Iratkozz fel hírlevelünkre!

Felhasználási feltételek

Írj nekünk

Szalagok, ízületek, inak sérülései

Nyomásra érzett fájdalom vagy alig bírsz lábra állni futás után? Mikor fordulj orvoshoz, mikor tarts pihenőt. Futósérülésekről az ortopéd orvos szerint.

Azzal minden futó tisztában van, hogy apróbb fájdalmak, húzódások előfordulnak a sportban. Nem mindegy azonban, hogy a szúrás, sajgó érzés, hasogatás milyen intenzitású és mennyi ideig áll fenn. Dr. Szikora Gyula ortopéd-traumatológus főorvos sok csúnya esetet látott már pályafutása során. A Róbert Károly Magánkórház láb és a térd betegségeinek specialistája segít eligazodni abban, hogy melyik fájdalom mit jelez, s mikor kell komolyan venni testünk jelzéseit. A három részes sorozat első fejezete a nagyon érzékeny szalagokról, ízületekről, inakról és azok sérüléseiről szól.

IT szalag szindróma/Iliotivian band

Az IT szalag szindróma jellemzően térd fájdalommal jelentkezik.

A rendszeresen és hosszabb távon futóknál az Iliotibális szalag szindróma egy igen jellemző probléma. Az érintett szalag a comb külső részsén fut, a csípő ízület magasságától a térd ízületet alkotó sípcsont külső oldaláig. Ennek a feszes, ínas lemeznek gyenge a vérellátása, emiatt már korán rostozódik a szövetállománya, veszít a víztartalmából és a rugalmasságából. Huszonéves korban az a probléma fel sem merülhet, harmincév fölött az intenzíven sportolóknál, futóknál azonban egyre inkább megjelenik. Megfelelő figyelmet kell fordítani rá, főként a kötöttebb izomzatúaknak, ez a szalag ugyanis kapcsolatban van az izmokkal is. A fokozott használattól apró mikrosérülések jelennek meg rajta, és ezek a heges részek okoznak fájdalmas tüneteket. Egyre merevebbé válik, ami már nyomásra is igen érzékeny lesz a comb alsó harmadától kiindulva.

Hol fáj? Hogyan fáj az IT szalag szindróma?

Az IT szalag szindróma nem feltétlenül jár nagy fájdalommal, bár a mostanság népszerű henger párnás nyújtás során nagyon kellemetlen érzések lehetnek a szalag vonalában. A futó terhelés során a térdben jelenik meg fájdalom, egy bizonytalan, nehezen lokalizálható helyen. 

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha nem szűnik a térdfájdalom, kevésbé terhelhetővé válik a térdízület, ez már zavarhatja a sportaktivitást, sőt akár a mindennapokat is, akkor érdemes felkeresni az orvost. Szeretném hangsúlyozni, hogy először az orvoshoz kell fordulni, s csak utána a fizioterapeutához, gyógytornászhoz, a természetgyógyászhoz. Csak az ortopéd orvos tud pontos diagnózist felállítani, hiszen a térdfájdalomnak még számos oka lehet az IT szindrómán kívül.

Megelőzhető a probléma vagy idővel mindenkinél jelentkezik az IT szalag szindróma?

A kor előrehaladtával számítani lehet rá, de az íngyulladásokat nem nevezném sérülésnek, ezek túlterheléses ártalmak, az angolok nem véletlenül ezt overuse- nak, túlhasználatnak hívják. Nem szabad kizsigerelni a testet, pihentetni kell két edzés között, kellő időt kell szánni az alapos bemelegítésre, és a futás utáni nyújtásra, s akkor csökken a rizikója. Ha mégis jelentkezik a fájdalom, nincs mást tenni, mint pihentetni, jegelni esetleg gyulladáscsökkentővel kenegetni. Egy hétnek elég kell lennie a regenerálódásnak, ha ezután sem múlik a rossz érzés, csak az orvos tudja megmondani a további teendőket. A pihenés időszakában azonban már érdemes elkezdeni gyógytornász segítségével a lágyrész mobilizációt, ami egy terápiás célú nyújtást, masszást jelent.

Sérülés után mennyi idő múlva lehet újrakezdeni a futást?

Ez az Iliotibális traktus feszességétől függ elsősorban, de 3-4 hét után vissza lehet térni a sportaktivitáshoz, persze csak fokozatosan növelni a futó edzéseket.

Talpi bőnye gyulladás/Plantaris fascia

Így van, hiszen a talpi kötőszövetes lemez, a Plantaris fascia is hasonló anatómiai tulajdonságokkal rendelkezik, ahogy megy előre az élet, egyre rigidebb lesz, veszít a nyúlékonyságából. A sarokcsonton ered és egészen a lábujjakig tart, ez a vastag ín támogatja a lábboltozatot. Amikor feszes állapotba kerül, akkor a sarokponti tapadáspontjánál fájhat, begyulladhat, ez a Plantar fasciitis. Kialakulhat egy úgynevezett reaktív meszesedés is, amit köznapi nyelven sarkantyúnak hívunk.  

HOL FÁJ? HOGYAN FÁJ A PLANTARIS FASCIA GYULLADÁS?

A sarok alatt érehzető az erős fájdalom, ami nyomásra igen érzékeny.

