogy mérleg énem olyan kis elfogadóvá tett mostanság.Ilyen a világ. Sokan vagyunk benne, sokfélék - ha tetszik, ha nem.  A lényeg, hogy mindenki megtalálja benne önmagát, és az örömét.
 
Nekem nem fáj, ha valaki egy újabb sütireceptre indul be, még akkor sem ha azt a legsablonosabb módon kommunikálja az olvasók felé. Akkor lesz annyi olvasója, amennyit ezért megérdemel. 
Sőt, az sem zavar, ha valaki szivecskéket vagdos és arról ír. Miért ne?!  Egy dolog ami nem szimpatikus nekem, ha kritizáljuk és lealacsonyítjuk a másik munkáját, világát, hobbiját, bolondériáját.
 
Hajrá Mindenkinek! Panaszkodj, böfögj, fröcsögj, vájg, süss, főzz, táplálkozz, sportolj, focizz, csacsogj, szexelj, sminkelj, öltözz, vetkőzz, fess, fuss - profin vagy csont amatőr módon. Tedd ami jólesik!
 
Már csak 2 nap és vége ennek a hosszú szavazatgyűjtős, kunyerálós, kampányolós időszaknak, ami már a könyökömön jött ki!
 
Köszi mindenkinek a támogatást, a türelmet!
 
Azt hiszem, az enyém fogyott el a leggyorsabban.
 
Erre most futnom kell (és az sem fáj, ha erre más inkább iszik egyet..:)
 
Jó futást!
 
Györgyi