Az én fogyásom - az én futásom

Az én fogyásom - az én futásom

Violetta fiatal nőként szedte fel magára a plusz kilókat. Egy bikinis kép láttán azonban azt mondta: elég! Barátnője rángatta ki futni, de Violetta gyűlölte az egészet. Két alkalommal is megküzdött a kilókkal, először 13 kilót adott le, majd szülés után újabb 12 kilótól szabadult meg, immár futóként. Az ő története következik.

A 20-as éveim elején rendesen belehúztam az evésbe: ettem a péksütiket, ittam a cukros üdítőket és a többi káros finomságot, sokszor napi szinten. A mozgás sosem volt a barátom, utáltam a gimiben a tesi órákat, amikor csak lehetett, ellógtam őket. Már a sportolás szó hallatán is kirázott a hideg. 

"Amikor a mérleg először ment 70 kiló fölé, azt mondtam magamnak, hogy elég volt, ez így nem mehet tovább."

A magasságomhoz és alkatomhoz képest, ezt nagyon soknak éreztem, és a környezetemtől is egyre több kritikát kaptam. Aztán láttam magamról egy bikinis képet, és azt gondoltam, fiatal nő létemre nem hagyhatom el magam ennyire. Nem csak az alakom zavart, hanem az is, hogy nagyon fáradékony és gyenge voltam, gyakran éreztem magam lehangoltnak és a közérzetem is rossz volt. Döntöttem! Először otthon tornáztam munka után, majd esténként kerékpározni is elkezdtem. A kilók szépen lassan el is indultak lefelé, már kezdtem újra harmóniába kerülni önmagammal. Aztán megismertem egy lányt, ma már barátnőmet, Timit, aki akkor már futott, és egyszer lecsalt a lakótelepre egy körre, ami 2 km lehetett. Én már 1 km-nél meg akartam halni, alig vártam, hogy a végére érjünk és hazamehessek.

Akkor azt mondtam: soha többet! Aztán valahogy erőt vettem magamon, gondoltam nehogy már ilyen puhány legyek, hogy ez ne menjem nekem.

EZT IS OLVASD EL! Egészséges étkezés - kinek van erre ideje?

Fokozatosan a mindennapjaim része lett a sport. Igaz, akkoriban még nem vettem olyan komolyan, mint most. Nem volt vele különösebb célom, nem volt havi kilométer tervem.  Nagyrészt 5-7 km között teljesítettem egy-egy alkalommal, mindezt 7:00-8:00 perces tempóban, kényelmesen kocogva. De úgy éreztem, ez nekem bőven elég.  Aztán terhes lettem a kisfiammal, és bár a futás akkor abbamaradt, egy ideig tornáztam, minden nap nagyokat sétáltam és figyeltem az étkezésemre is. 12 kg plusszal mentem szülni. Kisfiam császármetszéssel született 4200 grammal, így a bőröm megnyúlt, pocakom is maradt rendesen. 8 hónappal a szülés után, 2016 januárjában ismét nekiálltam a rendszeres mozgásnak, amihez életmódváltás is társult. Akkor 66-67 kg körül mozogtam, júniusra már 57 kg ot mutatott a mérleg.

Ezt is olvasd el!

És neked mit ad a futás?

Gondolkodtál már azon valaha, hogy mi mindent kaptál a futástól? Mi az oka annak, hogy sokszor utálkozva, duzzogva vagy morcosan, de mégiscsak elindulsz futni? Én tizenöt éve futok, és biztosan tudom, hogy a futás adta életem legjobb leckéit, általa válhattam azzá, aki vagyok.

Ezt is olvasd el! Hol keressünk én időt?

5-7 km-es futásokkal és 7:00 perces kilométerekkel kezdtem újra, majd márciustól már heti 3-4 alkalommal futottam 10-12 km-es távokat. Augusztusban lefutottam az első félmaratonomat 2 óra 12 perc alatt, majd októberben ezt követte még kettő. Novemberben még egyet futottam, aminek az ideje már 2 óra 10 perc lett. 

A futás mellett rendszeresen tornázom, súlyzózom. A téli időszakban csak este van lehetőségem gyűjteni a kilométereket, így megint ráálltam a rövidebb távokra. Már nagyon várom a tavaszt, hogy végre világosban, hosszabbakat is futhassak újra a Duna parton, mert terveim vannak: nyáron 30 éves leszek, szeretnék 30 km-t futni. 

Hiszem, hogy minden csak elhatározás és akarat kérdése, a korlátok kizárólag az agyunkban léteznek. De mi irányítunk, a dolgok fejben dőlnek el, mi döntünk arról, hogy mikor és mit viszünk véghez.

Köszönjük!

Sikeresen feliratkoztál hírlevelünkre!

Dobák Tamara
Az első lépés a legnehezebb

Sok olyan nő van, aki egyáltalán nem sportol, majd a gyerekek születése után bekattan valami és futni, mozogni kezd. Tamara története is pont ilyen.

Motiválj másokat te is!

Írd meg, hogyan kezdtél el futni, küldj versenybeszámolót!