Ez egy éles fájdalommal járó elváltozás, nagyon sokan jelentkeznek nálam ezzel a panasszal. Ez még egy normál hétköznapi ember életét is eléggé meg tudja keseríteni, pláne egy intenzíven futó emberét. A fájdalom a sarok alatti részen jelentkezik, nyomásra érzékeny a gyulladt terület.

MI OKOZZA A SÉRÜLÉST?

A láb statikai változása, hibái mindenképpen okozhatják: a lapos hosszanti és haránt lábboltozat, a lúdtap, a túlsúly mind felelősek a kialakulásért. Gondoljunk csak bele, ha a boltív kilapul, a Plantaris fasciának az eredési és tapadási pontja távolabb kerül egymástól, lesz benne egy feszültség. Addig, amíg rugalmas az ín, képes nyúlni. Amikor viszont már rugalmatlan, akkor ő húzza a sarok csonthártyáját, ez okozza gyulladást.

Hogyan előzhető meg a talpi bőnye gyulladása?

Egyedül megfelelő nyújtással előzhető meg, a saroknál ugyanis még egy vastag ín található, az Achilles-ín. Ha a futók nem nyújtják meg a hátsó lábszár izmokat,- melyek az Achilles-ínban végződnek és a sarokcsonton tapadnak- kialakul egy feszítés, és a sarokcsontot felfelé húzza az Achilles-ín. Ebben a forgáspontban a sarokcsont elfordul, és folyamatos feszülésben tartja a talpi kötőszövetes lemezt, ami irritálja és gyulladásba hozza a sarokcsonti csonthártyát. Nagyon fontos az Achilles-ín és a Plantaris fascia rendszeres nyújtása, például a lépcsőn visszafeszítjük a lábfejet. A bemelegítés során ne csak az izomzatot készítsük fel, hanem az ízületeket, a tok- és szalagrendszert is hozzuk a várható terheléshez mérten megfelelő állapotba. 

Mihez kezdjünk, ha sarkantyú is kialakul?

Nehéz kezelni, és nem lehet elmulasztani, de a meszesedés önmagában nem okoz gondot, ha a szöveteknek visszaadjuk a rugalmasságát sok nyújtással. Itt is a kímélet, a jegelés és a nonszteroid gyulladáscsökkentő segít. Sajnos sok esetben ez a gyulladás addig fajulhat, hogy injekciózni kell a beteget kortikoszteroiddal. Hangsúlyoznom kell, hogy a hozzám forduló betegek többségénél mindig találok lábstatikai eltérést. A megelőzéshez tehát a nyújtásokon kívül feltétlenül hozzátartozik a láb statikájának rendezése lúdtalpbetéttel. 

Mi a tibial tendonitis sérülése?

Ennek az ínnek a túlterhelése is legtöbbször a láb statikai hibái miatt alakul ki. Nézzük, miről is van szó: az úgynevezett musculus tibialis posterior ínas része a belboka mögött húzódik és a sarokcsont belső oldalán tapad. Igen erős vaskos ín, aminek járásnál, futásnál, a talp gördülésénél borzasztó nagy szerepe van, hiszen ez az izom a bokaízület egyik mozgatója. A sarokcsont függőleges helyzetéért is ennek az izomnak és ínnak a jó tónusa felel. Ha gyönge a tibialis posterior izomzat, akkor a sarokcsont nem merőleges az alátámasztási felületre, hanem eldől a test közepe felé. A befelé dőlő bokával és a lúdtalppal küszködőknél ennek az izomnak a tapadási helye könnyen begyulladhat. ami nagyon fáj. Ráadásul a belboka annyira beduzzadhat, hogy gyakorlatilag eltűnik a bokacsont. A terápiához, mint már említettem, a láb statikájának a rendezése szükséges betéttel, illetve nagyon fontos még a jó kérgű cipő. A futócipőnél nagyon fontos a tartás, egy jó erős kéreg hátul, hogy a sarkat jól fogja és megtámassza. 

Hogyan lehet megelőzni az eddig említett sérüléseket?

Minden ínas és szalagos struktúrának a túlterhelése a megfelelő átmozgatással és a sportolás, a futás utáni nyújtással akadályozható meg. Ha mégis kialakulna az íngyulladás, ne legyünk türelmetlenek, az ín betegségek eléggé lassan gyógyulnak.  3-4 hétre biztosan szükség lesz, amíg az elváltozás megszűnik. Sajnos olyan esetben viszont, amikor az íngyulladás együtt jár az ínhüvelygyulladással, akár 8-10 hetes pihenést is javasolhat az orvos.  

Milyen következményekkel járhat, ha valaki nem tartja be a kiszabott pihenőidőt, és ráedz?

Ezek az elváltozások könnyen krónikus stádiumba kerülhetnek. Ez azt jelenti, ha az első gyulladás nincs megfelelően kikezelve, akkor csak időlegesen válik tünetmentessé a gyulladt terület, de időről-időre újra megjelenik majd. Ez jelentően lerontja az életminőséget, hiszen az aktív mozgásról előbb utóbb le kell mondani. Érdemes tehát kivárni a teljes regenerálódást, és ezt követően mindenképpen csak fokozatosan visszatérni a futáshoz. A hirtelen teljesítmény növelés, a megszokottnál jóval intenzívebb futás egyébként is legtöbbször bajt okoz. Ha a futás után bármikor fájdalmat érzünk, mindig pihenjünk egy-két napot a következő edzésig, hogy az inaink, ízületeink lazíthassanak. Hosszú távon csak ez éri meg.